Múzeumok Éjszakája (2026.06.20.)

 

Több mint illúzió: Vasarely eredeti remekművei és kortárs reflexiók találkoznak a pécsi m21 Galériában

 

Victor Vasarely születésének 120. évfordulója alkalmából nagyszabású, rendhagyó kiállítás nyílik az op-art atyjának szülővárosában. Pécsett, a Zsolnay Negyed m21 Galériájában 2026. május 28. és szeptember 27. között megtekinthető „Vasarely 120 – kortárs reflexiók” című tárlat mesterien hidalja át az időt: a világhírű művész több mint húsz ritka alkotása mellett a legkiválóbb hazai kortárs képző- és fényművészek reflexióit mutatja be, mozgásba hozva a teret és a nézői érzékelést.

Párbeszéd a múlt és a jelen között

A kiállítás kettős természetű: egyszerre emlékállítás és kortárs diskurzus. Victor Vasarely több mint húsz eredeti alkotása mellett a kortárs résztvevők olyan munkákat hoznak létre és mutatnak be, amelyek az 1955-ben megfogalmazott Sárga Kiáltvány tételeit visszhangozzák és értelmezik újra. A kiállítás gerincét az optikai illúzió és a retinális utánkép adja: a néző szeme maga hozza létre a mozgást, a mélységet, a pulzálást – a mű és a befogadó párbeszéde soha nem ér véget. 

Immerzív élmény

A kiállítás kiemelt hangsúlyt fektet az immerzivitásra, vagyis a nézőt teljesen magába szippantó térélményre. A látogatók több olyan nagyszabású installációval találkozhamnak, amelyek aktív részvételre invitálnak. Köztük látható Orosz Klára Pixelbuborék című monumentális alkotása is. A mű specifikusan Pécsen debütált 2012-ben, s most új kontextusban ad lehetőséget arra, hogy a művészet és a hétköznapok, a műtárgy és a fizikai valóság határait átlépjük. A térbe belehelyezkedve a látogatók a vizuális látványt fizikai tapasztalatként és valóságként élhetik át.

A kiállítás júliustól bővül

Július 2-től – egybefonódva a Zsolnay Fényfesztivál programjaival – a tárlat kiegészül a Hommage á Vasarely by Light című résszel, amelyben fényművészek munkái idézik meg a művész életművének lényegét.

A kiállító művészek: 

Victor VASARELY

BENEDEK Barna | BULLÁS József |BURKUS Judit | EGLE Anita | FEKETE Dénes| FERENCZIK Nándor | GOLLOWITZER Szabina | HORVÁTH Erzsébet| Victor HULIK |JAMBRICH Ábel | JENEI Anita| KONTUR Balázs | KORÓDI Zsuzsanna |KÖVES ÉVA | LOSONCZY István| MÁTRAI Erik | MOSTOHA Marcell | OROSZ Klára | PNCZEHELYI SÁNDOR | SEBESTYÉN Sára |SOMODY Péter | VERCZ Szilvia | VIDÁKOVICH Sámuel | WOLSKY András

A kiállítás kurátora: Fekete Valéria, a ZSÖK Vizuális Művészeti Centrum vezetője

Részletek: https://www.m21.pecsigaleriak.hu/programok/vasarely-120 

Művészet testközelben – Véget ért a LOKART 3.0 Kortárs Képzőművészeti Biennálé

 

A 2027-es tematika a VÁROS lesz

„Az én testem, az én váram” mottóval indult útjára a LOKART 3.0 Kortárs Képzőművészeti Biennálé, amely 2025. június 26. és szeptember 21. között hat helyszínen várta a közönséget Pécsen.

A biennálé harmadik kiadása a szakmai közönség és kortárs képzőművészet iránt érdeklődök kitüntető figyelmét élvezte három hónapon át. Több mint 65 művész – ebből 24 pécsi, 35 hazai és 6 török alkotó – mintegy 230 alkotását mutatta be, melyek biztosítási értéke elérte a 750 millió forintot. A biennálét 6 helyszínen tekinthették meg a látogatók a kortárs művészek műveit.

A biennálé kiemelkedő sikere a választott tematikának köszönhető, amely a test, mint anyag, emlékezet, identitás kérdéseit járta körül a bemutatott műalkotásokon keresztül.

