„Lehetnék én is kamikaze” - Huszonnégy kitűnő magyar író a kiállítás irodalmi és zenei programsorozatában

„Lehetnék én is kamikaze”

2011. augusztus 30.

Egyedülálló irodalmi és zenei programsorozattal indul a Bizottság-kiállítás a Műcsarnokban a mínusz egyedik napon

Nem mindennapi sorozat veszi kezdetét szeptember 1-jén a Műcsarnok apszisában felállított színpadon. November közepéig minden hétvégén két-két közismert magyar író felolvassa az erre az alkalomra írt, valamelyik Bizottság-számhoz kapcsolódó szövegét, és a meghívott zenekar saját feldolgozásában előadja a számot. Ezt követően Lévai Balázs (szeptember 1-jén Józsa Márta, szeptember 9-én Mesés Péter) beszélget az írókkal a korszakról és a Bizottságról. Az estet minden alkalommal a zenekar rövid koncertje zárja.

A programok a kiállításra szóló belépőjegyek megvásárlásával látogathatók, dekedvezményes árú bérlet is váltható a sorozatra.

Irodalmi és zenei program a mínusz egyedik napon

Szeptember 1-jén 19 órától – kivételesen ingyenesen – Krasznahorkai László és Tolnai Ottó a Már megint itt van a szerelem című Bizottság-számhoz kapcsolódó szövegeiket olvassák fel. Az estet a Pop Ivan koncertje zárja.

 „Ez az ember sírva jár, senki se tudja, miért. Van, aki azt hiszi, vesztett szerelmeit siratja, amelyek oly makacsul döngnek körülöttünk, fonográfszóval, a tengerparton. (…) Van, aki álmáról hallotta beszélni, félálma iszonyú látomásairól, gyötrő képeiről a szeretetnek. Megszoktuk már, megbízható, nyugodt, csak épp hogy szakadatlan sírva jár, mint a folyóparti fűz, amelyet vonatból pillant meg az ember lidérces álmoktól zavaros hajnalokon” – írja Krasznahorkai László fe Lugossy László kiállítása kapcsán. Krasznahorkai László író, akinek a Sátántangó című regényéből készült Tarr Béla-filmben maga fe Lugossy is játszott és a délvidéki költő, képzőművészeti esszék írója, Tolnai Ottó az est főszereplője, a hívómondat pedig a Szerelem című A. E. Bizottság-dal örökzöld sora, amelyre kiválóan rímel a Tolnai-vers: „ne félj / én is félek: szerelmes versek írása közben mindig fél a költő”.

A Pop Ivan zenéjét, amelyben az avantgarde jazz, a balkáni és egyéb népzenék, a rock, a kortárs és modern zene legkülönbözőbb elemei kavarognak, saját meghatározásuk szerint „meditatív dallamok és lélekrázó zajok, tánc és szenvedés” jellemzik.

A zenekar tagjai: Bujdosó János – gitár, Hevesi Nándor – basszusgitár, Abbas Murad – harsona, Vereb Szabolcs – tenorszaxofon, Horváth László – trombita, hangdoboz, Németh Csaba – dob.

„Lehetnék én is kamikaze”

A Bizottság-kiállításhoz kapcsolódó irodalmi és zenei programsorozat

Műcsarnok, 2011. szeptember 1.—2011. november 13.

1. Má’ megin’ itt van a szerelem

Krasznahorkai László, Tolnai Ottó

2011. szeptember 1.  (csütörtök) 19 óra​zenekar: Pop Ivan

2. Egy lány kéne nékem,
Aki hideg mint a hó.
Egy lány kéne nékem,
Aki semmire se jó.

Kukorelly Endre, Háy János

2011. szeptember 9.  (péntek) 19 óra​zenekar: Sajnosbatár

3. Mit látsz, Laca?

Egy nagy segget látok.

De nem is látom.

Lehet hogy csak hallucinálok.

Parti Nagy Lajos, Garaczi László

2011. szeptember 16.  (péntek) 19 óra​zenekar: Legát és a Sweet Jane

4. Tudom, hogy mi az ábra

Bestia bestia látlak

Szkárosi Endre, Temesi Ferenc

2011. szeptember 23.  (péntek) 19 óra​zenekar: Kettős Tamás és a Vadszamarak

5. Körülleng a dekadencia

Különös és perverz illata

Kemény István, Tóth Krisztina

2011. szeptember 30.  (péntek) 19 óra ​​zenekar: Dep’art

6. Már megin’ ez a depresszió

Borbély Szilárd, Darvasi László

2011. október 7.  (péntek) 19 óra​​zenekar: Specko Jedno​

7. Nem bírom a gyűrődést

Rosszak az idegeim

Grecsó Krisztián, Szijj Ferenc

2011. október 14.  (péntek) 19 óra​​zenekar: Óperentzia

8. Kések, kések, hatalmas kések

Marno János, Solymosi Bálint

2011. október 21.  (péntek) 19 óra​zenekar: Kistehén Melankólikusok

9. Egyedül vagyok, nem biztos, hogy élek

Szőcs Géza, Zalán Tibor

2011. október 28.  (péntek) 19 óra​​zenekar: Presszó Tangó Libidó

10. Lehetnék én is kamikaze

Cserna-Szabó András, Ficsku Pál

2011. november 4.  (péntek) 19 óra​​zenekar: Balaton

11. Minden napra jut egy szamba, jut egy twist

Ki az aki engem ma este hazavisz?

