2011. június 30., csütörtök

Húrszaggató progresszív folk - Napra

Both Miklós különleges színfoltja a magyar zenének: egyéni technikájú gitárjátéka tehetséggel és érzékenységgel párosul, összetéveszthetetlen. Szerzeményei nyomokban Robert Fripp és a már klasszikussá nemesedet progresszivek hatását mutatják, keveredve a magyar és roma folklórral. Igazi hungarikum! (Ezzel kéne villogni a világban, nem az ezerszer hallott, másolt középszerrel, bármily jól is van előadva!) Zenekara minden tagja kiváló: virtuóz hegedűs és harmonikás, fergeteges dobos, temperamentumos, tiszta hangú énekesnő, betonbiztos basszus és a lágy, kissé édeskés hangját kőkemény zenébe ágyazó gitáros, Both Miki. Bár a gitárjáték ugyanaz mint a Barbaroban, a Napra zenéje könnyebben fogyasztható, de nem törekszik a popularitásra, mégis táncbahívó. Nox-or elmondtam már, hogy ezt így kell csinálni, nem akarom tovább ragozni!
Ha tehetitek, nézzétek!


Napra from simarafoto on Vimeo.

2011. június 29., szerda

Kedvenc hozzászólások a POSzT szakmai beszélgetéseiből 2

Pintér Béla: Még egy kedves történetet hadd mondjak az előadás kapcsán. Készültünk az előadásra, és kellett egy árpádsávos zászló, és akkor kedves kollégánkat, Rozit megkértem, hogy vegyen már egyet. Kérdezte, hol? Hát, mondom, menj el a Magyarok Házába, ott biztos lehet kapni. Úgy néztek rá, hogy „Mi? Nálunk? Menjen le a Móricz Zsigmond körtér 23-ba ott talál.” Jó, hát le is ment, kérdezték, hogy mire kell a zászló. „–Mire kell?” Rozi mondta, hogy egy színházi előadásban szeretnénk használni, és akkor azt mondja az üzletvezető: „Bocsánat, felhívom Vona Gábort, csak egy pillanat!” És megkérdezte Vona Gábortól, hogy eladhatja-e a színháznak? Megkérdezte Vona Gábor, hogy mi ez az előadás? „–Mi lesz ez? –Hát lesz egy ilyen…bedobják a kemencébe.” Vona Gábor: „Ühüm, ühüm, hát jó!” Fel voltam készülve rá, hogy az előadáson egy idő után megjelennek a Kurucinfó zsurnalisztái, és majd rólam is írják, mint szegény Mohácsiról, hogy hívjátok a zsidóbérencet, itt a telefonszáma, vagy még cifrábbak, de nem. Pedig volt egy-két gyanús figura az előadásokon. Ehhez képest érdekes, hogy általában, ha valakinek problémája van az előadással, akkor az a vége, a kemence. Nem a mese, hanem a búza sorsa, a kenyér sorsa miatt tettem be az előadásba ezt a motívumot, illetve a személyes indulataimat fogalmaztam meg, volt egy személyes történetem a Szutyok figurájával kapcsolatban. Szóval, hogy a támadás inkább balról jön: „Mi ez? Ez egy modern kori Tiszaeszlár? Mártírt csinálunk a gárdistából?”

Szutyok
  • Rózsi: Szamosi Zsófi
  • Irén: Szalontay Tünde
  • Anita: Enyedi Éva
  • Attila: Friedenthál Zoltán
  • Bandi bácsi: Thuróczy Szabolcs
  • Pali bácsi: Quitt László
  • Béla: Szakonyi Györk
  • Etus: Roszik Hella
  • Professzor, Rendőr, Zsűri elnök: Pintér Béla

zene: Kerényi Róbert
a jelmeztervező munkatársa: Kiss Júlia
jelmez: Benedek Mari
bábu, maszk: Juristovszky Sosa
fény: Vida Zoltán
tér: Tamás Gábor
a rendező munkatársa: Hajdú Rozália
gazdasági munkatárs: Inhaizer Gyula
produkciós munkatárs: Hidvégi Anna
dramaturg: Enyedi Éva
  • írta és rendezte: Pintér Béla

Az egész beszélgetés itt olvasható és hallgatható meg.

