Piszkos Fred, a kapitány
Rádiójáték
Szereplők :
Mesélő és Anyakirálynő: Molnár Piroska,
Fülig Jimmy: Vida Péter
További szereplők :
Bán Bálint Menyhért, Hunyadkürti István,
Mózes András, Papp János,Pindroch Csaba,
Szabó Győző, Szervét Tibor, Tamási Zoltán
A tengerésztiszti egyenruháját ócska, koszos rongyokra cserélő kapitány, Piszkos Fred nevét nálunk már az általános iskolások is ismerik. Mint ahogy azt is tudják, hogy „neki van a világon a legtöbb esze” (Fülig Jimmy szíves szóbeli közlése), ezért aztán cseppet sem meglepő, hogy ebben a – gyakori idézettsége miatt – mára kvázi klasszikussá vált regényben ő mozgatja a szálakat a háttérből, s leginkább neki, no meg Fülig Jimmy tanácsainak köszönhető, hogy a szingapúri alvilágot inkognitóban felfedezni kívánó St. Antonio főherceg túléli ezt a veszélyes kirándulást. Igaz, közben megverik, eladják, halálra ítélik és megnősítik (ebben a sorrendben), de végül sikerül viszonylag ép bőrrel szabadulnia, és elindulhat hazafelé, hogy megtudja, mennyire állt/ült helyt a Boldogság Szigetek trónján botcsinálta dublőre, Fülig Jimmy, a szabadfogású hejesírás világbajnoka.
kivételes eseményre szeretném felhívni figyelmüket. Véletlen úgy hozta, hogy majdnem egy időben jelenik meg két gyukics kötet. Szóval tartunk egy dupla kötetbemutatgatót a Nyitott Műhelyben, május 18-án, este hét órai kezdettel. Ginsberg & Co és egyéb spirálok: esszék és prózai foszlányok Tiszatáj Könyvek. Az armadillo evolúciója: versszerű írások Ampersand Kiadó.
Várunk minden érdeklődőt, akik önöket olvasva szereztek tudomást az estről
"Ezúton értesítem önöket, egy megjelenőben levő sztorizós prózakötetről, mely főleg külföldi tartózkodásaim kalandjairól és semmittevésiről szól.
Van benne szó Beat költőkről, indiánokról, cirkuszról, színházról, filmről, kocsmáról, költészetről, csavargásról és egyebekről pár fotóval illusztrálva.
A bemutatót 2026 március 13-án pénteken délután 5 órakor tartjuk az ország legremekebb könyvesboltjában, az Írókban, Budapesten, az Andrássy út 45 alatt, az Oktogonnál Wirth Imre és a szerző (gyukics gábor) jelenlétében. Örömmel látjuk önöket
Minél többször adjuk elő Ponyva című darabunkat, annál nagyobb örömmel hívunk meg mindenkit a következő Bukowski-estünkre, ezúttal a budapesti Dugattyús után Pécsre, a Szabadkikötőbe, ahol november 5-én este 7-től Nagy Katica és Porogi Ádám színművészek, valamint Pritz Péter, Bukowski fordítója egy roppant szórakoztató (és tanulságos) egyfelvonásos végjáték keretében mutatják be Charles Bukowski: Ponyva című regényét, ami több szempontból is különleges darab. Ez volt az író utolsó regénye, amiben egészen költői módon meg is írta saját halálát, és ez volt az első Bukowski kötet, ami 20 évvel ezelőtt Magyarországon először megjelent kedvenc Vén Kujonunktól.
A bemutató apropója az, hogy idén a Trubadúr Zsebkönyvek sorozatban újra megjelent ez a zseniális detektívregény-paródia, ami látszólag ki is lóg a Bukowski életműből. Hogy miért, mennyire, vagy mennyire nem, az is kiderül a Szabadkikötőben ‒ a darab előtt a fordító rövid felvezetőjéből.