Karafiáth Orsolya, Jánossy Lajos

2011. november 11.  (péntek) 19 óra​zenekar: Moha

12. Szerelem, szerelem, szerelem

Szerelem, szerelem, szerelem

Köpni kell, phüj

Köpni kell, phüj

Bereményi Géza, Závada Pál

2011. november 13.  (vasárnap) 19 óra​ ​ zenekar: Ági és a Fiúk

Moderátor: Lévai Balázs

(2011. szeptember 1-jén: Józsa Márta)

(2011. szeptember 9-én: Mesés Péter)

Pávakör

Ezzel bezárnám az utóbbi napokban kirobbant páva-cirkuszt.
Nem az a baj, hogy valaki félelmében hülyeségeket beszél és cselekszik, hanem az, hogy sokan félelmet éreznek... (és hajlékony a gerincük). (A Szigeten volt egy segnyaló-gép. Sajnos aktuális...)
Úgy néz ki, a mi előre vivő utunk a múltba vezet...
Ki ezért a felelős?

NICK CARTER szept. 5-én és 6-án

Kárpáti Péter: Nick Carter
avagy végső leszámolás Dr. Quartzcal

színészek:
Láng Annamária
Bánki Gergely
Kovács Krisztián

dramaturg: Sebők Bori
tervező: Balázs Juli
zene, effekt: Láng Annamária
produkciós vezető: Kulcsár Viktória
rendezte: a szerző és a társulat

KORLÁTOZOTT NÉZŐSZÁMÚ ELŐADÁS, HA JÖTTÖK, MINÉL ELŐBB FOGLALJATOK JEGYET!..

„Hölgyeim és Uraim! Itt látható és megtekinthető a világ legnagyobb gonosztevője! Zongorán kíséri a legszerencsétlenebb áldozat, egy csodaszép kis hölgy, ki a billentyűkön Czerny B-dur etűdjét játssza, valamely kísérteties ügyetlenséggel! Csak tessék, tessék...”

Közönségszervezés, jegyinformáció:

Telefon: +36-30-932-5650
E-mail: jegy@fugeprodukcio.hu

A fogság nyomában 1.

Ez a film a remek író, Spíró György segítségével nagyszerű regényének, A fogságnak a korát és helyszíneit mutatja be. Bepillantást kapunk az írói műhelybe, megismerhetjük az első század földközi-tengeri medencéjét és a kereszténység kezdeteit, térhódítását. Képek, hangok, történetek elevenednek meg.
Ez az első rész, amit követni fog a többi is.
Ajánlom mindenkinek!

Még Vad(abb) Fruttik - (Fishing 2011)

Vad Fruttik (Fishing 2011) from simarafoto on Vimeo.

Kiállítások az Ördögkatlanban (2011)

Somodi-H Szilárd, Kovács Gabi és Novák Erik kiállítása.


Kiállítás az Ördögkatlanban (2011) from simarafoto on Vimeo.

Felemelve és megtaposva - Skunk Anansie (Sziget 2011)

Egy vékony, kopasz, nagyszájú fekete nő, aki egy pillanatra sem tud nyugodtan maradni és egy kemény trió, ez a Skunk Anansie.
Mivel lemezeiket ismerem és kedvelem, ezért fontos volt, hogy mi is ott legyünk. Az első pillanattól kezdve fantasztikus energiák szabadultak el, pillanatok alatt megtelt a Sziget Nagyszínpadának katlana. Deborah „Skin” Dyer sem magát, sem társait, sem minket nem kímélt amikor a közönségre vetve kézről-kézre adatta magát, majd testét feltornászva egyensúlyozott a vállakon, fejeken. Lassú és veszélyes, a biztonságiakat rémítő sétája közben pedig végig énekelt, majd a színpadra visszapattanva mosolyogva nézett végig a tomboló, megbabonázott tömegen. A kameramanokra is rámászott, veszélyeztetve, hogy meglepetésükben eldobják a szerszámaikat (haha, kettős jelentés!). Volt akit elölről, volt akit hátulról támadott le és volt akinek az ágyékához dörzsölte a fenekét…
A zenéjük valahonnan a Rage Against The Machine bölcsőjéből nőt ki, egy ismert ugrálós témát többször eljátszottak átkötésként, levezetésként. Az ének dallamosabb, bár ezt inkább a lemezeken lehet hallani, mert Skin hangjának hallhatóan valami baja volt, amit üvöltéssel pótolt. (Aki nem ismerte eddig, azt nem zavarta.) (Igazából minket sem, csak kicsit hiányoltam a megszokott remek éneket.)
Összességében lenyűgözte a zenekar nem csak a rajongókat, de a kétkedőket is, a fekete tigrist pedig megválasztották az idei Sziget királynőjévé.


Skunk Anansie (Sziget 2011) from simarafoto on Vimeo.

A Kolin-tól kaptuk...