2011. június 28., kedd

Kedvenc hozzászólások a POSzT szakmai beszélgetéseiből 1

"Mohácsi András, az előadás díszlettervezője: Felvetődött egy-két olyan kérdés, amit szeretnék egy kicsit még tovább lazítani, vagy más témaköröket is bevonni a számomra néha érthetetlen területre tévedő beszélgetésbe. Valaki elmondta a „Bovaryné én vagyok” c. mondatot. Nem tudom, hogy merte kimondani. Én még ilyet nem hallottam, hogy valaki listát készítsen egy színházi előadás során: én nem vagyok itt, én nem vagyok ilyen. Számomra ez valami teljesen gyermeteg félreértése mindenfajta művészeti és tudományos területnek. Rakjunk ki ezentúl vécépapírt, hogy én nem vagyok Hamlet, mert az apámat nem szoktam látni fent, a sétányon. Ez teljes dilettantizmus. Ugyanúgy dilettantizmus, hogy hol játszódik. Hát hol játszódik? A színházban játszódik, és én erről szeretnék beszélni, hogy a Szilágyi Lenke is felvetett egy-két olyan kérdést, amin mi, az alkotók – én az egyik jegyzője vagyok ennek a vizuális képnek, ami itt megjelenik – rengeteget gondolkoztunk. A műfajra kérdeztünk rá, és kérdéseket, ékeket próbáltunk betenni, hogy hol tudunk egy eredeti darabhoz képest olyan zűrzavart hozni magunknak, amire mi sem tudunk válaszolni. Mit jelent a színház? Mit jelent a barokk? Mit jelent a színházi tér? Mit jelent a díszlet? Mit jelenet az, hogy zeneileg ott van valaki és játszik? Ezek mind-mind annyira elfogadott közhelyek, ha mi erre nem merünk rákérdezni, akkor egy hamis, álságos, mocsok, undorító vackot teszünk oda. Mi egy zűrzavarba próbáltunk belenyúlni, egy barokk ködbe kezdtünk el tapogatózni, ködszurkálni, hogy itt utaljak az időre is, és elkezdtünk egy szövetet felépíteni, történetben is, nagyon furcsa, pedig egy nagyon jól megírt, tökéletesen megírt darabot látunk. Ennek a szövetnek a részei Remete Krisztának az összeturkált jelmezei, a díszlet, ami nemcsak papír, gyerekek, szemét! Felépítettünk oda egy várost, ami hát, bizony, „rózsabimbó”, utal az Aranypolgár New Yorkjára. Ott egy szisztematikusan felépített rendszer van – nézőteret építettünk, ami itt marad a színháznak –, és ebben a környezetben jelent meg egy olyan színházi játék, ami nem a Pintér Bélára kérdezett rá, hanem minden elemében arra, hogy mi tudunk-e nem hazudni ebben a színházi rendszerben, és tudunk-e műfajilag kérdéseket, ékeket egy műfajra rávetíteni? Számomra ez az izgalmas. Ha az a kérdés, hogy Erdélyben vagyunk-e, és mi a nacionalizmus, akkor menjünk el Ugandába, és kérdezzük meg ugyanezt. Naiv dolog, ha azt hisszük, hogy a színház közvetlen leképzése a napi életnek! Ha az, akkor nem érdemes elmenni oda. Ellenben ha műfaji kérdésekkel, az egész műfaj jogosultságaival próbálunk meg kínlódni, és lebegtetünk műfajokat, és evvel a kínlódással szembesítjük magunkat egy nagyon korrektül és fantasztikusan megírt darabbal, akkor lehet szerintem egy darab teljes szövetét fölkutatni: a zenét, a látványt, a játékot, és azt, hogy a végén pedig ott a nézőközönség mit csinál. Mert a darab nem akkor ért véget, amikor lehullt a fal, hanem utána még volt három-négy olyan effekt, amit nem vesz senki sem észre, és nagyon nagy harcba került, hogy a színházban meg tudjuk csinálni. És nagyon furcsa nekem, hogy egészen picike, szűk mezsgyén megy ez a beszélgetés, és nem vesszük külön a zenét, a színi játékot, a látványt, és ennek az egésznek a furcsa, saját magunk által elkövetett szövetét. Köszönöm szépen."