Az amerikai és mára talán a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, a máig releváns, sőt, egyre relevánsabb Charles Bukowski, az örök kívülálló, mindannyiunk kedvenc Vén Kujonja 1920. augusztus 16-án látta meg a napvilágot ezen a brutális és gyönyörű bolygón, és 1994. március 9-én költözött fel valamelyik égi kocsmába. Bukowski nemcsak ünnepelt költő és regényíró, de zseniális novellista is. Bár korábban is küldözgette már írásait különféle lapoknak, magazinoknak, komolyabban az 50-es években kezdett el írni, az első versei az évtized végén és a 60-as évek elején jelentek meg, és onnantól haláláig megírt hat regényt, tizenvalahány novelláskötetet, és kábé harminc verseskötetet. Neki nem foglalkozása, hitvallása, szenvedélye volt az írás, hanem életének legfontosabb elfoglaltsága. Szükségszerűség. Egyfolytában írt, szinte megszállottan, kompromisszumok nélkül, elsősorban a saját maga szórakoztatására, az már csak a mi szerencsénk, hogy mi is élvezhetjük mára világszerte és itthon is szép számmal megjelent köteteit.
Magyarországon 2005-ben indult a Charles Bukowski-életműsorozat kiadása, az író magyar hangja, Pritz Péter eddig tizennégy kötetét fordította le, és most készül a tizenötödik, amelybe még a megjelenés előtt betekintést nyerthetünk Pécsen, a Szabadkikötőben.
A fordítóval Keresztesi József beszélget Bukowskiról, a máig érvényes, sőt, egyre érvényesebb, de mindvégig tökösen és konokul kívülálló íróról, emberről és állatról. Mindenkit szeretettel várunk.
A belépés ingyenes. A fesztivál részletes programjáról a www.pecslit.hu honlapról lehet tájékozódni. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.
A szecesszió varázslatos világába kalauzol a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed tematikus napja, amely a szecesszió világnapjához kapcsolódva különleges élményekkel várja a látogatókat június 14-én. Az esemény betekintést nyújt a századforduló művészeti forradalmába, kiemelve a Zsolnay gyár szerepét és a korszak inspiráló alkotóit.
A nap során a látogatók többféle programon vehetnek részt. Korhű ruhákba öltözött idegenvezetők vezetik végig őket a Negyed szecessziós örökségén, kézműves műhelyekben próbálhatják ki a szecessziós ékszerkészítést, továbbá egy izgalmas irodalmi beszélgetésen is részt vehetnek.
Programok részletesen:
Szecessziós időutazás – tematikus idegenvezetés:
Korhű ruhába öltözött idegenvezetőink segítségével a résztvevők megismerhetik a Zsolnay gyár fénykorát, az eozin technika világát, és a korszak meghatározó alkotóit egy stílusos séta keretében!
A szecessziós Zsolnay-tárgyakon túl szóba kerülnek a korszak olyan emblematikus alkotói, mint Gaudí, Lechner Ödön, Rippl-Rónai József, Gustav Klimt, Egon Schiele és Ady Endre is. Az idegenvezetés végén ezúttal a látogatók maguk is korabeli jelmezekbe bújhatnak, ha kedvet éreznek hozzá.
Csempehajtogatás szecessziós mintákkal:
Hajtogassunk együtt gyönyörű szecessziós csempe mintájú képeslapokat! Alkotóprogram Dézsi Julianna porcelánfestő szakmai közreműködésével, aki a kézműves foglalkozás során a porcelángyártásról is mesél
Ékszerkészítés szecessziós stílusban:
Az érdeklődők makramé technikával készíthetnek karkötőt, ékszert és kulcstartót Zsolnay Júlia egykori műtermében. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott.
Tündérváros – P. Horváth Tamás előadása és beszélgetés:
A szerző a Zsolnay család által ihletett regényéről mesél, amely a szecessziós Pécs hangulatát eleveníti fel. Nyáry Krisztián szerint ez a könyv a szellem és a szerelem regénye.
Magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a szecesszió világnapját június 10-én, mely a katalán Antonio Gaudí és Lechner Ödön építészek halálának napjához kapcsolódik.
Az első kudarcok után hamar rájövök, hogy Pécs valóban Közép-Európa kevéssé ismert gyöngyszeme, ahogyan azt a 2002-ben kiadott, Közép-Európáról szóló Lonely Planetútikalauz megsúgja nekem. Dél-Magyarország ékköve a Mecsek lábánál. Egy hegy – Isten ajándéka, gondoltam, miután megtudtam, hogy Magyarországon ritkaság ez a domborzati forma. Pécset török időkből származó emlékek is tarkítják, amelyek közül a város főterén álló hatalmas dzsámi adja a kezdőhangot. A város feletti, mindig királykék égbolt miatt sokkal inkább érzem magam délen, mint Európa keleti részén.
Már az első napokban feltűnik a várost gazdagító különleges, hangulatos kávézók és éttermek sokasága. Egy francia turista számára ezek egytől-egyig valószínűtlen helyek. Majdnem minden este elkalandozom az Afiumtól a sziklába vésett, százéves Papucs nevű kocsmáig, ahol a fehérbort merőkanállal szolgálják fel. Sokszor útba ejtem a piperkőc Dante Cafét is. A kétszintes Dante több száz törzsvendégének cigarettafüstje minden este beteríti az öt méter belmagasságú, hatalmas polgári lakást idéző helyszint. A Dantét egyetlen ajtó választja el a Csontváry Múzeumtól, ahol a magyar expresszionizmus legértékesebb festményei láthatók. Még biztonsági őr sem kell ahhoz, hogy az embereket lebeszélje a két világ közötti átjárás kísérletéről, mert a magyar tudja, hogyan kell viselkedni. Ezt később is sokszor megtapasztalom.
A sok különleges kocsma közül az egyik hamar a törzshelyemmé válik: a Kino Café. Félúton a városközpont és a Szántó Kollégium között. Ahogy a neve is utal rá, a Kino egy mozi előterében található. Régimódi mozi, egy terem, napi három vetítéssel. A filmcímeket súlyos, öntöttvas betűk hirdetik a Bauhaus stílusú épület tetején.
A Kino tükörkép, retró a retróban, 50-es évekbeli amerikai hangulatú kávézó a 2000-es évek Magyarországán, amely számomra valamiért a 70-es éveket idézi. A csempétől kezdve a bútorokon át a falakig minden piros és fekete. A márványpult sarkán egy békebeli popcorngép áll, amely egész délután teljes fordulatszámon fut, és sózott pattogatott kukoricát gyárt. Az utolsó vetítés után a mozi leveszi sminkjét, a büféje kocsmává alakul, kora esti találkozók és beszélgetések helyszínévé válik, kicsit később pedig idő- és térbeli korlátok nélküli partiké.
A Kino igazi ikonja a pincér: Zoltán, egy százkilencvenöt centi magas, harmincas éveiben járó jóképű srác, tökéletesen fazonírozott pajesszal, természetes eleganciával, westerningekkel, marhabőr lépőkkel, basszbariton hanggal. Zoltán nem igazán beszél angolul, de hamar összebarátkozunk, és általában rövid időn belül az idelátogató külföldiek barátjává válik. A Kino-ban órákon át hallgatjuk az általa játszott hihetetlen zenéket, miközben cappuccinókat szolgál fel. Még senki sem találta ki a Shazamot, ezért mindig arra kérem, hogy írja fel egy papírra, milyen előadók szólnak a hangszóróban. Hamar ő lesz a dílerem, CD-ket másol azokról az albumokról, amelyek a pécsi tartózkodásom filmzenéjét képezik.