"Kedves Barátunk!

Kész az új KOLIN 3D klip, és nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy tetszik:


(Természetesen az "igazi" látványhoz 3D-s szemüveg kell. -a szerk.)

Ha tetszik, szívesen látunk 27-én, szombaton a Millenáris Teátrum épületében, ahol Magyarország első popzenei holografikus vetítése lesz lemezbemutatóval, és egy állandó interaktív installáció is nyílik a Millenárison, KOLIN Szörnykergető néven. A Szörnykergetőben a Mountain King 3D klip szörnyecskéi kelnek életre, és visítozva menekülnek, ha észrevesznek Téged.



Köszönjük a figyelmed:

Márkó"

És egy különleges meglepetés :)

Sötét dalok - Psycho Mutants (Fishing 2011)

Sötét, komor hangulatok keverednek az őrülettel a Psycho Mutants koncertjein és nem volt ez másképp a Fishing-en sem. Bár a szabadtéren nem jött le annyira a tűz és beleéltség mint szokott intimebb közegben - talán az Est sátorban kellett volna őket színpadra lökni -, de senki sem panaszkodott, a kicsit hűlő időben főképp srácok csápoltak a színpad előtt.
Akiket elkapott a hangulat, azok végig kitartottak. (Nekünk ez az Ördögkatlanig sikerült, ahol sokkal meghittebb, forróbb és őrültebb műsort láttunk, de erről részletesen majd késöbb...)


Psycho Mutants (Fishing 2011) from simarafoto on Vimeo.

Katlan kezdet Quimby-vel (Ördögkatlan 2011)

A Quimby Magyarország (talán) legnépszerűbb zenekara. Zenéjük könnyen érthetően alternatív, ha alternatívnak nevezzük azt, ami nem törekszik mindenáron kedveltségre, nem a slágerlistáknak akar megfelelni, rengeteg zenei hatást ötvöz egybe, szókimondó és öntörvényű, szövegeikben komoly (vagy sem) mondanivalóval.
Az idei Ördögkatlant szokás szerint ők kezdték az első nap éjszakáján. Kedvenc fesztiváljukon felszabadultan és átélten muzsikáltak, öröm volt őket látni és hallani.
Még sok ilyen estét kívánok magunknak!


Quimby (Ördögkatlan 2011) from simarafoto on Vimeo.

Hercig Herceg - Prince (Sziget 2011)

Prince (Sziget 2011) from simarafoto on Vimeo.

UPDATE
A videót itt tudjátok megnézni!

Erősen félkész...

Tom Waits után szabadon - Braindogs (Fishing)

Még egy remek Braindogs koncert, most a Fishing-en...


Braindogs (Fishing) from simarafoto on Vimeo.

Vigyázz, magasfeszültség! - Cigány punk a Szigeten (Sziget Fesztivál 5. nap - a vég…)

A két hetes folyamatos fesztiválozás megtette a hatását, ezért az utolsó napon leginkább a Gogol Bordello-ra koncentráltunk… Koncertjük ugyanolyan intenzítású volt mint eddig, de zenéjük kicsit változik, köszönhetően a frontember brazíliai kirándulásának és az új, fekete basszernek, megjelentek benne a dél-amerikai, rap és reggae stílusjegyek. A színpadon egy dal erejéig megjelent Mitsura is, majd felcsendült röviden a Még egy tégla a falból és az egész vörösbor locsolásba torkollott… 45 perc után vettek csak egy mély lélegzetet és vertek át minket pár lassúnak induló dallal, hogy annál nagyobb feszültséggel robbanjon a színpad. Bebizonyították, hogy a rengeteg embert napsütésben is be lehet őrjíteni. (Később majd külön, részletesebben is mesélek…)
Olyan energiákat mozgattak meg és használtak el, hogy kellett egy kis szusszanás amúgy is lelassult csapatunknak… Séta közben a Kerekes Band bizonyult méltó ellenfélnek és a furulyán és kobozon brílliámsan előadott Woodoo Chile feldolgozásuk nem csak minket nyűgözött le.
A Blues Kocsmában próbáltuk lenyugtatni magunk, de a Blues B.R.Others nem engedte a Blues Brothers-től kölcsönzött stílussal, nótákkal és színpadi megjelenéssel. Az utánuk jövő The Bluesberry Band és Muck Ferenc viszont kellőképpen lehűtött kedvetlen játékával…
Több beszélgetésbe bonyolódva a White Lies-nak sajnos csak a végét sikerült elcsípni. (Örülünk a Sziget telefonos alkalmazásnak, de sajnos az értesítések olyan fű alatt érkeznek a hangzavarban, hogy hiába állítottam be őket, sok mindenről lemaradtunk…)
Már csak a fél egyre hirdetett záróbulit kellett volna megvárnunk (annál is inkább, mert Sziámi azt ígérte Öreg barátunknak, hogy itt fogja bemutatni a már előző posztjainkban elmesélt Pesszimista biciklista történetét, dalát), de mivel egy órakor még mindig a szerelésnél tartottak, ezért a HÉV felé vettük az irányt, hogy együtt várhassuk sorstársainkkal a szerelvényt…
Idén - nekünk - ennyi volt a Sziget. (A részletekre - mint ígértem -, még visszatérünk.)
Jövőre majd (remélem) meglátjuk!