A LOKART 3.0 idei programjában lezárt életművek is helyet kaptak, különösen azoké, akik a testtel és testtapasztalattal radikálisan foglalkoztak. Így Hajas Tibor és El Kazovszkij alkotásai, vagy a Pécsi Műhely tagjai közül Ficzek Ferenc, Hopp-Halász Károly, Kismányoki Károly munkái. Díszvendégként állított ki Pinczehelyi Sándor és Szíjjártó Kálmán, valamint Ladik Katalin, Drozdik Orsolya és Ujj Zsuzsi is.

A Biennálé idei vendégkurátora Fenyvesi Áron művészettörténész volt, a koncepciót Fekete Valéria művészeti vezető és Százados László művészettörténész, kurátor állították össze. 

Kiemelkedő alkotások, szakmai díjak

A biennálé megnyitóján a pécsi művésznek járó díjat Nyári Zsolt szobrászművész és Udvari Boglárka festőművész kapta a Zsdrál Galéria jóvoltából. A kritikusok díját – egy 2027-es önálló kiállítást a Pécsi Galériában - Nadežda Kirćanski vehette át, aki installációjában érzékenyen tárta fel a kortárs társadalmi közérzetet. A szakmai zsűri fődíját Tranker Kata érdemelte ki: ő kéthetes lyoni rezidencia-programra utazik a Lyoni Kortárs Művészeti Múzeum (MAC) jóvoltából.

A fiatal művész díjat – egy két hetes dél-franciaországi rezidenciaprogramot – Simon Zsuzsi nyerte el a Mentőcsónak jóvoltából. A fesztivál szakmai és kritikai zsűrijében hazai és nemzetközi szakemberek döntöttek.

A szakmai zsűrit olyan neves kurátorok alkották, mint Kevser Güler (Isztambul Biennálé), Marilou Laneuville (macLYON) és Don Tamás (MODEM). A kritikus zsűri tagjai: Topor Tünde, Bordács Andrea, Sirbik Attila, Kocsis Katica és Nagy Gergely.

A 2025-ös LOKART fő helyszínei: az m21 Galéria a Zsolnay Kulturális Negyedben, valamint a Pécsi Galéria, a Nick Galéria és az Ancora Contemporary Gallery, továbbá a Janus Pannonius Múzeummal való együttműködés révén a JPM Patikamúzeum és a JPM Schaár Erzsébet: Utca voltak.

A hazánkban egyedülálló biennálé célja, hogy Pécset ismét meghatározó helyszínként pozícionálja a kortárs képzőművészet regionális és nemzetközi térképén, miközben közös platformot teremt a magyar művészeti szcéna különböző generációi számára. A tárlatokon kiemelt szerepet kapnak a helyi alkotók is: Pécs aktív művészeti közegében számos országos hírű alkotó dolgozik, akiket rangos galériák is képviselnek. A biennálé egyik legfontosabb törekvése, hogy a pécsi művészek munkái hazai és nemzetközi összefüggésben, szélesebb művészeti kontextusba ágyazva jelenhessenek meg. 

Az idei kiállítások bezártak, de a szervezők már a 2027-es biennálén dolgoznak, amelynek tematikája a VÁROS, mint társadalmi, történeti/kulturális és esztétikai entitás. A LOKART 4.0 Kortárs Képzőművészeti Biennáléra a pályázati rendszer kidolgozása most kezdődik és a jövő év elején kerül meghirdetésre.

A LOKART főszervezője a Zsolnay Örökségkezelő NKft. Vizuális Művészeti Centruma.

További információ: www.lokart.hu

Tejutcagyerek (Baksa-Soós János kalandos élete)

 

Kapcsolj lámpát a kultúrára – Múzeumok Éjszakája Pécsett

Június 21-én, szombaton 18:00 és 23:30 között ismét különleges élményekkel várja a látogatókat a Múzeumok Éjszakája programsorozat Pécsett. Az országos rendezvényhez csatlakozva számos pécsi kiállítóhely késő estig nyitva tart, és rendhagyó tárlatvezetések, színházi jelenetek, fényfestés, kézműves programok és interaktív élmények révén enged betekintést a város gazdag történelmébe és kulturális örökségébe. Idén három szervezet – a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Püspökség és a Zsolnay Örökségkezelő NKft.-hez tartozó világörökségi helyszínek közös jegycsomaggal várják az érdeklődőket, amely összesen 16 helyszínre érvényes. 