Érezni lehet ebben az emberben Dr. Jekyll és Mr. Hyde jelenlétét. Éjszaka elemében van. Mint egy dízelmotor, kicsit nehezen startol, de ha beindul, megállíthatatlan. Napközben szenved. Az ember elgondolkodik azon, hogy a pultba vésett, Drakula tiszteletére emelt sírfelirat véletlen díszítőelem-e, vagy a Kino tulajdonosai szándékosan igazították-e sztárpincérük karakteréhez.
Ahogy az utolsó vetítés véget ér, Zoltán két fokozattal feljebb tekeri a hangerőt, és az est főszereplőjévé válik. Egyetlen szavát sem értem, de jól érzem magam. A bár hajnal egykor, hétvégén háromkor zár, de Zoli szeret túlórázni. Amikor eljön a zárás ideje, a kijárat felé tereli az embereket, de egy kacsintással és egy kedves mondattal néhány kivételezett fülébe azért megsúgja, hogy maradjanak még egy kicsit. Sokszor azoknak is, akiket nem ismer, de szimpatikusnak tartja őket. Miután lehúzta a redőnyt, kezdődik a One man show. Szinte minden este zártkörű afterparty van a Kino Café-ban. Zoltán nem engedi, hogy fizessünk a sörért, a napközben megkeresett borravalójából hívja meg a barátait. Tovább emeli a hangerőt, a hangja betölti a teret. Zoli a Kinorégimódi hifijén DJ-vé lényegül át. Minden dal minden másodpercét ismeri, utánozza a gitár- és billentyűszólókat, a sörcsap pedig a mikrofonjává válik. A buliknak nincsenek határai, Zoltán fáradtsága vagy részegségének állapota dönti el, mikor kell bezárni.
Egyre jobban kezdem érteni, miért olyan nehéz neki napközben.
Alkalmi látogatóból hűséges törzsvendéggé válok, a mozi előterében töltöm napjaimat és éjszakáimat, felfedezem Zoli Mr. Hyde-oldalát, őrzöm a pultot, amikor felmegy az emeletre kihányni az előző estét. Zoltán olyan hálátlan a délutáni vendégekkel, mint amennyire jó kedélyű az esti bulizósokkal.
A külföldi vendégkörével zajló kommunikációjának nyelve a zene. Meg a sok fuck: Fucking good, fucking rock’n’roll, fucking fuck. Egyszer mutat nekünk egy koncertplakátot, ami egy Kino-ban tartott bulit hirdet. Kiderül, hogy az ő zenekaráról van szó, Psycho Mutants from the Planet Billy. Ez lesz a banda első koncertje. Felírom az időpontot. Két héttel később egy olyan felszabadult zenésszel és őrült zenekarral találkozom, amelynek zűrzavaros, de lenyűgöző energiája van. Az egyórás koncert alatt Zoli egyszer sem néz a közönségre, ehelyett gitárral a nyakában a dobosát bámulja. Mint egy karmester. Keveset használja a hangját, ami kár, mert az önmagában egy hangszer – és milyen hangszer. Az orgánuma, ez a síron túli hang – amelyet már akkor örökre megjegyeztem, amikor először megszólalt a pult mögül – rock-rekviemként csendül fel azokban a pillanatokban, amikor a mikrofonhoz közelít. A háttérben füst és kelet-európai ízű pszichedelia.
Szeretettel meghívjuk adománygyűjtő estünkre. December 12-én 18 órától a pécsi Tudásközpontban írók és művészek szerepelnek a 66 évesJelenkorfolyóirat megmentéséért szervezett eseményen.