Bálnák a ködben - Sziget Fesztivál 4. nap

Kezdtem besokalni a sokk embertől, ezért szombaton kevesebben jöttek ki a Szigetre. :)
Kezdtem besokalni a nemzetközi sztároktól is, ezért tegnap a lokális hírességeket vettük sorra és nem csalódtunk.
Kezdetben a horvát Overflow rockolt, majd egy artista a Magic Mirror sátorból hajtogatta hétrét magát. Az Ektomorf kemény zúzásánál beigérték nekünk a cigány muzsika vegyítését a trash matállal, de amíg hallgattuk őket, ezt nem tapasztaltuk, nagy bánatunkra.
A La Shica viszont igazi kellemes meglepetés volt! Állítólag hazájukban Quimby népszerűségű zenekar, a flamencot vegyítik a poppal, reppel, jazzel és egy karizmatikus énekesnővel. Ezután leragadtunk barátunknál, Csülinél és Kiss Pálnál és a Velőrózsáknál és ez a koncertezés és kvaterkázás elég soká tartott…
Már csak a Roma Sátor éjszakai műsorára volt időnk és a Bateria X dob-show-jára.
Ma zár a Sziget, holnaptól már otthonról… (azért az utolsó napot még elmeséljük nektek!:) )

A 3. nap - Sziget Fesztivál 2011)

A harmadik nap röviden.
Szabó Balázs és Bandája nagy „Zaj“-t csapot az érdeklődők legnagyobb megelégedésére.
A Kelet-Európa Vurstli befagyasztotta az időt az ötvenes éveknél (hamisan sugalva, hogy negyven évig az ötvenes években éltünk). Húsz év körüli fiú mesélt a hajdani életről és a kommunizmus rémtetteiről. (Biztos sokat tudhat róla. Egyszer már hazugságok és önáltatások nélkül szembe kellene néznünk a múltunkkal és leszámolni azokkal a baromságokkal, hogy itt negyven évig tilos volt a karácsony! Akkor én - sokad magammal - nagy ellenálló voltam az éjféli miséken! Követelem a kárpótlásomat!) Azt is magyarázza meg valaki, hogy a Kelet-Európai Vurstliba hogyan kerül a Zanzi Bár, az arab kávézó?
Kicsit hümmögve vettük az irányt a mocskos és aljas fráterek (és borzok) felé, hogy a Skunk Anansie megőrülésébe vessük magunkat. Az énekesnő pedig a tömegbe vetette magát, vállakon és fejeken sétálva korbácsolta egyre feljebb és feljebb a hangulatot rockolva-sokkolva a belefeledkezett nagyérdeműt, a nap egyik legnagyobb élményét nyújtva. Utánuk az egyébként kiváló Zagar sajnos haloványnak tűnt…
Kellett egy kicsit pihenni, hogy a nap második legnagyobb élményét befogadhassuk. (Ha a Prodigy-re megyünk, nem kellett volna a pihi :) )
Az Oi Va Voi szokás szerint fantasztikus volt! A fekete gazella és a pakisztáninak tűnő ördögi hegedűslány a fiúkat, a többi zenész a műértőket piszkálta fel. Jó hangulat és vidám, profi műsor zárta volna az estét, ha nem akarjuk még megnézni nagy kedvencemet a Bin Jip-et. Sajnos a hangosítás csapnivaló volt, így Harcsa Veronika világhírű hangját sem lehetett élvezni, pláne nem a muzsika finomságait. Kicsit csalódottan menekültünk haza.

Szigetelő 2011 (a Fesztivál 2. napja)

Egy fesztiválon az ember szinte mindent meg akar nézni és akkor követi el a legnagyobb hibát, ha ezt megpróbálja megvalósítani. Lehetetlen! Bele kell törődni, hogy a fizika jelen állása szerint egyszerre csak egy helyen lehetünk jelen. Mikor elfogadjuk ezt a tényt, kezdődhet a Szigetelés.
Nagy terveink voltak tegnap is, de ami megtetszett ott ragadtunk és „újraterveztük az útvonalat“ a navigációs készülékek terminusával élve. Az egész valahogy alternatívra sikeredett… A különböző helyszínek felfedezése közben így estünk be a Xiu Xiu duójára, tapasztott a színpad elé már ki tudja hányadszor Lajkó Félix quartett-je Palya Beával, néztünk bele távolról a tavaly végigélvezett Kasabian-ba, majd az éjszaka legnagyobb része a nu-tango jegyében telt a Gotan Project végre élőben élvezhetett tolmácsolásában. (A kemény sub basszusok ellenében nehéz volt talpon maradni.)
A Roma Sátor hatalmas tere kevésnek bizonyult az Amsterdam Klezmer Band közönségének, Nővéremet szabályosan kiszorítva az oldalbejáraton. Ezután jött a nagy felfedezés: Kiss Erzsi Zene van a Cökxpon-ban! Na, ilyet még nem láttunk: Erzsi rock trióval! Az ismert dalok keményen, torzítóval kápráztatták el a Sátorkert elheverő, vagy táncoló, vidám közönségét. Hajnali két óra felé ez jó zárásnak igérkezett, hogy hazaslattyogva elkezdhessük csinálni ezt a bejegyzést...