Ókori színház és izgalmas programok a sírkamrák mélyén

A Cella Septichora Látogatóközpont föld alatti termeiben „Színház és történelem” címmel színészek keltik életre az ókeresztény nekropolisz lakóit. A síremlékeknél megelevenedik a római temetési szertartás, a gyászoló özvegy fájdalma, egy régész szemszögéből pedig az eltűnt világ tárul fel a látogatók előtt. Mindezt fekete humorral átszőtt jelenetek teszik különösen emlékezetessé. A néhány perces mini előadások 19:00 és 23:00 között óránként ismétlődnek.

A Cella Septichorában kézműves programok is várják a kreatív érdeklődőket: római mozaik- és ékszerkészítés, kisplasztika, legionárius sisak és a híres római kard, a gladius készítésére nyílik lehetőségük. Emellett éjszakai fejlámpás tárlatvezetés és fényfestés teszi igazán különlegessé az estét. 

A Szent István téren, az Ókeresztény Mauzóleumnál a római mindennapokat idézik meg játékos formában: tógák és tunikák próbálhatók fel, fotófal és katonai viselet segíti a korabeli szerepbe helyezkedést. Emellett társas- és szabadtéri játékok, valamint interaktív kvízek gondoskodnak a vidám hangulatról.

További információ: https://www.vilagoroksegpecs.hu/programok/muzeumok-ejszakaja-2025

A mi éjszakánk – Múzeumok Éjszakája

 

Június 21-én, szombaton ismét Múzeumok Éjszakája!
Mi hiszünk abban, hogy a múzeum élménye túlmutat egyetlen esten – de ilyenkor igazán érdemes elmerülni a pécsi múzeumi világ sokszínűségében.

Jegyárak

Pécsi Múzeumok Éjszakája csomagjegy
A Janus Pannonius Múzeum (JPM) 11 kiállítóhelyére szól.
Teljes árú karszalag: 3500 Ft 
Kedvezményes árú karszalag: 2500 Ft
Családi jegy: 9000 Ft
(Csak egy adott JPM kiállítóhelyre szóló belépőjegy: teljes árú: 2000 Ft, kedvezményes árú: 1000 Ft)

Pécsi Múzeumok Éjszakája XXL csomagjegy

A Janus Pannonius Múzeum (JPM) 11 kálítóhelyére, a Pécsi Püspökség helyszíneire (Szent Péter és Szent Pál Székesegyház kilátótoronnyal, Gázi Kászim pasa dzsámija, Püspöki KincsTár) és a pécsi világörökségi helyszínekre (Cella Septichora Látogatóközpont és Ókeresztény Mauzóleum) szól.* Programok lent!
Teljes árú közös karszalag: 7500 Ft
Kedvezményes árú közös karszalag: 5500 Ft
Közös családi jegy: 15 000 Ft

Az év többi napján érvényes kedvezmények a Múzeumok Éjszakájára nem vonatkoznak!
De akkor mi számít kedvezményesnek a Múzeumok Éjszakáján?
Kedvezményes kizárólag:
 ·  diákigazolvány bemutatásával 26 éves korig
 ·  62 éven felül nyugdíjas-igazolvánnyal (70 éven felül nincs ingyenesség)

Ingyenes kizárólag:
 ·  0–6 éves korig
 ·  valamint fogyatékkal élőknek (és egy 1 kísérőjének)

Programok

Zsolnay és a szecesszió – Ünnepi tematikus nap a szecesszió világnapja alkalmából

 

A szecesszió varázslatos világába kalauzol a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tematikus napja, amely a szecesszió világnapjához kapcsolódva különleges élményekkel várja a látogatókat június 14-én. Az esemény betekintést nyújt a századforduló művészeti forradalmába, kiemelve a Zsolnay gyár szerepét és a korszak inspiráló alkotóit.

A nap során a látogatók többféle programon vehetnek részt. Korhű ruhákba öltözött idegenvezetők vezetik végig őket a Negyed szecessziós örökségén, kézműves műhelyekben próbálhatják ki a szecessziós ékszerkészítést, továbbá egy izgalmas irodalmi beszélgetésen is részt vehetnek. 

