LOKART 3.0 – Képzőművészeti biennálé

 

A LOKART Pécsett 2025-ben, június 26-tól szeptember 21-ig, a Pécsi Galériák és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. szervezésében kerül megrendezésre. Ez a harmadik alkalom, hogy Pécs városában rendezik meg a kortárs képzőművészeti biennálét. A tematikai fókusz a test, és a kérdés, hogy a különböző generációk művészei hogyan látják, formálják és értelmezik azt. 

A LOKART 2025 főbb pontjai:

• Időpont: 2025. június 26. - szeptember 21.
• Helyszín: Pécs, Pécsi Galériák, Zsolnay Negyed
• Tematika: A test, a különböző generációk testképzettése
• Programok: Kiállítások, zenei performanszok, szakmai beszélgetések
• Szervezők: Pécsi Galériák és Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.
• Közönség: A közönség is újra kiválaszthatja kedvenc alkotásait, a közönségdíj eredményhirdetése szeptember 11-én lesz. 

https://lokart.hu/

Idén nyáron Pécs ismét a kortárs képzőművészet epicentruma lesz!

A harmadik LOKART biennálé „Az én testem, az én váram” címmel indul, fókuszában a test, testpolitika és reprezentáció mai kérdéseivel.

A négynapos megnyitó hétvégét egy lebilincselő audiovizuális performansszal nyitja meg HEÉGER Julia, a finn Nemzeti Operaház szopránja és VÁLY Sándor, audiovizuális művész. A "Tragédia vége" a fájdalom tapasztalatáról, de még inkább annak meghaladásáról, a belső felszabadulás lehetőségéről szól.

 Jegyek az eseményben: The End of the Tragedy – VÁLY Sándor és HEÉGER Julia audiovizuális performansza | LOKART 2025

#lokart #képzőművészetibiennálé

Madonna és Jack Nicholson kedvence Pécsett - Az első szupersztár női művész, Tamara Lempicka kiállítása

 

Tamara Lempicka - Az art deco királynője címmel a világhírű festőnő alkotásainak reprodukcióit bemutató kiállítás nyílik a pécsi Művészetek és Irodalom Házában március 4-én. A tárlat ingyenesen látogatható április 11-ig. 

A kiállítás átfogó képet nyújt Lempicka életéről és munkásságáról, bemutatva a művész legjelentősebb alkotásainak reprodukcióit. A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak a festmények világába enged betekintést, hanem a művész izgalmas és sokszínű életútját is feltárja. A tárlat hatalmas tömegeket vonzott a budapesti Lengyel Intézetben, Pécsett pedig március 4-én, 17:00 órakor nyílik meg a Művészetek és Irodalom Házában.

Lempicka napjaink legfelkapottabb képzőművészeinek egyike, a történelem első női sztárfestője, népszerűségben talán csak Frida Kahlo fogható hozzá. Gyűjtői között szerepel többek között Jack Nicholson és Barbara Streisand, de legnagyobb rajongója Madonna, aki nemcsak több Lempicka-kép tulajdonosa, de még a videoklipjeiben is felhasználta az alkotásokat! 

„Csodák nincsenek, csak az van, amit te magad létrehozol” – mondogatta Tamara Łempicka, az 1920-as, ’30-as évek fordulójának leghíresebb portréfestője, akinek art deco stílusú festményei több mint 20 millió dolláros áron kelnek el az árveréseken napjainkban. Gazdagok és híresek: gyárosok, mágnások és feleségeik, királynők és hétköznapi asszonyok portréit alkotta meg. Saját márkát épített. „Én voltam az első nő, akinek a festményein megjelent ez a letisztultság, ez volt a sikerem alapja. Az én képeim száz közül is kitűnnek” – állította.

Világos, élénk színeikkel, a modellek eleganciájával és érzékiségével munkái valóban kiemelkednek. Elsőként mutatta be a független, erős, elragadó – sőt, provokatív nőt. Legismertebb festményei közé tartozik az Önarckép vagy Tamara a zöld Bugattiban (1929) és a Fiatal lány kesztyűben (1930). Munkáit magángyűjteményekben éppúgy megtaláljuk, ahogy a világ legnagyobb múzeumaiban, mint amilyen a párizsi Centre Pompidou. 

Kiállításmegnyitó: március 4. 17.00, Pécs, Művészetek és Irodalom Háza, Játéktér

Könyvbemutató 18.00 órakor: Grzegorz Musiał - Én Tamara című könyvének bemutatója.
Közreműködik: Herczeg Adrienn színművész, Balogh Endre a Prae Kiadó igazgatója és Horváth Tamás, író.

A budapesti Lengyel Intézet kiállítása ingyenesen látogatható hétfőtől péntekig 10-17 óra között.

https://www.pmh.hu/programok/tamara-lempicka-az-art-deco-kiralynoje-kiallitas 

KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT – mutassuk be alkotásodat a Fishing on Orfűn?

KÉPZŐMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT – mutassuk be alkotásodat a Fishing on Orfűn? A zenei programok mellett 2024-ben számos képzőművészeti projekt valósul meg a Fishing on Orfűn, ezek közül elsőként egy nyílt pályázatot hirdetnek képzőművészek számára, a tét a fesztiválon való megjelenés. Az idei Fishing on Orfű fő nemzenei témája a képzőművészet, ezért is lett Gyönyörök kertje és Csillagos éj a két nagyszínpadunk, valamint Orfűi Picsahal a nagysátrunk neve. A témához kapcsolódóan még számos izgalmas projekttel jelentkezünk, amit ezennel egy nyilvános pályázat meghirdetésével kezdünk. Festesz, rajzolsz, fotózol, esetleg vegyes technikával dolgozol? Szeretnéd, hogy művedet egy minőségi reprodukció formájában kiállítsuk a fesztivál terültén? Jelentkezz, hogy közösen tölthessük meg értékes művészeti alkotásokkal a Fishing on Orfű új kiállítási tereit! KÉPZŐMŰVÉSZEK, JELENTKEZZETEK! A pályázatunkkal szeretnénk izgalmas és értékes alkotásokat közvetíteni a Fishing közönségének, ezzel létrehozva a nyár leglátogatottabb kiállítóterét! Legyen műved festmény, grafika, rajz, fotó, vagy egyéb, esetleg vegyes technikával készült vizuális alkotás, sikeres elbírálás esetén a mű reprodukcióját, új helyszínünkön, a Galéria egy szerpentinen elnevezésű összművészeti téren tesszük közzé nagy méretű táblákon és természetesen a mű címén és technikáján túl feltüntetjük a művészek nevét és elérhetőségét is. Szeretnénk, hogy ezen a placcon olyan alkotók művei is megjelenjenek, akik még nem ismertek széles körben, mégis érdemes rájuk odafigyelni. SZABÁLYOK: Pályázhatsz festménnyel, rajzzal, fotóval, vegyes technikával készült művel vagy bármilyen olyan alkotással, ami 2 dimenzióban jó minőségben reprodukálható. Személyenként csak egy pályázat adható be. Témaválasztás: Nem adunk meg témát. Az idei év fókusza, hogy számos izgalmas, értékes alkotást mutassunk be a közönségünknek, bármiféle megkötés nélkül. Legjobb műveddel pályázz hát, amelyre legbüszkébb vagy és amely leginkább bemutat téged! Csak akkor pályázz, ha művedről tudsz nagy méretű és nagy felbontású, jó minőségű és élethű fotót készíteni, hiszen pozitív elbírálás esetén ebből készítjük majd el a mű reprodukcióját! ZSŰRI: A pályázatokat neves és elismert képzőművészekből álló rangos zsűri bírálja el, amelynek tagjai: Bánki Ákos (kurátor, festőművész) drMáriás (képzőművész, író, zenész, az idei képzőművészeti évünk védnöke) Kálocz Tamás (a Fishing on Orfű szervezője) Kiss Tibor (zenész, festőművész) Losonczy István (festőművész, a PTE Művészeti Kar oktatója) Szalay Miklós (tervezőgrafikus, a PTE Művészeti Kar oktatója) JELENTKEZÉS: A pályázatoknak tartalmaznia kell: A pályázandó mű digitális verzióját (max. 1 MB méretben) Rövid bemutatkozást Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet A pályázatokat május 22. éjfélig várjuk. ÜTEMEZÉS: Pályáztatás: május 14-22. Elbírálás: május 23-31. DÍJAZÁS: A győztes pályaművek alkotói honoráriumban nem részesülnek. A fesztivál vállalja műveik reprodukciójának elkészítését, annak kiállítását, promócióját.

 

Worakls - Passengers: Fondation Vasarely

Passengers gives Worakls the keys to the Vasarely Foundation. Accompanied by an orchestra, the electro artist explores the various spaces of the Aix-en-Provence institution, revisiting some of the finest tracks in his repertoire.

Chapters

1:24

Nikki

5:57

Inked

11:53

Pipeline

17:39

Caprice

22:42

Pandemonium

28:53

Sparkle

34:04

By The Brook

41:11

Storm

48:27

Hortari

52:32

L'Amour, L'Amer, Le Chaos

57:42

Tawa

1:02:14

Crow

 

Rózsaszín elefánt

 

Kondor Béla Az uránvárosi óvoda pannója című alkotásáról

Irónia, humor, az abszurdhoz való vonzódás, pimaszság: ez az, amit az európai kultúrtörténet igen, a magyar kevésbé tűr meg a (nagy) művészi életművekben – talán csak Örkény és Karinthy kivétel, velük enélkül ugyanis nem lehetne mit kezdeni. Mondhatnánk, hogy a tenger hiánya mellett a közép-európaiság van benne ebben a könnyedségre való teljes hajlamtalanságban, de ez nem igaz, ott vannak például a csehek, és ott van nekik Hrabal vagy Čapek.