Pécsi Nemzeti Színház

Parasztopera

paraszt opera egy részben


Írta: Pintér Béla – Darvas Benedek


  • Anya: Nyakó Júlia
  • Apa: Balikó Tamás

  • Julika: Märcz Fruzsina
  • Roland: Józsa Richárd
  • Etelka: Györfi Anna
  • Tündérke: Csarnóy Zsuzsanna

  • Feri: Ottlik Ádám
  • Állomásfőnök: Köles Ferenc
  • Az idegen: Zayzon Zsolt

Násznép: Bódis Zsuzsanna, Czéh Dániel, Dargó Szilvia, Fischer Lilian, Inhof Kornél, Kállai Gergely, Lőrincz Adrienn, Papp Krisztina, Rubind Péter, Szabó Erika, Horváth Szabó Gábor

a zenekar tagjai: Szőts Horváth Annamária (csembaló), Csíkvár Gábor (bőgő),Kovács Márton, Murányi Zsófia, Szemző Angéla (hegedű), Rozs Tamás (cselló),Bajzik Éva (brácsa)

súgó: Juhász Piroska
ügyelő: Háber László
asszisztens: Markó Rita
jelmez: Remete Kriszta

díszlet: Mohácsi András
zenei vezető: Kovács Márton
koreográfus: Bodor Johanna

  • 
rendezte: Mohácsi János

Az egész beszélgetés itt olvasható és hallgatható meg.

2011. június 27., hétfő

Fishing hangulatok 3 - Gastrotour

Na, megin én, innen a távoli Orfűről… Fortuna a kezembe nyomta a szerkesztőség gyeplőjét, én kalauzollak benneteket gyerekek (jegyeket, bérleteket kérem felmutatni) az üveghegyeken is túlra, a kurta farkú kismalacból sűt kóbászos vidékre, ahun a muzsika az úr.
Kezdtük mingyá egy nyelet fénnyel, csak hogy aggyunk a tradisönnek és kinyíljon a csipánk.
És a fény elrepített minket a feenőt gyerekekhez, akik kisiskolás fokon a Karinthy által híressé tett Szabolcska Mihály stílusában próbátak minket tani-tani. Gyerekműsorban már láttunk (sőt csináltunk) jobbat is, feenőtben kevés rosszabbat, így a Kafkaz infantilizmusa helyett a Pécsi Est, a fesztivál legjobb terasza pultjánál foglaltunk helyet leöblíteni az előbbi agymosást.
Gastrotúrát igértem, tehát jöjjön a folytatás! Az aperitif (a fény) megvót, következnek a főétkek.
Velőrózsával kezdtük mintegy előételként, de hamar kiderült, hogy ez sokkal nehezebb, főéteknek is megállja a helyét. Kis Pál új csapata bizonyította: Lovasi után is van élet! Kicsit fétettük eddig őket, de most megnyugvással merem ajánlani bárkinek.
Az Európa Kiadó étlapján a már megszokott ízek szerepeltek. (Csendben jegyzem meg, szívesen fogyasztanánk tölük primőröket is!) Menyhárt a műsor folyamán egyre jobban belegyött, egyre oldottabb lett, a Másik végig a színpad felett lebegett. Mi, nagyon sokan, élveztük. (Az idősebb korosztály is feltünöen nagy számban képviseltette magát.)
Ezután kezdődtek a bajok! Eddig is gond vót az illemtelen helyek mennyiségével, de most, telt háznál megtelt minden pisilde és szarolda és aki nem akart akár 45 percet várni - vót ilyen -, annak a természetet kellett megtisztelnie. (Szerencse, hogy csak három napos a fesztivál! A Szigeten már tanultak saját hibájukból és mindenhol van piszkítótartály, de egy hét után néhol még így is lehet érezni az áert.) Szal ennek a helyek utáni kutatásnak (nem segített a GPS!) köszönhetjük, hogy letaglózott minket a francia Washington Dead Cats. Mélyütést mért a gyomrunkra és nem is tudtunk felállni a végéig. (Ez is gasztronómia, hiszen „washingtoni döglött macskák”.) Ezeket a fiúkat még látnunk kell!
Itt telt be a pohár és dugult el minden egészségügyi pagoda és a nagy katlan. A Kiscsillag kezdett, de bejutni már nem tudtunk, így hatalmamnál fogva kiadtam a szerkesztőségnek a vacsoraidőt. (Bocs, András, de a természet nagy úr, majd legközelebb, találkozunk még. Azért pár kép így is sikerült…) A szokásos fesztivál kosztok, a szokásosnál talán kicsit jobb színvonalon…
Tele hassal tapasztaltuk, hogy a Boogie Mamától semmi sem áll távolabb, mint a boogie…, legalább is amíg ott vótunk, mert a tapasztalást rövidre hagytuk. A Psycho Mutants depresszív déli chilis rock-jára főképp a fiuk voltak kíváncsiak, igazi cowboyos macho zene XXI-edik századi formában, nagy tűzzel előadva.
Deszertként Vad Fruttik lehengerlően és a végén a Kutya Vacsorája blues-os, rapp-es, funky-s, jazz-es remek bizbasza Líviusz szabályt nem ismerő előadásában, de ez már inkább csak képekben, mert a 9 fokos hi-hi-hi-hi-hidegben vacogott a fogam és fáradt gebénken lassan hazaporoszkáltunk.
Itt a farka, fuss el véle!