Sziget hangulatok 2011

Most csak képek és hangulatok...

Prince, a Herceg éjszakája, avagy fergeteges retro buli - Sziget Fesztivál 2011, 0. nap

Nálunk járt a Herceg!
Mi pedig több ezred magunkkal a Hercegnél jártunk. A Sziget nagyszínpada bedugult a gyülekezés alatt. Az a hír járja, hogy azért akart korán kezdeni, hogy ne legyen időkorlátja, ha kedve van, addig játszik, míg bírja. (Sokáig bírta! Az igaz, hogy majd egy órás késéssel kezdett, amiért kicsit megorroltam rá, de ahogy kijött a színpadra, mindent megbocsájtottam neki.) Ha láttátok a Purple Rain című fílmet, akkor tudjátok miről mesélek, ha nem, gyorsan nézzétek (nem igazán jó, de az a club hangulat…), mert az a club hangulat alakult ki pillanatokon belül, mint a filmben. Nagyszerű segítőivel eljátszotta minden ismert dalát: kőkeményen dübörgött a soul-funky és amikor kb. húsz perc elteltével egy lassú blues-ba kezdett, én hátast dobtam volna, ha lett volna hely mozdulni. A látvány, a hangulat, az öltözetek a hetvenes-nyolcvanas éveket idézték. Négyszer váltott ruhát és ezért háromszor tartott akkora szünetet, hogy a végének hittem, hiszen mindegyik rész közel órás volt… (Mások sokszor megelégednek ennyivel…)
A menedzsment megtiltotta a fotózást, így mi is csak a tömeg feje fölött tudtunk fényképezni, nem volt egyszerű! (Soha, senki nem fogja megmagyarázni nekem, hogyan tudott Simarafoto lábujjhegyen, fejek és hajak között ilyen felvételeket készíteni….)
Fél tizenegykor aztán az addig táncolva bulizó (egy lábon, féllábon, lebegő, stb…) tömeg legnagyobb bánatára véget ért ez a felejthetetlen este…
És ez csak a nulladik napja volt a Szigetnek!
Ma kezdődik, haha!

Fitnessfasiszta neokonzervatív - ez nagyon jó! :)

kulináris élvezetek avagy az ördög nem alszik..... az Ördögkatlanban sem.

hajajj...Lumnicer Nővérem nem merte kirakni a kisharsányi ördög által tálalt    bográcsos                                           ördögpörköltnek nevezett  piros-zsíros úszkáló mócsingost.   Rábeszéltem   fotósunkat, hogy    rakjuk már ki másnak oly  gyönyörűséges étel fényképét, mert megérdemli...   Mellettünk egy  soványnak nem nevezhető asszonyság két pofával nyomta magába e  ragadékot. Vajon  kormányunk ki féltve vigyáz  egészségünkre kóstolt-e már egy ilyen kakas-      marhalábszár-                            csülök(nek           mondott)                          összekotyvasztott fenséget?Jó, jó... igazi magyaros.. nincs benne semmi cola, chips meg mac...                                                                                                                                                                                    

 A Vylyan Terasz csodálatos természeti adottságai mellett egy másik magyar vállalkozó tudja hogyan lehet adni az értékekre és a kulináris élvezetekre európai módon , ugyanannyi magyar forintért.. Beszéljenek a képek... az ördögpörköltnek nevezett étel Lisa kutyánk táljában kötött ki, nagy örömére, a vörösborban főtt marhapofát, knédlivel, flambírozott gyömölcsökkel mi élveztük, de igazán. Egy adagot ketten alig tudtuk megenni Nővéremmel. Így is lehet gazdálkodni a nyersanyagokkal kis hazákban..... (xénia)

Ördögünk van! 5 (és már csak volt...) (Ördögkatlan)