Programok részletesen:

Szecessziós időutazás – tematikus idegenvezetés:

Korhű ruhába öltözött idegenvezetőink segítségével a résztvevők megismerhetik a Zsolnay gyár fénykorát, az eozin technika világát, és a korszak meghatározó alkotóit egy stílusos séta keretében!

A szecessziós Zsolnay-tárgyakon túl szóba kerülnek a korszak olyan emblematikus alkotói, mint Gaudí, Lechner Ödön, Rippl-Rónai József, Gustav Klimt, Egon Schiele és Ady Endre is. Az idegenvezetés végén ezúttal a látogatók maguk is korabeli jelmezekbe bújhatnak, ha kedvet éreznek hozzá.

Csempehajtogatás szecessziós mintákkal:

Hajtogassunk együtt gyönyörű szecessziós csempe mintájú képeslapokat! Alkotóprogram Dézsi Julianna porcelánfestő szakmai közreműködésével, aki a kézműves foglalkozás során a porcelángyártásról is mesél

 

Ékszerkészítés szecessziós stílusban:

Az érdeklődők makramé technikával készíthetnek karkötőt, ékszert és kulcstartót Zsolnay Júlia egykori műtermében. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott.

Tündérváros – P. Horváth Tamás előadása és beszélgetés:

A szerző a Zsolnay család által ihletett regényéről mesél, amely a szecessziós Pécs hangulatát eleveníti fel. Nyáry Krisztián szerint ez a könyv a szellem és a szerelem regénye.

Magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a szecesszió világnapját június 10-én, mely a katalán Antonio Gaudí és Lechner Ödön építészek halálának napjához kapcsolódik.

Részletek: https://www.zsolnaynegyed.hu/programok/zsolnay-es-a-szecesszio-a-szecesszio-vilagnapja-a-zsolnay-negyedben 

Pécsi művészek Rozs Tamásért

 

Indián – szamuráj – herceg

Fortepan

 "„Nevezhetjük metafizikus dokumentumfilmnek” – Vágyi Heidi írása a Baksa-Soós János életét feldolgozó Tejutcagyerekről.

 

„Mint hogyha egy másik planétáról jött volna” – ilyen és ehhez hasonló benyomásokat kap a néző Baksa-Soós Jánosról a 44. Magyar Filmszemlén bemutatott, és remélhetőleg hamarosan nagyobb közönség számára is elérhető Tejutcagyerek című 2024-es dokumentumfilm első néhány percében. Kortársainak, barátainak a gondolatai felkeltik az érdeklődésünket a leginkább az 1969 és 1971 között aktív Kex együttes frontembereként ismert művész iránt. Ekkor hangzik el a tejutcagyerek kifejezés is. Úgy hatnak ezek a különös jelzők és jellemzők, melyek Baksa-Soós személyiségét próbálják összefoglalni, mintha egy misztikus lényt írnának le. Ilyen módon lebeg végig Baksa-Soós az egész filmen, és ennek a múlt és jelen, föld és univerzum közötti lebegésnek köszönhetően nevezhetjük az alkotást elsőre ellentmondásosnak tűnően metafizikus dokumentumfilmnek.

Cseh András és Horváth Balázs rendezők nem tudtak magával a főszereplővel forgatni, hiszen Baksa-Soós 2021-ben elhunyt, utolsó tíz évében pedig egy komoly betegség rabja volt, ami miatt se mozogni, se beszélni nem tudott. A filmben interjúk formájában beszélnek Baksa-Soós rokonai, barátai, művésztársai közös élményeikről, amik által a film elején kirajzolódott misztikus lény emberi alakot ölt, de misztikussága nem vész el, sőt, éppen felerősödik. Életútja kronologikusan bomlik ki, a történet tulajdonképpen gyermekkorától haláláig tart. Az élet mint egy időintervallumot meghatározó egység emberi dolog, mégis végigvonul a filmen Baksa-Soós misztikus lény volta.

Indiániskolát szervezett, ahol kollégáival – ahogy társait nevezte – a természethez kapcsolódtak, ezután következett a szamurájiskola, ami a városi létről és a védelmezésről szólt, majd saját magát hercegi rangra emelte, aminél magasabb pozíciót nem lehetett elérni. Zenélt, alkotott, szabad volt, nem volt szüksége pénzre, bogarakkal és az univerzum lényeivel lépett kapcsolatba, jelenléte mindig magasabb szintre emelte a társasági életet, és semmitől nem kellett félni, ha ő jelen volt. Talán ezek Baksa-Soós legfőbb tulajdonságai, amiket megtudhatunk róla a film során.

