Kedves Barátaink!
Vajon az április 12-t követő nyilatkozat- és kommentcunamiban fontos lehet-e egy szerény kis Katlanlevél, ami „csak” néhány színházi előadásra hívja fel a figyelmet, és nem a Karmelitával, nem a köztársasági elnökkel, nem politikusok fel- és eltűnésével foglalkozik, egyáltalán, egy levél, ami nem akarja megmondani a tutit, amit amúgy rajtunk kívül mindenki tud ebben a szeretett, kicsi országban?
Annyit azért halkan megjegyzünk, hogy bizakodunk. Bizakodunk abban, ami az Ördögkatlan 2008-as születése óta vízjelünk: szabad, sokszínű, elfogadó, nyitott, derűs, emberséges országban élhetünk egyszer – és nem a távoli jövőben.
Azt gondoljuk, igenis fontos lehet egy ilyen levél, mert azt jelzi, végezzük a dolgunkat. Szívósan, kitartóan, nem feladva közös álmainkat. Mert számtalan elbukott pályázat közepette is azt mondjuk: lesz Katlan és jó lesz. |