AJelenkorfolyóirat fennmaradása az állami támogatás csökkenése miatt veszélybe került. A folyóirat az 1958-as alapítása óta eltelt csaknem hét évtized hagyományaira támaszkodva szeretne működni a továbbiakban is. Ez a sokszínű huszadik századi hagyomány olyan szerzői nevekkel jellemezhető, mint például Weöres Sándor, Csorba Győző, Mészöly Miklós vagy a későbbiekben Bertók László, Nádas Péter, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos. „A lap az elmúlt évtizedekben a kortárs magyar irodalom legjavának közlésével, valamint tanulmányai, esszéi és kritikai rovata révén orientáló szerepet vállalt az irodalom iránt érdeklődők körében. Szeretnénk megőrizni a magyar irodalom sokszínűségét, s hozzájárulni a magyar nyelv teremtő- és kifejezőképességének, pontosságának és hajlékonyságának fenntartásához” – olvasható a folyóirat adománygyűjtőfelhívásában.
November elejétől aJelenkoraJóügyekértoldalán várja a támogatókat. Az adománygyűjtő kampány követei között megtalálható Beck Zoltán, Bojár Iván András, Bősze Ádám, Fehér Renátó, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Havasréti József, Kiss Tibor Noé, Lackfi János, Nyáry Krisztián, Szabó T. Anna, Szemelyácz János, Sz. Koncz István, Tompa Andrea, Tóth Krisztina és Visky András.
A december 12-ei rendezvényen írók, művészek vesznek részt a hatvanhat évesJelenkorfolyóirat megmentéséért. Az esten fellép Beck Zoltán, Csordás Kata, Darvasi László, Frank Ildikó, Havasréti József, Horváth Viktor, Keresztesi József, Kiss Georgina, Kiss Tibor Noé, Kukorelly Endre, Méhes Károly, Meliorisz Béla, Milbacher Róbert, Mohácsi Balázs, P. Horváth Tamás, Rozs Tamás, Simon Bettina, Szilágyi Eszter Anna, valamint Uhrik Teodóra. A program során a szervezők írásokkal, fotókkal és zenékkel emlékeznek a folyóirat több legendás szerzőjére és szerkesztőjére. A támogatói est moderátora Ágoston Zoltán és Balogh Robert. Az érdeklődők támogatói jegyek vásárlásával, illetve önálló adományokkal járulhatnak hozzá a folyóirat fennmaradásához.
„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort” –Jelenkoradományozói est Pécs, Tudásközpont, nagyelőadó, 2024. december 12., csütörtök Jegyárak:
3 000 Ft (belépőjegy egy fő részére + ajándékJelenkor-lapszám)
6 000 Ft (belépőjegy egy fő részére + félévesJelenkor-előfizetés)
11 000 Ft (belépőjegy két fő részére + egyévesJelenkor-előfizetés)
20 000 Ft (belépőjegy két fő részére + egyévesJelenkor-előfizetés + 30 000 forintos könyvcsomag a Kronosz Kiadótól)
Aki már rendelkezik nyomtatott vagy pdf-esJelenkor-előfizetéssel, illetve adományozott a lapnak a kampány során, természetesen további jegyfizetés nélkül vehet részt a programon. Jegyek a helyszínen vásárolhatók. Elővételi információ: jelenkor58@gmail.com, 72/310-673. További részletek az esemény Facebook-oldalán.
Az esemény támogatója a budapesti Goethe Intézet, valamint a pécsi Kronosz Kiadó.
A Líra Könyvklub új lapszámát online verzióban is elérhetővé tettük. Magazinunkban számos könyvújdonságot, irodalmi ajánlót, riportot és szórakoztató írást találhat.
A magazin megtekintéséhez, kérjük, kattintson a lenti címlapra:
A magazinban szereplő termékeket a törzsvásárlói kártyájával kedvezményes klubáron tudja megvásárolni boltjainkban, melyeknek listáját itt tekintheti meg.