Ui.: Simarafotó igéri, hogy a zenekarokról külön-külön, gazdagabb anyaggal is jelentkezni fog.

Tán Egy Balkáni

2011. június 25., szombat

Fishing hangulatok 2 - A fotókról…

Kezdhetném, mint a L’art Pour L’art, hogy az első képen Winnetou látható…, de nem!
Az első képeken a Racka Jam melegíti be az esti bulikra a nagyérdeműt és nem is eredménytelenül. (Egy nagyon részeg gajdolóra Ferenczi Gyuri megjegyzi, hogy a Kodály módszer csődje…) Majd a Nemjuciból következik Juci, aki hangjával, temperamentumával, személyiségével és szeretetével mindenkit elbájolt. Ezután találkozhatunk a Racka Jam-es boldog emberrel, ahogy két lány próbálja támogatni, húzni-vonni. A Plútó hóembere felolvadt a meleg fogadtatásban, amit a két összeboruló csajszi képe is bizonyit. Egy kis séta a bejárathoz: - Úr Isten, még mindig jönnek!, egy kis zsiráfozás és kiderül, hogy véradás is Volt.
Tájkép. A csöpögni kezdő eső beűzött a Pécsi Est sátrába, ahol ( - A fené, már megint! Már fényképeztük!) Ian Siegal tüzelte a közönséget, majd színpadra szólította Ripoff-ot is - a hangulat emelkedik - és végül felrobbant egy közös Tom Waits dalolásban, amihez a már zenélni készülődő Frenk is csatlakozott váratlanul. (Volt, akit nem zavart békés álmában a tombolás…) Remek volt, áldassék az eső csöpögése.
Összefutottunk Szabó Balázsékkal, akiket biztosítottunk a jó időről és hogy ott leszünk, ott leszünk. Közben már a Heaven Street Seven töltötte meg a nagyszínpad arénáját és vonzotta a tömeget, de minket a gyomrunk a sültkolbászokhoz parancsolt. Na, meg a Fényhez. Előző este egy srác hangos kiabálással járta a tábort: Hol a Fény? Fényt akarok! Nem eltévedt hittérítő volt, hanem a Fény Házát kereste, ahol mi is szívesen megvilágosodunk. (Közben az is kiderül, hogy a kareoki némelyek számára kedvelt műfaj.) A has- és fejtömés utáni szabad illemhely keresés lekésette velünk a Quimbyt! A katlan annyira megtelt, hogy egy törtszámot sem lehetett volna elejteni, így csak pár távoli kép és a vigasz, hogy a nyáron még legalább kétszer találkozunk velük. Ha kíváncsiak vagytok a képekre, várjátok ki és látogassátok sűrűn az oldalt! :) A Quimby helyett twisteletünket tettük a Twist anglikán muzsikáján és lencsevégre kaptunk kis őrületett, fáradtságot, csata utáni tájképet és hajszobrász remeket, és jött a Balázsolás.
Szabó Balázs Bandáját kicsit féltettem a nagyszínpadtól, de ők nagy lelkesedéssel, tudással és szerénységgel bizonyítottak. Körülöttem a lányok az összes dalt Balázzsal fújták és sikítoztak, ugráltak, mint a hajdani Beatles híradófelvételeken. A Quimby után kiürült katlan újra megtelt és boldogan merült el a Banda érzékeny és értelmes előadásában, zenéjében.
Ez volt tegnap, de ma tetőfokára fog hágni az őrület!…