Ezt a különlegességét azonban nemcsak a róla mesélt történetek támasztják alá, hanem az is, amit ő mond, ugyanis helyenként archív felvételeket láthatunk Baksa-Soósról, ahogy magáról, a művészetéről és a világhoz való kapcsolódásáról beszél: „Kilőtt az univerzumba tulajdonképpen a csillagok közé a szellemem, az a távolság az magába foglalta azt, amit egy ember megismerhet egyáltalán vagy fölfoghat, gondolom én, szóval nagyobb nem lehet. És ez a visszafelé jövet ez pedig ez, hogy egy mesébe jössz visszafelé.” Az archív részletek hitelesítik a többi megszólalót, és ezzel párhuzamosan tovább erősítik Baksa-Soós misztikusságát – mind tartalmilag, mind formanyelvileg. Egyértelmű a képminőségbeli különbség is az archív és az új felvételek között, látható, hogy más technikával készültek. Ez a kép szintjén is azt az érzetet kelti, mintha Baksa-Soós más lenne, mint bárki, de mégsem húz falat a múlt és a jelen vagy az emberek közé. A szereplők olyan átéléssel és hitelesen mesélik el történeteiket, hogy szinte magunk előtt látjuk őket Budapest és Nyugat-Berlin utcáin kóborolni, kocsmákban asztalokon ugrálva gitározni, holott a vásznon nagyrészt a megszólalókat látni; mindig éppen azt, aki beszél. Esetenként vannak bevágva – a már említett archív részleteken kívül – régi felvételek egy-egy koncertről, fényképek Baksa-Soósról és a képzőművészeti alkotásairól, de ezek a képek ritkán takarják a megszólalókat, inkább külön, zenei aláfestéssel láthatók – természetesen csak a művész saját szerzeményeit halljuk a filmben.

Látványos a jelen és a múlt megjelenése közötti különbség, ám nem lehet külön kezelni a két idősíkot. A film emlékekből épül fel, és az emlékezést az archív felvételek törik meg olykor, tehát az emlékezés tárgya furakodik be ebbe a folyamatba. Az emlékezés a jelenből a múlt felé irányuló folyamat, ami összeköti a két időt, és legitimálja – sőt megkívánja – a múlt megjelenítését is. Ez a kapcsolat azonban nem csak egyirányú. A múltból a jelen felé irányuló összeköttetésre jó példa Baksa-Soós hajónaplója. Több füzetet teleírt és rajzolt gondolataival, történeteivel. A filmben nemcsak szó van erről, hanem Beöthy Balázs képzőművész, kurátor a kezébe is veszi, lapozgatja ezeket a füzeteket, tehát ő nem visszaemlékszik valamire, hanem a fizikailag a múltból érkezett üzenetet fogadja a jelenben. Ugyanilyen hidat képez az 1975-ből származó hangfelvétel, melyen Baksa-Soós János, Cseh Tamás és Bereményi Géza beszélget. A stáb tagjai és Bereményi Géza a múltbéli üzenet fogadói, meghallgatják együtt ezt a felvételt, ami még maga Bereményi számára is rejt újdonságot: „Utánozzuk egymás hangszínét is. Beszarok.”

Régi, Baksa-Soóstól származó hangfelvételek más módon is megjelennek a film során: egyrészt zeneként, másrészt hangjátékként. Ez utóbbinak kiemelt szerepe van a film végén, ugyanis egy olyan hangjátékkal zárul a Tejutcagyerek, ami a kilencvenes évek elejéről származik, és egy folyamatos, monoton gitárjátékot, illetve egy párbeszédet tartalmaz. Egy alvó művészről szól, akit a színpadra tolnak, és alvás közben lép kapcsolatba a külvilággal. Amikor elkezdődik a hangjáték, a kép teljesen fekete, majd átúszik egy kórházi folyosót ábrázoló felvételbe. Az elsőre túl direktnek tűnő kép egy csapásra visszaránt a földre abból a lebegésből, amiben egész végig tart a film. Baksa-Soós emberi léte jelenik meg, de a helyzet nincs túlmagyarázva, a felvételek nem túl tolakodók, és csak néhány van belőlük. A film egészéhez illő befejezés lenne, ha a hangjáték fennmaradó részét kép nélkül, csak az alvó művészre koncentrálva hallgathatnánk meg. A több mint öt perces teljes feketeség elkerülése végett azonban egy hanghullám-vizualizációt látni ez idő alatt.