Az Ördögkatlan napraforgóinak volt mi felé fordulniuk az utolsó napon, az angyalok mosolygós szép napot küldtek a ránk.
Kezdeti fáradtságunkból felocsúdva egy múltszázadi orfeumban találtuk magunkat és bár nem kenyerünk az ilyenfajta nosztalgia, de mielőtt menekülőre foghattuk volna, észre kellett vennünk a szomorú áthallásokat hazánk jelen helyzetére. Ez az „Így él(t)ünk mi“ a Manna produkció felvezetésében erősen politikusra volt véve, ami nem őket, hanem a mi jelenünket minősíti. (Itt kérem nem változik semmi!…) A zenét nem, de a mondanivalót élveztük (keseregtük bólogatva és nevetve) egy ideig, majd beleestünk az „ördög pörkölt“ kulináris csapdájába, ami szerintem egyenesen a fent nevezett seggéből pottyanhatott ki, olyan csapnivaló vólt. (Sok mócsing között két-három húscafat bőre eresztett zsíros, paprikás, sós lében. Fotó is készült róla, de megtekintve háborogni kezdett a gyomrom, így megkíméllek ettől benneteket. Ugyanennyi pénzért előző nap gasztronómiai és művészeti remeket kaptunk a Vylyan Teraszon!) Aztán ötöt ütött a toronyóra és a kisharsányi templom szomorú harangjainak hangjaihoz egy csendes Cseh Tamás dal csalta az emlékezés könnyeit a diszkrét megemlékezés résztvevőinek szemébe. (Itt most következzen egy perces szünet…………………)
A messzi Radzsasztánból érkeztek a zenészek, akik oldották a szomorú pillanatot főzéssel (dahl), mesével, zenével, tánccal, igazi keleti hangulatot és békét teremtve… azoknak, akik folyamatosan ott voltak, de mi ezt megtörtük (hogy később visszafeledkezhessünk bele) Lovasi és a Véletlennel és Lackfi Jánossal, aki a verseire írt dalok között igazi stand up komédiásként humoros műveivel szórakoztatta az egybegyűlteket. A zene kiváló volt és Lovasit is régen láttuk ilyen jó passzban. Aztán vissza a frissen főtt dahl és keleti muzsika varázsába és a Romungro Gipsy Band tradicionális, vidám roma muzsikájába.
Lovasi még egyszer kameránk kereszttüzébe került a Kiscsillaggal, és ezzel búcsúztattuk is az Ördögkatlan Fesztivált kicsit fáradtan és fájó szívvel, hogy holnapután hűtlenül a Szigetről jelentkezhessünk.
Jövőre Veletek ugyanitt!

Ördögünk van 4 mán megint (Ördögkatlan)

Hát itten vogymuk ismét - égünk, rotyogunk, tisztulunk - az ördögnek katlanjában, puhulunk és keményedünk a kultúra és egyéb dolgok által. (Ma rám esett a szerencse fortunája és kólintott kupán szarujával bőségesen, vagyis enyim a duma joga. (Jóga pedig ma lészen az indiai napon, de errő mán más mesél majd…) és csukódik befele a dupla zárójel.)
A délelőt a gyermekeké! (Ifjúságé a Jövő - a Manó meg az ördögé, a katlanját neki!) (És a fűzfán fütyülő rézangyalát! Milyen nehéz az emlékezés mikor az ember azt sem tudja, balkáni-e?)
Hát akkó uccu neki!
Végre nappal is megcsodátuk a gyönyörűen felújított templomot és a Mediawave-esek Kovács Udvarházát Kisharsányban! Itt az archaikus népi kultúra és a modern művészet ad egymásnak pofont. És élvezik! Spleen-es lepusztultság és multi-kulti egyveleg, embörléptékű környezetben. (Pajta Színház és Roma Café…) Jó itt elernyedni és felkorbácsolódni!
A Sárgakövesút Ottóhoz vezetett (ki Tolnai) a Vylyán Teraszra, ahol újra szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy bármíly érdekes is, ha a szerző olvas fel saját - egyébbként remek - művéből, azért ez egy hozzáértőtől sokkal élvezetesebb (értsd: nem unalmas). Ezt a felismerést a kiszolgált hordóval temettük jó mélyre Mucsi Zoli búcsúztatásában ( kűdte el az anyjába). Vót még itten egy fotókiállítás is (Kornis, a nyitóról bűnösen lemaradva), emeetük kalapunk a fotós zsenije előtt.
Sárkonyábó a nap megint Palkonyát varázsót, így a szép, de mozdulatlan levegőjű parkban a Neofolk újfent elvarázsolhatott zenei utazásával, libabőröztető énekével, jazz-folkos zenéjével, Lantos Zoltán keleties, ambientes, virtuóz hegedűjátékával…
Oszt vót sajtótájékoztató is Kisharsányban a Cafés & Citizenry (HUN/ITA/ROM) Európai Uniós pályázati project-ről. Bárcsak több lenne ilyen! (Nem sajtótájékoztató, hanem prodzsekt!:) ).
Jéééééé, egy másik régi ismerős! (A Neofolk télleg, a Light in Babylon-t csak mán láttuk.) A Light in Babylon! A nemzetközi duóhoz csatlakozott egy francia gitáros, így hárman bűvőhettek el és csalhattak könnyeket sokak szemébe…
Oszt a meglepetés! A BudZillus! Swing-punk-klezmer-stb. egyvelege berlinbő mókás hangszereiken, munkás ruhában őrjítették meg a táncra kapható ifjúságot (és öregséget). Mindez bemelegített a Besh o Drom balkán-cigány keverékű virtuóz zenéjének, de erről már nem tudok többet mondani, meséjenek helyettem inkább a képek…!
(Tán Egy Balkáni)

Ördögünk van 3 (Ördögkatlan)