Kommentár nélkül - Fishing

A Fishing on Orfű sajtóirodája által tegnap háromnegyed nyolckor kiadott sajtóközlemény részlete:

"A közönség és a szervezők legnagyobb bánatára csütörtökön este az időjárás miatt több koncert is elmaradt a június 23-25 között zajló Fishing on Orfű fesztiválon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanis éjfél előtt narancs riasztást adott ki, jégesőt és 90 km/h feletti széllökéseket jelzett előre, a katasztrófavédelem ezért azt javasolta a fesztivál szervezőinek, hogy a közönség biztonsága érdekében állítsák le a szabadtéri programokat. A szervezők ezt követően minden helyszínen figyelmeztették a közönséget a viharra. A jégeső szerencsére végül elkerülte Orfűt, de a heves zápor miatt a két szabadtéri nagyszínpadon már nem tudott fellépni a francia La Fanfare en Pétard és a Soerii & Poolek. Az eső okozta kár miatt továbbá félbe kellett szakítani az A38 színpad programját is, ahol éppen a Blind Myself játszott, és nem léphetett fel a RATM Tribute zenekar sem az egyébként fedett sátorban: a technikai személyzet ugyanis a beázás miatt nem tudta garantálni a színpad érintésvédelmi biztonságát és a nézőket is ki kellett terelni saját biztonságuk érdekében.

Sajnálatos módon Hobo koncertje is elmaradt a fesztiválon, de az már nem a rossz időjárás miatt. Az énekes az előadás előtt nem sokkal úgy döntött, hogy nem lép fel a Pécsi Est Café színpadon - ahol egyébként a vihar ellenére minden koncert zavartalanul lezajlott – indoklása szerint azért, mert a helyszín nem megfelelő a költői estjéhez. A szervezők értetlenül fogadták a bejelentést, hiszen minden technikai és egyéb feltétel is adott volt ahhoz, hogy megtartsa a koncertet, a közönség pedig érdeklődve várta a művész előadását..."

2011. június 24., péntek

Fishing hangulatok 1

Fishing on Orfű, egy mondatban.
A Szilárd (számunkra) meglepően jó (a Quimby menedzsmentje nyomja őket), Harcsa Veronika, mint mindig, elbűvölő és elandalító, a Grand Mexican Warlock szokásosan lehengerlő és rafinált muzsika felpörgetett előadásban, a Hiperkarma tömegeket vonzott, Hobo eljött, körülnézett és lemondta, a Braindogs pedig egyre jobban önmagára formálja a Tom Waits dalokat és egyre elementárisabb... na meg az eső, de azt nekünk elfedték Ian Siegal-ék...

2011. június 23., csütörtök

Kőkorszaki show - Chicago

mottó: "A játékos forgatagban a mondandó sem vész el, sőt..." (Urbán Balázs)

Zsótér Sándor rendezései megosztóak. Elveti a konvenciókat, a színjátszás és színház megszokott kereteit, viszonyait, hogy közelebb kerüljön az igazsághoz és az emberhez. Sokszor nem könnyű követni, a befogadótól aktív részvételt kíván. Rendezett már szinte minden műfajban - és értelmezte azt át -, most a musical került sorra, hogy az Ő szavaival éljek, csak.
Két nagydarab férfit szeretett volna látni a Chicago helyzeteiben, ezért megszületett a két kőkorszaki szaki női szerepben és egy őrületes zenés kavalkád másfél órában. Van, aki az első húsz perc után elunja, van aki végig élvezi, egy biztos, aki nem ismeri az eredeti történetet, az nehezen, vagy sehogy sem tud a színészekkel tartani. Vagy a zenészekkel, hiszen itt olyan színészek játszanak, akik remekül zenélnek, vagy olyan zenészek, akik csepürágónak sem utolsók.
A Nővéreket megosztotta az előadás, volt aki utálta, volt aki rajongott érte. Mindenki döntse el maga, hogy van vele. Miért? Csak.

POSzt - John Kander - Fred Ebb - Bob Fosse: Chicago – HOPPart Társulat, Budapest
Rendező: Zsótér Sándor

Kálmándi Ferinek köszönjük a fotókat!








2011. június 22., szerda

Tóátugrással kezdődik a Fishing on Orfű!