Mégis: ahogy Hamvas Béla Karneválja sem mint létregény, sem mint csodálatos magyar abszurd nem képes átütni az irodalomtörténet tizenkilencedik századi pátoszból és nemzeti giccsből, valamint a huszadik századi egzisztencialista problémákból emelt falát, ugyanúgy nem megy át Kondor Béla különös festői világa sem. Szó sincs arról, hogy Hamvast vagy Kondort valami módon ne kanonizáltuk volna, inkább csak hogy humorérzék nélkül kanonizáltuk, és ezzel az életművek egy része takarásban, a vakfolt mögött maradt.

Kondor 1959-ben kapott megbízást a pécsi uránvárosi óvoda pannóira – nem meglepő módon a 19. századi nemzeti pátoszt a kétarcú horthysta kultúrpolitika intermezzója után felváltó szocialista-realista főkánon ítészei a mű „klerikális elemei” miatt nem fogadták el azt. A „klerikális jelentést” a még a Horthy-hivatalnokoknál is sótlanabb kommunista hivatalnokok szerint az angyalszárnyak hordozzák a képen, igaz, egy (uránvárosi) óvodásnak is feltűnhetett volna, hogy emellett egy rózsaszín elefánt, néhány napraforgó, trombita és labda (Nap és Hold?) is felbukkan a pannókon, és a rózsaszín elefánton ugyanakkora hangsúly van itt, mint az angyalszárnyon. Ily módon hacsak nem hordoz titkos klerikális jelentést a groteszk ormányos is, talán mégsem olyan angyalok ezek, amelyektől félnie kellene egy hithű kommunistának.

*

Ha nagy vonalakban áttekintjük a magyar képzőművészet 19–20. századi történetét, mindenféle egyéb kategória-rendszeren felül két tradíció különíthető el élesen – és különösképpen a két tradíció valami módon relációban áll a mindenkori hatalommal való viszonnyal is. Míg korábban a történeti festészetnek a nemzeti önazonosságot fókuszba helyező irányzata mellett és ellenére bontakoztak ki javarészt München, majd Párizs felől érkező hatásra a modernista törekvések, a huszadik század második felében a szocreál mint kötelező kánon mellett jó ideig csak a második nyilvánosságban, esetleg az aczéli tűrt kategóriában kaphatott teret az 1948-ban szétvert Európai Iskola megannyi művésze vagy például Erdély Miklós. Ugyanígy a második nyilvánosságba és a perifériára (undergroundba) kényszerültek jó időre a később, a hetvenes években jelentkező neodadaista szentendreiek, akiknél először jelent meg csoportosan a humor, az abszurd, a szürreális és az antiművészet. Mindezt azonban nehéz elválasztani attól a politikai kontextustól, amely nélkül a Vajda Lajos Stúdió művészeinek munkái – és a képzőművészeti teljesítményen jóval túlmutató összművészeti, zenei, filmes, költői stb. megnyilvánulásaik – soha nem voltak, és nem is lesznek érthetők.

Az ő humoruk, hogy úgy mondjuk, egzisztencialista humor, egy „a” és „b” választási lehetőséget felkínáló léthelyzetre adott „c” válasz, mélyrétegeiben inkább létfilozófiai tartalmú attitűd, mintsem a Picassónál vagy Kondornál artikulálódó művészi humor, utóbbiaknál ugyanis a vicc nem a szubsztanciája a műalkotásnak, csupán úgy jelenik meg, mint a hab a tengeren vagy a díszítés egyéb tartalmakon.

Mindez szükségszerű distinkció, hiszen míg a Bizottság zenekarhoz köthető Jégkrémbalettet vagy feLugossy László komoly tartalmakat is hordozó performanszait mondhatjuk viccnek, brahinak, poénnak, neodadaistaaktusnak, Kondor Darázskirályát, bizonyos nézetből humoros elemeket hordozó Liberiusát vagy az uránvárosi óvoda pannóit mindenestől mégsem gondolhatjuk viccnek.

*

Ha a hivatalos művészettörténet kánonát az egy évtizeddel ezelőtti műcsarnokbeli kiállítással végül áttörő szentendreiek emberi alapállását és műveiket létfilozófiai abszurdként határozzuk meg, és ettől elkülönítjük a hamvasi, kondori (picassói, mirói, fellinii etc.) humort, akkor viszont meg kell határozni, mivel írható körül az utóbbiak ilyesféle hajlandósága.

A kulcsszó a játék, amely a létfilozófiai alapállást a mű esszenciájává tévő attitűdnél, az abszurdnál és a groteszknél a humornak sokkal szelídebb formáját hívja magával – míg a neodada a maga nemében brutális válasz a világra, ám érvényessége korlátozott térben és időben is –, hiszen folyamatosan változik az a konszenzus, amellyel szemben magát artikulálja. A játék, a játékosság archetipikus emberi tulajdonság, és sokkal több lehetőség van benne, mint a huszadik századot meghatározó neoavantgárd és/vagy neodada, a rock és az underground kultúrájához köthető gesztusokban. (Noha, természetesen nem zárható ki, hogy egyes neoavantgárd, neodada stb. gesztusok egyszersmind játékosak is.)