Az előző napi égszakadás után a jó volt elheverni a Vylyan Terasz mediterrán lejtőjén kellemes borokat kortyolgatva. Közben irodalom és zene. Tóth Krisztína mesélt új regényéről és utána a Kampec Dolores nem könnyen emészthető (ha,ha, figyelni és gondolkodni kell!) műsorát csócsálta látható élvezettel a vájtfülü publikum.
Az újjáépített Narancsligetben (ez már Nagyharsány:)!) Menyhárt Jenő mesélt zenéről, életről, emigrációról, zöld mozgalmakról. (Hiányoltuk Háy felkészültségét és lényegre törő kérdéseit, megjegyzéseit…)
A Szoborparkban lassan, de biztosan gyülekezett, majd telítődött a tömeg Dresch Mihály-Lajkó Félix-Brasnyó Antal koncertjére. Mikor először láttam ezt az összeállítást, egy jó marketing fogásnak tűnt, ami nem durrant akkorát… Most összefogott-összeszokott remek produkciót élvezhettünk. Dresch és Lajkó stílusa és habitusa találkozott valahol félúton és mindkettőjüknek előnyére vált. Ritkán látni Félixet máshoz igazodni :). Remek koncert volt, nem szívesen búcsúztattuk őket.
Nem maradt más hátra, mint irány európa jelenlegi közepe, a nagyharsányi sporttelep és az Európa Kiadó. A régi, megszokott, bejáratott program oldottan, jókedvűen. Menyhártéknak jól áll az örök, megalkuvást nem ismerő lázadó póza. A közönség is lázadozott mikor abbahagyták és csak az Üvegtigris 3 hivatalos pálinkája maradt rájuk...

Ördögünk van! 2 - Vagyis kell egy bárka! (Ördögkatlan)

Kedves naplóm!
Ördög vigye ezt a mocsaras nyarat! Még a saját katlanját sem kíméli! Kell egy bárka ami átviszi a szerelmet a túlsó partra! Vagyis a kultúrát.
Mivel sajnos a „katlanozáson“ kívűl más elfoglaltságaink is vannak, a hirtelen (de nem váratlanul) lezúduló özönvíz miatt kicsit későn értünk vissza a Katlanba, így (de kár!) lemaradtunk a színházakról. Viszont azt megtudtuk, hogy a lezúduló égi áldás összedöntötte a Narancsliget színpadát, így a programokat át kellett szervezni (sikeresen) más helyszínekre. (Bérczes Lacit és csapatát dicséri, hogy kétségbeesés helyett azonnal munkához láttak és terveik szerint ma már minden a régi fényében tündököl.)
Most pedig amit láttunk! (Ez kicsit Monty Python-osra sikeredett…) Kiderült, hogy Lovasi Andrásnak a Kossuth-díja ellenére töretlen a népszerűsége. Háy János felkészült kérdéseire zenei kezdeteiről, magáról, elmaradt társairól, életéről és felfogásáról mesélt pár dallal megspékelve. A kicsit levegőtlen termet elhagyva igazi monarchiabeli kocsmába tévedtünk Hasek, Svejk és Tóth Zoltán jóvoltából, aki a sarki „talponülőben“ mesélte és énekelte el a derék katona kalandjait. Forma és tartalom szerencsés találkozása.
A Kistehén zenekar a picsába küldte az űrhajókat - új lemezük címét adva műsoruknak - kicsi, de lelkes közönségük nagy örömére. Közben egyfolytában borongott és csöpögött, kellett egy kis bor meg pálinka és már nem volt türelmünk kivárni a második színházat sem, hátha valami módon mégis beférünk… Mivel a Budapest Bárról a véleményünket már ismeritek (ha mégsem, akkor olvassatok kicsit vissza!) és ez - bár kétségtelenül a legjobb -, utolsó lemezük hatására sem változott jelentősen, ezért Kisharsányban próbáltunk pszihotikus mutánsokká válni a Pajta Caféban a Psycho Mutants jóvoltából, akik sikeresen őrjítették meg psychedelikus western-rock and roll-punk-mexikói-alternatív-stb zenéjükkel a lelkes ugrándozókat és fáradt szemlélődőket.
Közben a vízözön is folytatódott, valószínűleg a Budapest Bár rajongóinak nagy bánatára. Ezt nem kívántuk nekik!
Ezután már csak a hunyorgás maradt a vízzel borított szélvédőn át keresve az utat hazafelé, pedig éppen otthonról tartottunk az ismeretlenbe.
Na, mára ennyi kedves naplóm, holnap folytatom, vagy nem…………..

Ördögünk van! 1 (Ördögkatlan)

Én sajnos nem tudok olyan ízesen mesélni, mint Berecz András az Ördögkatlan megnyitója után, melyet az egyik fővédnök, Törőcsik Mari nyitott meg kedves szavakkal és mely előtt a helyi hagyományőrzők adtak szórakoztató műsort (nagyon helyesen!), így hát csak ilyen szárazon: Hölgyeim és Uraim (és a többiek), megnyílt a 4. Őrdögkatlan.
És ahogy megnyílt, a csendes mosolygásra és harsány röhögésre késztető Berecz-mese után a blues gyökereit a magyar népzenében megtaláló Ferenczi Gyuri és a Racka Jam késztette táncra a nagyérdeműt és időben befejezte, hogy mindenki átérjen a Quimby katlan-nyitó bulijára. Kis Tibi figyelmeztetett, hogy becsüljük meg ezt a fesztivált, mert a legjobb kis hazánkban és a húrok közé csapva megbecsültek minket is, mert határtalan jókedvvel és odaadással zenélték végig a közel két órát.
Kisharsányban a Mediawave-esek tartottak megnyitót, de a párhuzamos programok amennyire jók, annyira választás elé is állítják a halandót és mi most ezt választottuk, de ma szeretetünk jeléül - na, meg önös érdekből -, őket is meglátogatjuk.
Most hirtelen csak ennyi, a részletek majd kicsit később, talán a fesztiváldömping után… :)