2023-ban Kupihár Rebeka kötetterve, A heterók istenéhez kapta a Petri-díjat. A címadó vers legalább olyan érvényességgel szólítja meg a nehezen megszólíthatót, mint Petri első kötetének utolsó verse: „Horgodra tűztél, Uram.” – „hozzád szólok, Uram”. De vajon milyen áttételekkel bocsátkozik beszélgetésbe a „vallásilag amuzikális” Petri és a „heterók istenéhez” fohászkodó Kupihár? Talán kiderül a beszélgetésből.
Az elbeszélővel avagy az íróval avagy a másolóval, aki kimásolja az író/elbeszélő fejéből a gondolatokat, de menjünk biztosra, nevezzünk meg egy személyt, Háy Jánost, szóval vele Bérczes László beszélget.
Régóta Pannon Tükör-szerző, versekkel és egymondatokkal is találkozhatott tőle az olvasó, de vendégként először lesz beszélgetőtársa Nagygéci Kovács Józsefnek.
Harmath Artemisz programsorozata azért jött létre, hogy az értékhordozó kortárs gyerekirodalmat és az olvasást, a mesehallgatást élményszerűen népszerűsítse. Interaktív, zenés irodalmi műsorral: interaktív dráma-előadással, felolvasással, zenével és énekelt versekkel, valamint személyes könyvajánlóval és meseolvasási tippekkel fogadjuk a gyerekeket és a szülőket. Ma már tudjuk kutatásokból, hogy leginkább azok válnak maguk is olvasóvá, akiknek mesélnek otthon. Azt is tudjuk, hogy minél rendszeresebben és minél korábban hallgatnak a kicsik felolvasást, annál inkább fejlődnek értelmi képességeik, nem csak a nyelvórákon, de matematikából is. Az olvasó gyerekek sikeresebbek lesznek később a munkaerőpiacon, és az empátiájuk is fejlettebb lesz. Az esti meseolvasás hozzájárulhat a családi kapcsolatok erősödéséhez is.
Vajon miért választotta a költő, dalszövegíró és zenész Keresztesi József a kétezres évek elején az időszak legjelentősebb verseskönyvének Petri Amíg lehet című kötetét? Miért fontos számára Petri normaszegő lírája? És legfőképpen, mit lehet manapság költőként és dalszövegíróként hasznosítani a „hiba poétikájából”? Ha már ezt a Petri-témát választotta Keresztesi 2000-ben egy irodalmi tanácskozáson, az Ördögkatlan tőszomszédságában, Pécsett.
Felkészültetek néhány száguldó mesére? Mechler Anna méltán népszerű sorozatában számos négykerekű jármű mellett még vonatok és repülők is feltűntek. Kiről meséljen a szerző? Bartolóról, a markolóról, vagy Tóbiásról, a kukásautóról, esetleg Pedróról a tűzoltóautóról? Vagy neked Jonatán, a kamion a kedvenced? Egy biztos, ezen a délelőttön senki sem marad dudáló, pöfögő, járműves történetek nélkül. Biztonsági öveket becsatolni, indul a móka!
Kemény Zsófi, Bárány Bence, Horváth Kristóf "Színész Bob", Kövér András "Kövi", Mészáros Péter "Mészi", Pion István, Simon Márton és Tengler "Napherceg" Gergely összeszokott csapata a "Legszebben Öregedő Katlan-hagyomány" különdíjasai, akik Slam Poetry estjükkel idén már a tizenkettedik alkalommal zárják a programot a Vylyan teraszon, de ki számolja?!
A CEU Bibó István Szabadegyetem 2019 óta szervez kurzusokat és vitaesteket, amelyek a Magyarországot és az Európai Uniót érintő politikai, történelmi és társadalmi folyamatokat, problémákat tárgyalják. Eseményeink a tudományos módszereket és az egyes közéleti szempontokat egyszerre igyekeznek átadni a közönségnek, akiket szintén partnernek tekintünk a különféle témák megtárgyalásában, megvitatásában.