Itt jegyezzük meg azt is, hogy a magyar képzőművészetben a tiltott státusból előbb kordivattá váló, majd a félmúlt összes kínos unalmával átitatódó neodada és neoavantgárd mint igazodási pont jelenleg a legnagyobb kerékkötője annak, hogy a magyar képzőművészeti élet megújuljon. Ami miatt zseniális és érvényes efZámbó István, feLugossy László vagy a nagy elődök közül Erdély Miklós, ugyanazért már nem lehet érvényes az őket követő csapat – a neomozgalmakban a fent említett konszenzusváltás okán is sokkal kisebb volt a mozgástér, mintsem hogy több évtizeden keresztül érvényben lehessenek. Már nemcsak esztétikájában merült ki ez a fajta hozzáállás, de sajnos ideológiai, művészi alapállásként is – arról nem is beszélve, hogy az ezredforduló körül megjelent új-esztétikai attitűd a világban jó ideje választ várna Magyarországról is, és nem a geometrikus absztraktot vagy az új érzékeny iskolát képviselő jelenleg hetvenes-nyolcvanas generációtól…

*

A játékosság tehát az, ami Kondor Béla pannóját – és életművének megannyi darabját – jellegzetessé teszi, ugyanakkor ez a játékosság, csakúgy, mint a rokonként említett Mirónál vagy Picassónál, nála is az esztétikusság és egyszersmind a klasszikus műfajok határain belül marad, nem lép ki azokból sem technikailag, sem motívumkincsét tekintve, ami miatt különös lebegés keletkezik, hiszen a pannón megjelenő angyalszárnyak, főleg az európai festészettörténeti hagyomány fényében egyszersmind a magasabb tudatállapot jelenlétét, a magasabb értelmezés lehetőségét is kínálják a játék és a humor mellett, miközben asszociálhatunk a „gyermek mint angyal”, még megrontottság nélküli lény képzetére is. Ugyanígy az aranyszínű és sötét „égitestként” is megjelenő labdák is egyszerre hordozzák a fehér-fekete, Nap-Hold, arany-ezüst, férfi-nő etc., illetve a gyermeki játékszer jelentését – ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy egy fiúkat és egy lányokat ábrázoló páros műről van szó, még tovább erősödik az ilyesfajta értelmezés lehetősége.

A napraforgók, a gyerekrajzszerű ábrázolás és a hangszerek obligát módon a lányok oldalán tűnnek fel, hiszen minden tradícióban szemben áll az anyagi, a sötét, a női, valamint a szellemi, a világos, a férfi princípium, ily módon a napraforgó adekvát női jelkép, csakúgy mint a Venus uralma alá rendelt zeneszerszámok, és általában a művészi tevékenység. Ezzel szemben az agón szelleme (labdajáték, mozgás, futás, talán verekedés is) a fiúkat ábrázoló pannón jelenik meg. Az említett rózsaszín kiselefánt a „női” oldalon azonban színével és funkciójával is egyértelműen a játékos jelentésre erősít rá, és egyszersmind zárójelbe teszi a komoly tartalmakat.

Hiba tehát, ha nem vesszük észre Kondor humorát – de hiba az is, ha emögött nem vesszük észre azt a fajta tradícióalapú festészetet, amire Németh Lajos, a festő monográfusa is utal, aki azt írja, „a kondori program, amely a világirodalom és az egyetemes művészet nagy moralistáihoz mérhető, csupán a gondolati irodalom párhuzamának tekinthető filozofikus festészetben fogalmazható meg”.

Ily módon a pécsi Modern Magyar Képtár egyik legfontosabb műtárgya, a pannó egyszerre emelkedett-filozofikus és ironikus-játékos, s mint ilyen kimagasló darabja a (humortalan) magyar kultúrtörténetnek.

(Péntek Orsolya)

Műalkotásokkal hív űrutazásra a pécsi m21 galéria

 

2022. május 19. – Május végén mintegy 450 millió forint értékű, 65 művész 250 műalkotását felvonultató kiállítás nyílik a pécsi Zsolnay Negyedben, az m21 Galériában AZ ŰR - alternatív kozmoszok címmel. A többek között Victor Vasarely, Kondor Béla, Ország Lili, Révész László László munkáit bemutató lenyűgöző tárlat az emberiség világűrhöz fűződő viszonyát állítja a középpontba. A látogatók augusztus 28-ig lehetnek részesei a minden érzékükre ható, fotókból, videókból, tér- hang- és fényinstallációkból álló interaktív űr-élménynek a galéria 1100 négyzetméterén.