A film egészében újra és újra előkerül a metafizika, a felsőbb lényekkel való kommunikáció, az univerzummal való kapcsolat. Baksa-Soós képzőművészeti alkotásai közül is sok egy más, idegen, mégis meghitt és otthonos világot ábrázol. A természetfelettihez szorosan kapcsolódó tartalmat alátámasztja a formanyelv is, a jelen és a múlt közötti párbeszéd. Az utolsó hangjátékban pedig kiteljesedik, hiszen fültanúi vagyunk annak, hogy az alvó művész és a külvilág beszélget egymással. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a Tejutcagyerek metafizikus dokumentumfilm, hiszen alapvetően portréfilm, ám ennél mégis többről van szó. Ezt a Baksa-Soóstól elválaszthatatlan furcsa energiát az alkotók is tapasztalhatták, ugyanis amikor a film lezárásán gondolkodtak, találomra kivettek egyet a Baksa-Soóstól fennmaradt több doboznyi kazettából, és épp erre a hangjátékra bukkantak rá, ami aztán tökéletes lezárás lett. Illetve csak formailag zárja le a filmet, tartalmilag nyitva hagyja, hiszen az alvó művész kapcsolatban van a külvilággal."

Vágyi Heidi

(https://www.jelenkor.net/)

Dali Inspired AI Animated Video

 

Walt Disney's & Salvador Dali Destino 2003 HD 1080p)

UTCÁRA FEL! - urban art fesztivál Pécsen

 

Urban art fesztivál várja a városi művészet kedvelőit Pécsett május 24-től szeptember 22-ig. Neves hazai és külföldi street art művészek mutatkoznak be a Street Up nemzetközi kiállításon a Zsolnay Kulturális Negyedben. Art of skate címmel gördeszka kiállítás látható a belvárosi Pécsi Galériában, emellett hip-hop és gördeszkás bemutatók, szakmai workshopok, előadások, tárlatvezetések színesítik a fesztivál szeptemberig tartó programját.  

A 21 században a street art, mint önálló művészeti ág már megkerülhetetlen. 2024-ben a pécsi Zsolnay Örökségkezelő NKft. Pécsi Galériák - Vizuális Művészeti Centrum tovább szeretné bővíteni a műfaji palettáját. 

Nyár elején átfogó urban art kiállítássorozattal és fesztivállal igyekszik bemutatni a ’70-es évektől progresszíven kibontakozó városi művészet előzményeit, hazai és külföldi megjelenéseit és különböző irányzatait, mind az m21, mind a Pécsi Galériában május 24. és szeptember 22. között. 

A rendezvény egyik kiemelkedő tárlata az ART OF SKATE – a gördeszka Kaliforniától Pécsig című kiállítás, amely a gördeszkázás történetét és művészetét mutatja be az első próbálkozásoktól egészen addig, amíg olimpiai sportággá nem vált 2021-ben. A tárlat mintegy 150 művészi alkotással készült gördeszkát, a gördeszkás életérzés relikviáit, a hozzá kapcsolódó divatot és művészeti alkotásokat, fotókat és kulturális jelenségeket mutat be. A kiállítást 2022-ben több mint 50.000 érdeklődő látta Párizsban. Kurátora Philippe Danjean független kurátor, művészeti szakember és elismert urban art gyűjtő. A kiállítás május 24-től szeptember 15-ig látogatható a Pécsi Galériában. 

A Zsolnay Negyedben található m21 Galériában a fesztivál címadó kiállítása, a street art munkákat bemutató STREET UP című kiállítás látható május 30-tól szeptember 22-ig, amely a nemzetközi független kurátor Yasha Young közreműködésével jött létre. Az általa a kiállításban képviselt 5 művész, a nemzetközi street art elismert és keresett alkotói: Nuno Viegas Portugáliából, Christian Boehmer és Adultremix Németországból, Julien de Casabianca Franciaországból, valamint a street art könyvek legtöbbet emlegetett alkotója Millo Olaszországból.