Holnap kezdődik a Fishing on Orfű fesztivál, amely közel száz fellépővel és rengeteg szabadidős programmal várja 2011-ben a látogatókat. A szervezők egy már hagyományosnak tekinthető, ezúttal viszont még látványosabb kísérlettel nyitják meg az idei rendezvényt: egy nemzetközileg már ismert vízparti őrületet hoznak el Orfűre, amely Slip and Slide névre hallgat. Az ünnepélyes tóátugrásra csütörtökön, délután háromkor kerül sor.

A szerdai hangpróbát követően csütörtökön, reggel 10 órától nyitja meg kapuit az orfűi Panoráma Camping, amely már negyedik alkalommal ad otthont a Fishing on Orfű fesztiválnak. A Pécstől 15 kilométerre lévő üdülőfaluban ezúttal is három napig tart a rendezvény, az eddigi évekhez képest viszont idén sokkal több látogatóra számítanak a szervezők. A fesztivál területén az utolsó simításokat végzik, az építkezést szerencsére az időjárás sem befolyásolta - a nagyobb színpadok és teraszok már vasárnap álltak - így minden adott ahhoz, hogy június 23-án zavartalanul elkezdődhessen az „alterfeszt”.

A hagyományos tóátugrást követően kezdetét veszi az aznapi közel ötven „off” és zenei program, egyebek közt ezen a napon lép színpadra a több év után visszatérő Hiperkarma.
(És az én aznapi kedvencem, a Grand Mexican Warlock :) Gandalf)

2011. június 12., vasárnap

POSZT hangulatok - Szutyok

Aki ismeri Pintér Bélát tudhatta mire számíthat, aki először látta  egyenesen ment a pálinkázó felé az előadás után, hogy valamiképp feldolgozza a látottakat....
Megrendítő a rettenetes valóság. A néha humorba öltözött sár...a szeretethiány és  tehetetlenség...  az intelligencia hiány és képmutatás..... a cigánykérdés és gárda.... (és még sokkkk minden...(Gandalf))
Egy gyermektelen család totális széthullása miután örökbe fogad két kamaszlányt, az egyik kezelhetetlen, a másik roma származású....aztán ebből adódnak a valós napi (itt évszakokra lebontó) emberi problémák. (Az alapszituációból kibomló "hétköznapi és mesebeli" horror. (Gandalf) 
Még jó, hogy időnként feloldja egy színikritikus (és a "mellék" szereplők (Gandalf)) idióta szerepe a szebb jövőt  kiáltó lány döbbenetes átalakulását....
Tetszett és egyben elszomorított. Ez Magyarország.
(xénia)

Ez a világ. Így működünk itt és most és mindőrökké? Szembesítés életünkkel és önmagunkkal. Viták és kérdések, melyek napok múltán sem hagynak nyugodni. Létkérdések, mint minden jó mesében és horror, mint minden...stb. 
Visszafogott, expresszív, halál(i) pontos előadásmód, átélés és reflexiók, önreflexiók. Nehéz tőle szabadulni.
Nagyon fontos előadás! Mindenkinek végig kellene élnie! Mindannyian átéljük... Mindannyian megszenvedjük itt és most és mindörökké...
(Gandalf)


POSZT hangulatok - Szólt az ember...

József Attila, Jordán Tamás és Sebő Ferenc. A három együtt nevetés, sírás és borzongás..
Itt a Harmatocska, A hetedik ( Sebő),  Iszonyat, Nagyon fáj, Születésnapomra, Nincsen apám se anyám 3 -féle változatban, aminek a végén már könnyezik az ember... Sok-sok feledhetetlen, régmúlt mélységéből előbújt,  valamikor
kívülről fújt versszakok szakadnak fel és már te is kiáltanád és énekelnéd vagy csendesen csak magad elé mormolnád az ismerős szavakat.
Én már csak megköszönni tudom ezt az estét,hisz érzem Jordán Tamás úgy mondja a verset ahogy Attila akarná. Mindenki érti és mindenki tudja amit Horger tanár úr nem tudott: József Attila zseni volt és nagyon aktuálisak a versei még a mai napig is...
( xénia)

POSZT hangulatok 3

2011. június 9., csütörtök

Kezdődik a Pécsi Országos Színházi Találkozó

Kezdődik a Pécsi Országos Színházi Találkozó melyen mi is ott leszünk és terveink szerint 10 napon keresztül jelentkezünk "hangulatjelentés"-ekkel előadásokról, történésekről, hangulatokról.
A POSZT legyen velünk!