A Földről látható, fénylő égitestek az emberiség legkorábbi korszakaitól vonzották a tekintetet és izgalmas alternatívát kínáltak az általunk ismert világ helyett. A 20. század második felétől a Földön túli utazás fikciója tudományos valósággá vált, és az ember ma már ugyanúgy törekszik a világűr megismerésére, ahogyan régen az ismeretlen földrészekkel tette. 

A Holdra szállás egyenesen megváltoztatta a gondolkodást, átalakította a térhez való viszonyt, új anyagokat és formákat hozott divatba a designban és az öltözködésben. David Bowie Space Oddity albuma Vasarely borítójával a slágerlisták élén soha nem látott népszerűségre tett szert, nem is beszélve a mai napig meghatározó Star Wars kultuszról. Napjainkban a fiatalokat számtalan videojáték, VR-kamera, míg az idősebbeket a sci-fi irodalom repíti a virtuális terek lehetséges kozmoszaiba, sőt akár már mi magunk is vállalkozhatnánk egy-egy űrutazásra. 

A világűr tehát itt van velünk, része nemcsak a tudományos, de a mindennapi életünknek is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a számtalan műalkotás, amely az űr témájában készült, és azok a kiállítások, amelyeknek tematikáját gyakorta meghatározza. Az m21 Galéria ezeknek a remekműveknek mutatja be a széles keresztmetszetét, a Magyar Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a budapesti és pécsi Vasarely Múzeumból, számos hazai magángyűjteménytől és galériától kölcsönzött műtárgyegyüttesekkel, kortárs művészek helyspecifikus alkotásaival. 

A kiállítás fotókból, fotógrammokból, video-, fény-, hang- és térinstallációkból, játék- és animációsfilmekből, klipekből áll, továbbá olyan űrkutatással kapcsolatos dokumentumokból, amelyek abból az időből származnak, amikor az ember először lépett ki a világűrbe, de a klasszikus képzőművészeti alkotások, festmények sem hiányoznak a 250 műtárgyat felsorakoztató kiállításból.

Kiállító művészek: Albert Ádám,  Alexander Gyenes, Altorjai Sándor, Attalai Gábor, Binaura,  Bernáthy Sándor, Bódy Gábor, Czakó Zsolt, Csermák Tibor, Csontó Lajos, Deim Balázs, Drégely Imre, Eike Berg, Fajó János, Fekete Nagy Béla, Fillenz István, Galántai György, Gerhes Gábor, Gyárfás Gábor, Gyarmathy Tihamér, Gyémánt László, Hajdú Kinga, Hegedűs 2 László, Hencze Tamás, iski Kocsis Tibor, Július Gyula, Karácsonyi László, Kaszás Tamás, Kemény György, Kerekes Gábor, Keresztes Dóra, Kokesch Ádám, Kondor Béla, Kósa János, Lakner Antal,  Lakner László, Lantos Ferenc, Lengyel András. Lossonczy Ibolya, Madácsy István, Mulasics Tibor, Nagy Karol, Orosz István, Ország Lili, Palotai Gábor, Pásztor Gábor, Perneczky Géza, Polgár Éva, Reisenbüchler  Sándor, Rékassy Csaba, Révész László László,  Siskov Ludmil, Szabó Dezső, Szécsényi-Nagy Lóránd, Szentjóby Tamás, Tehnica Sweiz, Tót Endre, Uglár Csaba,  Vály Sándor, Várnai Gyula, Veszely Ferenc, Végh Júlia, Victor Vasarely, Vidovszky László, Vincze Ottó.

A galéria 1100 négyzetméterén felépített „űrállomáson” interaktív játékok fokozzák 21. századi űr-élményünket.

A kiállítás május 27-én 18 órakor nyílik az m21 Galériában a pécsi Zsolnay Negyedben.

A megnyitó meghívóval és kedvezményes (600- Ft-os) megnyitójeggyel látogatható.

https://m21.pecsigaleriak.hu/programok/az-ur-alternativ-kozmoszok

Fedezd fel Zurbaránt! - Egyetlen alkalommal látható hazai moziban a Zurbarán és tizenkét fia című film

Francisco de Zurbarán a spanyol aranykor egyik legjelentősebb festője volt, aki elsősorban biblikus tárgyú műveiről vált ismertté. A budapesti Cervantes Intézet programsorozata a festőművész Szépművészeti Múzeumban található munkáit mutatja be. Szeptember 30-án az Uránia Moziban egyetlen alkalommal lesz látható itthon mozivásznon Arantxa Aguirre Zurbarán és tizenkét fia című 2020-as filmje. Október 1-jén Mar Borobia, a Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény régi képtárának vezető kurátora tart előadást a Cervantes Intézetben, majd Lantos Adriánával, a Budapesti Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének kurátorával beszélget.