Örömzene a sárban - I. Csolnoki Blues-Rock Fesztivál

Csolnok kis (nem is olyan kis) sváb bányászfalu Budapesttől 60 kilométerre a Pilisben. (Itt nyílott hajdanán az első bánya Magyarországon.) A falu kedvesen dimbes-dombos és dúsan burjánzó vegetációval van megáldva. Az I. Csolnoki Blues-Rock Fesztiválról érkező kedves meghívás tette lehetővé, hogy megismerjük. Az eseményt a falunapokon belül a Blues and Roll zenekar szervezte és ismert honi zenészek mellett Texasból is sikerült Tommy Katonát megnyerni. A többi zenekaron kívül a vendégeknek ők és barátaik szolgáltatták a hátteret és a stabil alapokat, hogy a virtuóz gitárosok szárnyalni tudjanak, és kitett magáért Tommy Katona, id. Katona Tamás, Petendi Tamás és elnézést azoktól, akiknek a nevét nem említem…
Az idő nem volt kegyes: esőt és sarat hozott, Woodstock-ra emlékeztetett a tisztás (és a Sziget esős napjaira…). Csúsztunk, estünk-keltünk a sárban, az elázott-felázott talajt hiába borító murván és közben szóltak a klasszikusok Jimi Hendrixtől a Led Zeppelinig, kergették egymást az ihletett szólók, egymásnak adva át a stafétát és ebben Pfeiffer Ákos, a házigazdák ifjú gitárosa sem maradt alul. A fesztiválra a falu apraján-nagyján kívül sokan érkeztek Budapestről, Győrből, Szegedről, Szlovákiából és még ki tudja honnan. Nagy volt a nyüzsi és jó a hangulat.
Sose legyen rosszabb!


I. Csolnoki Blues-Rock Fesztivál from simarafoto on Vimeo.

4. Ördögkatlan Fesztivál - 2011. augusztus 3-7. (utolsó ajánló)

"3 falu, 13 programhelyszín, 5 nap, 2 fővédnök, 5 díszvendég, átlag napi 30 program, zene, színház, irodalom, film, képzőművészet, jó borok és strand várja azokat, akik augusztus 3-7-ig az Ördögkatlan Fesztiválra látogatnak.
Ne feledjük, már 2-án mulathatunk, hiszen Kisharsányban, a Médiawave képviselői és barátai, köztük Both Miklós, Ferenczi György és a Romungro Gipsy Banda, 20 órától tábortűz mellett nyitják meg az idei Médiawave falut. Itt indul kisharsányi útjára a Cafés & Citizenry elnevezésű nemzetközi összművészeti kezdeményezés, melyben három ország (magyar, roman, olasz) roma és nem roma muzsikusai, költői, képzőművészei és táncosai tesznek kísérletet a kávéházi zene roma gyökereinek felfedezésére és újjáértelmezésére. Az első alkalommal egy formabontó zenei műhely bontakozik ki négy nap alatt a fesztivál látogatók szeme láttára, melyhez kortárs irodalmi produkció csatlakozik a Pajta Café “autentikus” piazzáján. Egy mondatban: Kávéházakat alkotnak három országban, úgy, ahogy még nem láttuk! 

Reméljük, az időjárás kegyes lesz hozzánk, mi szeretnénk látni a Napot, hisz nagyon sok napraforgóval szeretnénk tiszteletünket és köszönetünket kifejezni melegítő sugaraiért. Ha esetleg esik - de ne legyen így -, összehívjuk a több ezres fesztiválközönséget, hogy esőűző táncot lejtsünk. "

"KÖZLEKEDÉS

• Pécsről Nagyharsányba és Kisharsányba félóránként-óránként busszal, Palkonyára vonattal lehet eljutni. Éjjel, a programok végeztével különbuszok indulnak vissza Pécsre.
• Pécsről Nagyharsányba ún. KONCERTjáratokat fogunk indítani, ezek ingyenesek lesznek. Menetrendjük itt található.
• A falvak között karszalaggal ingyen igénybe vehető KATLANBUSZ jár, kattints ide a menetrendért!"

Az előző kedvcsinálók:

ÖRDÖGKATLAN csakis ANGYALOKNAK! 1 - kedvcsináló
ÖRDÖGKATLAN csakis ANGYALOKNAK! - kedvcsináló 2
ÖRDÖGKATLAN csakis ANGYALOKNAK! - kedvcsináló 3
ÖRDÖGKATLAN csakis ANGYALOKNAK! - kedvcsináló 4
ÖRDÖGKATLAN csakis ANGYALOKNAK! - kedvcsináló 5
ÖRDÖGKATLAN csakis ANGYALOKNAK! - kedvcsináló 6

Költői keretben - Szabó Balázs Band (Fishing)

Szabó Balázs Band (Fishing) from simarafoto on Vimeo.