A galéria hívására érkezik a kiállításra a francia Erell, aki a tavalyi pécsi LOKART különdíjasa, a francia-osztrák alkotópár Jana és JS, a lengyel NDZW és a román Lost Optic, akik valamennyien a street art fesztiválok (így az évenként megrendezendő Bécsi Street Art Fesztivál) ismert és kedvelt alkotói, valamint a venezuelai Zeus Salas.

A nemzetközi mezőny mellett a kiállításon ugyancsak bemutatkoznak a magyar street art kiemelkedő alkotói: Fork Imre, Void, Fat Heat, Gospe, MNU, Mejo, valamint Napush és FSing. 

Fork Imre a hazai graffiti művészet kultikus figurája, a júliusi Zsolnay Fényfesztiválon a Janus Pannonius utcát borító Fényszőnyeg idei alkotója is lesz. A pécsi street-artot Renesound munkái képviselik.

A városi jelekből konceptuális művészeti alkotásokat létrehozó francia Société Réaliste, Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy alkotóközösségének konceptuális munkái az urban arthoz hasonlóan a társadalmi nyilvánosság jeleit veszik górcső alá és értelmezik újra. Az ő műveik jelölik ki az urban art lehetséges végpontját és találkozását a kortárs képzőművészettel.

A Zsolnay Örökségkezelő Vizuális Művészeti Centrumának célja, hogy a városi művészet periférikus műfajait megismertesse a nagyközönséggel. Így az idei kiállításon szavazhatnak arról a látogatók, mely műveket látnák szívesen a galéria falain túl a következő Street UP eseményen.

Részletek: https://www.pecsigaleriak.hu/ 

Van Gogh – The Immersive Experience

 

Van Gogh – The Immersive Experience címmel nyílt multimédiás kiállítás a BOK Csarnokban, ahol 20 000 négyzetméteren fedezhetjük fel a festő életét és műveit.

Benéztünk a műterembe – drMáriás

 Mindig is izgatott bennünket, hogy milyen lehet a műtermek világa. A fejünkben francia, olasz vagy éppen amerikai filmek emlékképei, irodalmi élmények nyomán keletkezett víziók élnek erről, pedig sokan itt vannak köztünk, akik képzettek, és egyéni stílust alakítottak ki. Ilyen hát a művészek világa, amit sorozatunk segítségével szeretnénk kicsit közelebb hozni. Ez alkalommal drMáriáshoz látogattunk el, aki már több mint 30 éve folytatja irodalmi és képzőművészeti, sőt a Tudósok együttes frontembereként zenei munkásságát. Most új albummal jelentkezik, amely november 4-én kerül bemutatásra az A38 Hajón.

Fotó: DrMáriás

We Love Budapest: Hamarosan új albumod jelenik meg, régi és új alkotásokkal, a címe Tanmesék a Világ Legfejlettebb Demokráciájáról. Mit lehet tudni erről a könyvről? 

drMáriás: Az utóbbi években olyan alkotásokat készítettem, ahol kép és szöveg együtt jelenik meg, azaz a festményem és a hozzá írt szöveg szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Ennek az új műfajnak most egy teljes albumot szenteltünk, úgyhogy 100 vadonatúj, még kiadásban nem szerepelt képzőművészeti alkotást és 50 már ismert, aránylag népszerű alkotást láthatunk az albumban, mindegyiket a saját szövegeimmel, mintha egy nagy tárlatvezetés keretében volnánk.

folytatás itt: https://welovebudapest.com/cikk/2023/11/2/latnivalok-es-kultura-drmarias-muterem-festomuvesz-kepzomuvesz

•  
  

ARTPécs

 

Országosan is egyedülálló kezdeményezés a pécsi vagy baranyai képző- és iparművészeket bemutató művészeti portál létrehozása. 

A kezdeményezés célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a Pécsett, vagy Baranyában élő és alkotó közel 150 képzőművészt, melyen keresztül láthatóvá válik a pécsi művészélet tagjainak sokszínűsége, egyedülálló számossága, továbbá, hogy támogassa a helyi művészeti közösséget, közös platformra helyezze. Egyben hivatkozási oldalt jelentsen azon művészeknek is, akiknek nincs önálló megjelenési lehetőségük. Ilyen jellegű bemutatkozásra még nem volt példa városunkban, de országosan sem. 