A budapesti Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteménye kétségkívül az intézmény egyik legféltettebb kincse. Azonkívül, hogy a művek száma is jelentős – mintegy 120 festmény –, a kollekció gazdagsága és változatossága is egyedülálló, mivel a Prado Múzeumon kívül más intézmény nem büszkélkedhet hasonlóval. A látogatók hű képet kaphatnak a spanyol művészet ezen időszakáról, a megtekinthető művek a XV. század eleje és a XIX. század vége között keletkeztek. A gyűjteményben három Zurbarán-mű található meg, a mester különböző alkotói korszakaiból.

Zurbarán életművében kiemelkedő helyet foglal el az az 1640 körül Sevillában, talán az Újvilág számára festett, tizenhárom vászonképből álló sorozat, amely Jákobot és a tizenkét fiát életnagyságban ábrázolja. A képsorozat darabjai a közelmúltban hosszú idő után az Egyesült Államokban rendezett kiállítássorozaton újból találkoztak. Ez egyúttal kitűnő lehetőséget biztosított arra, hogy a kutatók feltárhassák a festmények titkait, valamint arra is, hogy reflektorfényben helyezzék a művész életútját és munkásságát. A Zurbarán és tizenkét fia című képzőművészeti film (2020), amely most egyetlen alkalommal látható idehaza a mozivásznon, a Cervantes Intézet jóvoltából érkezik el az Uránia Nemzeti Filmszínházba. A szeptember 30-i vetítésen a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum Régi Képtárának vezetője, Mar Borobia lesz a díszvendég.

Másnap a Cervantes Intézetben Zurbarán: realizmus és misztika címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést. Mar Borobia, a Thyssen-Bornemisza Gyüjtemény régi képtárának vezető kurátora tart előadást, melynek címe: Francisco de Zurbarán vallási témájú festészete. Az előadást követően Lantos Adriána, a budapesti Szépművészeti Múzeum spanyol gyűjteményének kurátora fog beszélgetni a szakértővel. A két kurátor többek között mesél Zurbarán képeinek az Újvilágba való utaztatásáról, valamint Izrael 12 törzséről és a sevillai Aranykorról. A sorozat felvezetéseként az intézet Művészeti pirulák elnevezésű online sorozatában Lantos Adriána kurátor Zurbarán Budapesten látható  alkotásainak titkairól mesél.

GÁBOR JENŐ ÉS A SZÍVÓSZÁL

Újabb kép a Gábor Jenő párizsi utazása című kiállításon a pécsi Modern Magyar Képtárban

dr. Romváry Ferenc ajándékaként a Gábor Jenő párizsi utazása kamara-kiállításon látható a művész Párizsi bárban, nő szívószállal című ceruzarajza, mely szintén az 1926-os párizsi utazás emléke. Gábor Jenőnek ez a korszaka az art deco jellegzetesen stilizáló ábrázolási eszközeivel a nagyváros szórakozóhelyeit, az utcai ünnepségeket, a kávéházak, lokálok és bárok látványos zenés, táncos mulatságait jeleníti meg. A látványosságok színes forgataga, a párizsi éjszakai élet, a zene helyszíneinek, előadóinak és hangszereinek a magyar képzőművészetben egyedülálló, festői témáin túl – melyekről a kiállítás katalógusaként megjelent naplójában is beszámol a művész – formai újításként jelenik meg a kollázs szinte naprakészen adoptált műfajt alapító technikája. A kiállításon látható két tiszta papír-kollázs mellett a Párizsi bárban, nő szívószállal most kiállításra kerülő rajzon, a kép kompozícióján belül a betűk, felirattöredékek utalnak az analitikus kubizmus, Georges Braque által alkalmazott módszerére. Mert a betűk – Louis Aragon szerint – kollázs jelleget adnak a képnek, kibillentve a zárt egységet egy „másodlagos témát” illesztenek a kép szövetébe. Miközben a szöveg-fragmentumoknak ez a poétikája a véletlenszerűség tartományát is megnyitja, s az idézetek, falragaszok, kirakatok, hirdetmények, cégtáblák a profán világot idézik. A betűk és szövegdarabkák úgy vannak a Gábor Jenő ceruzarajz bárjában, mint a szomszéd asztalok félig hallott beszélgetései. 

Ezen túl egy fontos, a korszakot idéző motívumként jelenik meg a szívószál is, mely az amerikai jazz párizsi lokálmuzsikájának rekvizitumaként, hangsúlyos motívumként látható a rajzon, ahogy A párizsi Jockey bár pasztellképén, illetve annak lappangó olajfestmény változatán szintén megjelenik. Gábor Jenő képei így dokumentumai lehetnek a szívószál kultúrtörténetének is. Aktualitásukat növeli, hogy ez a történet, a polipropilén szívószálak Európai Bizottság általi betiltása miatt éppen fordulópontjához érkezett. A szívószál az ókorból indulva a sumér sörfogyasztástól, az etruszk szappanbuborék fújás hagyományán át a szalmaszálaktól vagy a magyar lopótöktől érkezik el Ohióiba, a Chester Marvin Stone által 1888-ban szabadalmaztatott parafinnal kezelt papír szívószálhoz. Ez a modern szívószál, mely a párizsi mondén élet tartozékaként, az ivás hanyag eleganciájával egyúttal praktikusan kiszűrve a limonádék citrommagjait, jelenik meg Gábor Jenő párizsi rajzán. 