“Költészet! Politika!” c. panelünk ebből, valamint a CEU Budapest és a Kontextus program jövőbeli együttműködéséből ad majd ízelítőt az érdeklődőknek. A munkatársaink, Bari László Bence történész és Bodor Emese irodalmár által szervezett vita azokra a kérdésekre keresi majd a választ, miszerint kell-e egyáltalán politikának és költészetnek egymáshoz kapcsolódnia; milyen trendek figyelhetőek meg ezzel kapcsolatban Magyarországon; mennyiben illeszkednek ezek bele a regionális és globális, nemzetközi keretekbe.
Kevesen álltak olyan közel Petrihez, mint az egyszerre barát és műfordítótárs Forgách András, aki ráadásul számos érzékeny rajzot is készített a költőről. A személyes emlékek, a leképező emlékezés és nem utolsósorban az olvasói-értelmezői éleslátás többszörös garanciát jelentenek arra, hogy tartalmas beszélgetés várható a Petri György, a szemlélődő költő című esszé szerzőjével, Forgách-csal, a szemlélődő íróval.
(Családi történetek emberi hangra, dobokra és szaxofonra) Jazz és irodalom különleges párbeszéde ez az este. Grecsó Krisztián történeteiben mindig ott van a velünk élő, és a gyerekeinknek valahogyan tovább adható, elmesélhető múlt. Ezekre az ódon és mégis mai mesékre reagál, improvizál a híres zenészcsalád két tagja, apa és fia. Minden este egyedi, megismételhetetlen. Az író friss írásaiból válogat, Dés László szaxofonja és Dés András ütőhangszerei válaszolnak rá, festik meg a zene nyelvén apák és gyeremekeik világát.
(Családi történetek emberi hangra, dobokra és szaxofonra) Jazz és irodalom különleges párbeszéde ez az este. Grecsó Krisztián történeteiben mindig ott van a velünk élő, és a gyerekeinknek valahogyan tovább adható, elmesélhető múlt. Ezekre az ódon és mégis mai mesékre reagál, improvizál a híres zenészcsalád két tagja, apa és fia. Minden este egyedi, megismételhetetlen. Az író friss írásaiból válogat, Dés László szaxofonja és Dés András ütőhangszerei válaszolnak rá, festik meg a zene nyelvén apák és gyeremekeik világát.
Szabó T. Anna könyve gyerekeknek, nagy testvéreknek és szülőknek egyaránt szól. A Dudorászó fejezeteiben reggeltől estig, a hétköznapoktól, hétvégéktől az ünnepekig és a vakációig minden időre és alkalomra találunk verseket. Jöhet eső, fújhat a szél, irány az erdő vagy épp a meleg kuckó. Ritmikus mondókák, lágyabb altatók, rengeteg vicces állat és ember jelenik meg a Dudorászó lapjain, és ezúttal a kötet végén egy csokor verset kaptak a nagyobbak és a szülők is, hogy megpihenjenek a nagy pörgésben. Kárpáti Tibor összetéveszthetetlenül egyedi illusztrációi teszik még színesebbé a könyvet. Négytől tizenkét éves korig ajánljuk, fiúknak és lányoknak egyaránt.
Elavult: a Peer Krisztián verseit és dalszövegeit megszólaltató elektroakusztikus formáció egyik első koncertjét a Vylian Teraszon tartotta. Ugyanitt volt már a vendégük Keresztesi József, a legendás Szőranya Emlékzenekar frontembere is. Mostani lemezbeharangozó koncertjükön nem csak a pop- de a színházi szakmának is görbe tükröt tartanak.
2023 őszén jelent meg ez a sajátos beszélgetőkönyv az Európa Kiadó gondozásában: a szerző (Bérczes László) önmagát faggatja. Arra a kérdésre keresi a választ, amit élete során mindenki feltesz magának, többnyire (mindig) hiábavalóan: Ki vagyok én?
"Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy Budapestet." Ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez, játékszabály a könyv megírásához és útmutató az olvasásához.
.png)