A pécsi és baranyai művészek „seregszemléje” szinte már hagyomány, hiszen a Pécsi Galéria 1978 óta rendszeresen szervezett közös kiállításokat, amelyekről számos katalógust, könyvet jelentettek meg. A jelenlegi art.pecs.hu oldalhoz a 2020-ban, az M21 Galériában megrendezett Állapotfelmérés| 2019 kiállítás dokumentumai adták az alapot. Az említett tárlat kurátoraként, és a jelenlegi weboldal létrehozásában is nagy segítséget jelentett Pinczehelyi Sándor aktív részvétele. A weboldalt a Pécsi Önkormányzat Városmarketing osztályának, valamint a Kulturális osztályának munkája fémjelzi. 

2023. június 7-én került megrendezésre a „Találkozó pécsi képző-, és iparművészekkel” című művészeti fórum, melynek keretében mutatta be Péterffy Attila Pécs város polgármestere, valamint Zag Gábor kultúráért felelős alpolgármester a pécsi művészeknek Pécs város új művészeti portálját az ArtPécs oldalt.

A https://art.pecs.hu címen elérhető weboldalon a művészek önálló profillal jelennek meg, mely bemutatja szakmai életútjukat, díjaikat, eddigi kiállításaikat, illetve az általuk választott 10 jelentősebb alkotásukat. Az oldal nyitóképén minden egyes megjelenéskor más és más alkotást láthatunk, randomszerűen rendezve, illetve más módon, nevekre és műfajokra is rákeresve lehet böngészni az oldalon. Találkozhatunk festők, szobrászok, grafikusok, és más műfajok képviselőinek alkotásaival. Többek között Keserü Ilona, Pinczehelyi Sándor, Valkó László, Somody Péter, Mátis Rita, Hegyi Csaba, Ernszt András, Sas Miklós, ifj. Ficzek Ferenc, és jónéhány új generációs művész, mint például Szentgróti Dávid, vagy Biacsics Renáta műveivel. 

Az oldalon való megjelenés a Művészeti Tanács által megszabott szakmai kritériumok alapján azon művészek számára lehetséges, akik Pécsett, vagy Baranyában alkotnak, valamelyik művészeti felsőoktatási intézményben szereztek diplomát, országos művészeti szövetség, vagy egyesület tagjai, illetve megfelelő számú önálló és csoportos tárlaton mutatták már be műveiket.

Jelenleg közel 100 pécsi kortárs képzőművész van jelen az oldalon és összesen 1000 pécsi képzőművészeti alkotást láthat az érdeklődő. A Művészeti Tanács tagjaival is megismerkedhetünk a portálon, valamint Pécs város galériáit és kiállítótereit is összegyűjti.

A projekt további célja, hogy a jövőben a képzőművészeten kívül, újabb művészeti területekkel bővülve a pécsi művészeti élet más szereplői is bemutatkozhassanak a felületen, láthatóvá téve Pécs város sokszínű és szerteágazó művészeti közösségét.

Az ARTPécs a közeljövőben. a 2023. június 22-24-én a pécsi LOKART kortárs vizuális művészeti fesztiválon szervez szakmai kerekasztal beszélgetéseket képzőművészeti együttműködésekről, műgyűjtésről a művész és az üzleti szféra képviselőivel. 

ARTPécs bemutatkozik a LOKART fesztiválon

június 22. csütörtök helyszín: Művészetek és Irodalom Háza HILD Udvar

16:00 ArtPécs bemutatkozik – Pécsi művészeti közösség Pinczehelyi Sándor – beszélgetőtárs: Százados László

17:00 Képzőművészeti együttműködések és gyűjtemények Pécsen és Magyarországon (Art is Business szervezésében)

Debreczeni Mónika (Vylyan birtokigazgató), Hindiné Ódor Mónika (Starfol Plusz Kft. tulajdonos), Kacsuk Péter (gyűjtő), Bohus Eszter (Bohus-Lugossy Alapítvány elnöke) – moderátor: Jankó Judit újságíró 

június 23. Helyszín: m21 Galéria

16:00 „Művészet és az üzlet kapcsolata, viszonya, helyzete”- előadó Gajzágó György Kortárs Műgyűjtő Akadémia 

június 24. Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza HILD Udvar

Art&NFT - NFT a művészetben (Tímár Krisztián, Hilbert Ottó moderátor: Jankó Judit)