 

 A tárlatot, a szívószállal kiegészítve, július 30-ig tekinthetik meg a látogatók. 

 

Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)

 

Nagy András

JPM, Képző- és iparművészeti osztály

LOKART – jön az első pécsi képzőművészeti fesztivál!

 Kiállítások, szakmai beszélgetések, kreatív alkotóprogramok, művészeti piac és számos kísérőprogram várja a látogatókat július 15–18. között a belvárosban, az első pécsi képzőművészeti fesztiválon!

- Sokan s sokszor beszéltek már Pécsett az aktív művészeti életet meghatározó hely szelleméről, hiszen kiemelkedően sok, kb. 150 művész él a városban. Itt az alkalom, hogy követve a korábbi Pécsi Galéria hagyományait, látványosan képviseljük és megmutassuk ezt – mondta el Fekete Valéria, a fesztivált szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. vizuális művészeti vezetője.  

A LOKART során a Pécsi Galériában és a Művészetek és Irodalom Háza Martyn Ferenc Galériájában nyíló kiállításokon mutatkoznak be a helyi alkotók, akik neveztek a mozgás témára kiírt művészeti pályázatra. A kiállítóterek a fesztivál ideje alatt este 10-ig tartanak nyitva. A fődíjról és a kritikusok díjáról szakami zsűri dönt.  

A szakmai beszélgetések 3 téma köré összpontosulnak. A közönség betekinthet a kortárs művészet és művészeti magazinok kulisszatitkaiba; szó lesz a főváros és vidék kapcsolatáról a kortárs képzőművészet dimenziójában; valamint izgalmas beszélgetést hallhatunk a modern kori műgyűjtésről és műkereskedelemről. 

Szentgróti Dávid látványfestést tart; az alkotás örömét pedig a változatos gyermek- és kézműves programokon a legfiatalabbak is megízlelhetik, megismerkedve a mozgás, a ritmus és képzőművészeti alkotások kapcsolatával. 

Hallható lesz a Művészeti Kar elektronikus zenei műhelyének koncertje, és különleges, megfizethető árú műalkotások közül válogathatunk a művészeti piacon. 

Az ingyenes fesztivál célja, hogy a belváros szívében felhívja a figyelmet a város nemzetközi szinten is rangos képzőművészeti életére.

A teljes program itt található: pecsigaleriak.hu/programok/lokart

7 méter 20 centiméter

Füzi István fotói

Kismányoky Károly nagyméretű zománcképe a pécsi Modern Magyar Képtárban

 

A Variációk a Színes városhoz - Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.)

 

https://roundme.com/tour/649209/view/2054775/

kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Kismányoky Károly (1943-2018) alkotását.

A 3,15 méter magas, 7,20 méter széles, 112 darab, egyenként 45x45 cm-es elemből

álló, 1972-ben készült monumentális zománcmű körök, félkörök, félkörben záródó téglalapok váltakozó színekkel vibráló, sűrűn szaggatott ritmusának horizontálisan tagolódó folyamatábráját jeleníti meg. A zománckép statikus láthatósága, a létrehozott mű magának a létrejövésnek a jelzése, egy befejezett, de befejezhetetlen minimalista történés vázlata, egy folyamat, melynek nincs végkimenetele, a vizuális történések végtelen láncolatának átmeneti megjelenítése. Így csak egy kiszakított epizódot láthatunk, John Cage 4 perc 33 másodpercének mintájára egy véletlenszerű képzőművészeti hosszúságot, 7 méter 20 centiméterben. Kismányokyt idézve: „Úgy képzeltem a művészetet, hogy ez egy állandó mozgás, és nem rögzítődik. (…) ez a probléma engem folyamatosan foglalkoztatott, hogy mi az, ami még megrögzítődik, mi az, ami élettelenné válik, és mi az, ami folyamatosan életben marad. Úgy gondolom, hogy egy ilyen állandóan a helyüket kereső összetevőkből áll össze egy rendszer, amely gyakorlatilag soha nem nyugszik le.” Ennél a zománcműnél ennek az elvnek kiemelt jelentősége lesz. A tiszta kauzalitás összefüggései önálló létezővé válnak, a motívumok puszta egymásutánisága hordozza azt a lényeget, melynek a mű mint lezárt entitás nem feleltethető meg, mert a folyamat túlmutat, túllép rajta. Az önmagukat ismétlő formák révén a fázisok bizonyos mintázatot követnek, lépésnyomok – Kismányoky életművében többször visszatérő – stilizált cipőtalp, cipőtalptöredékek koreográfiája látszik. 

A túllépés gesztusa szimbolikusan ezen a zománcképen is túllép, hogy a pár évvel későbbi Nyomvesztés című, lábnyomokat összegyűjtő Kismányoky performance-ot előlegezze. (Ahogy az állandóan új utakat, más médiumokat, művészi formákat kereső Pécsi Műhely alkotóinak habitusa lép túl a Vasarely dogmatikája kijelölte absztrakt geometrikus irányzat zománcozott keretein.) 

Ugyanakkor ez a zománckép éppen folyamat-jellege révén megnyitható más művészeti ágak, így a zene felé is. A formák színes ritmikája, lineárisan áramló vonalainak repetitív struktúrái analógiát találhatnak az 1970-es évek kortárs zenei törekvéseiben. Kismányoky zománcát közvetetten egy zenemű képzőművészetbe hajló notációjaként is értelmezhetjük, s ezt az értelmezést – kép és zene viszonyának keresését – igazolhatja a művész 1976-tól induló Betűzene sorozata, mely tipográfiai elemek és partitúra-kivágatok kollázsaiból jött létre.   

 

Nagy András

Képző- és iparművészeti osztály

Felkérésünkre Kismányoky Károly zománcképének egyik lehetséges zenei interpretációját, improvizációját Király Csaba zongoraművész előadásában hallhatjuk: 

„Az improvizáció első része a kép struktúráját, ritmusát, dinamikáját, sűrűségét hangsúlyozza, míg a második rész egy meditáció, amely inkább moderált emocionális elemeket, az akkordok egymásba fűzését emeli ki, mely ilyen módon a kép elemeinek egymás utáni kapcsolódásait tükrözheti.”

Király Csaba

KÖZART: Art a Közért(ben) - Henteshez, patikába és drogériába megy a kultúra!

 

Mivel a pandémia miatt jó ideje nem látogathatóak a kiállítóterek, Pécsett olyan meglepő helyeken bukkannak fel művészeti alkotások, ahol még a korlátozások idején is találkozhatnak vele az emberek! A Zsolnay Örökségkezelő NKft. formabontó akciójának címe: KÖZART – ahol csak lehet.

- Az volt a célunk, hogy csempésszük be a kultúrát olyan helyekre, ahol találkozhatnak vele az emberek. Mivel a kiállítótereink, így például a Pécsi Galéria és az m21 Galéria még egy ideig zárva lesznek, úgy döntöttünk, hogy ha a látogatók nem jöhetnek a művészeti helyszínekhez, mi visszük nekik oda a művészetet, ahova csak menni lehet. 

A március 8-tól életbe lépett korlátozások az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a drogériák nyitvatartását nem szabályozzák, ezért olyan hétköznapi helyszínekre visszük a műalkotásokat, ahol az emberek még a korlátozások idején is megfordulhatnak – számolt be Fekete Valéria, a Zsolnay Örökségkezelő vizuális művészeti vezetője. Hozzátette: 

- A projekt azért jött létre, hogy mi, kiállítást szervezők és látogatók ne felejtsük el egymást, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk a művészeknek, és egy kis kulturális élményt nyújtsunk ebben a nehéz időszakban az embereknek. 

Az első tárlat a főtéren álló Arany Sas Gyógyszertárban látható, ez Szentgróti Dávid festőművész több mint 10 képből álló tárlata, melynek címe: Rétegek – hibrid eljárások. A művész nonfiguratív műveiben nincsenek végső „nagy” megoldások; a saját festői nyelv célja a mű és alkotója belső szabadságának feltárása. 

A következő helyszín a Búza téri húsbolt, ahol Juhász Vivien kollázsai láthatók Freshmom címmel. Ezek a művész önmagával és kisfiával való kapcsolatát elemzik a szüléstől kezdve; hol játékosan, hol pedig a nehézségeket is bemutatva. 

A Konzum Áruház alsó szintjén található drogéria előterébe Fekete Dénes képzőművész látványos installációja került. A Morningstar – Hajnalcsillag című alkotás tüskés geometrikus formájáról a Covid–19 vírusra asszociálhatunk. 

De ez még csak a kezdet! A Zsolnay Örökségkezelő Galéria divíziója egyúttal várja olyan további helyszínek jelentkezését, amelyek szívesen befogadnak kortárs képzőművészeti alkotásokat, és megfelelő felületet tudnak biztosítani ezek számára. Jelentkezni a pecsigaleriak@zsn.hu címen lehet március 24-ig.

Aki pedig szelfit készít valamely alkotással és megosztja Instagramon, az egy alkalommal ingyenesen tekintheti meg a Zsolnay Örökségkezelő valamely kiállítását az újranyitás után. Hashtagek: #kozart, #aholcsaklehet, #whereverispossible, #pecsigaleriak.

A műalkotások március 12. és április 10. között tekinthetők meg a megadott helyszíneken.