2011. június 8., szerda

Pünkösd előtt














József Attila


Pünkösd előtt

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott tuzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vérek irigy ujja.
Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyuként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.
Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vizen büszkébben usszál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.
Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak ujabb csodára!

1923. máj. 18.

2011. június 5., vasárnap

A FÜGE júniusi ajánlatai

Színházi előadások

PREMIER! Mundruczó Kornél - Bíró Yvette: Nehéz Istennek lenni/ Hard to be God, 2011. 05.26. 20:00 | 05.27. 22:00 | 05.28. 22:00 | 05.30. 22:00 | 05.31. 18:00 és 22:00 | 06.01. 19:00 | 06.02. | 18:00 és 22:00 | 06.04. 22:00 Budapest, X. Gyömrői út 156.
Ágens Társulat: nőInTime, 2011. 06.01. | 06.03. 20:00 Fogasház
Mezítlábas Zenészek: Párizs-Rió-Buenus Aires. Zenei utazás a három világváros között, 2011. 06.04. 19:00 Moha Kávéház és Kultúrtér
TÁP Színház: Cserenadrág, 2011. 06.05. | 06. 19:00 Kamra
PREMIER! TÁP Színház: Tép, 2011. 06.07. | 06.08. 20:00 Fogasház
Lemezbemutató koncert! Ágota: Közel a Naphoz, 2011. 06.09. 20:00 Szikra Cool Tour House
RoHam Színház -Zugszínház: Mikó Csaba: Húsország, 2011. 06.12. 19:00 RoHam Színház
PREMIER! Mándy Ildikó Társulata: Hamlettek Klubja, 2011. 06.16. | 2011. 06.23. 19:00 Fogasház
Füge Produkció: Nick Carter avagy végső leszámolás Dr. Quartczal, 2011. 06.22 | 06.23. 21:00 Fogasház

PREMIER! O.S. Divadlo Unlimited, Zsámbéki Színházi Bázis, Füge: Botho Strauss: Meggyalázás,
Shakespeare Titus Andronicusa nyomán
Szeretne sétálgatni Zsámbékon és magába szívni a nyári éjszaka merengő hangulatát? Akkor ide ne jöjjön el. Szeretné látni kedvenc színészeit egy megnyugtató és könnyed darabban? Akkor ne nézze meg ezt az előadást. Szeretné átadni magát a látványos színpadi világ és csillogó jelmezek káprázatának? Akkor semmi esetre se nézze meg a Meggyalázást! Kegyetlen és őszinte színdarab az erőszakról és békéről, az egyik leghíresebb kortárs német drámaírótól, először magyarországi színpadon.
Magyarországi bemutató! 2011. 06.23. | 06.24. | 06.25. | 06.26. 20:00 Zsámbéki Színházi Bázis

2011. június 4., szombat

Zorka mai meséje

Volt egyszer egy Valami, ami szúrós és kötős. Aztán jött a Másvalami, ami puha és bársony.

- Lángszóró és védőszemüveg! Ez az élet! - gondolta a Tündér, és kitakarította inkább az egész lakást.

2011. június 3., péntek

Az olvasó országa - Ünnepi Könyvhét 2011

ESTERHÁZY PÉTER:

Ujjgyak
Az olvasó országa

Ha bármit meg kell nyitnom, könyvtárat, magtárat, kiállítást, konferenciát, könyvfesztivált, könyvhetet, könyvnapot, könyvórát, könyvpercet, arra kell elsőre gondolnom, hogy vajon sikerülend-e. Nem úgy értem, hogy meg tudom-e tisztességesen írni a megnyitóbeszédet, többnyire meg tudom, nem is arra, amire mostanában időnként gondolni kell (lásd utószó), hogy végig tudom-e mondani, vagy szenvedélyes kultúra-barátok széjjelkajabálják a beszédet; úgy értem a sikerűlnit, hogy vajon tényleg megnyílik-e az esemény, midőn megnyitjuk. Szezám, tárulj. És tárul?
Es persze azonnal rá kell jönnünk, hogy a könyvhetet a könyvek és az olvasók nyitják meg, a megnyitó maga kicsi, mondhatni mellékes, szívélyes forma, kezdőhang, nem több. Igaz, Füst Milán meg azt mondja, hogy márpedig formákon múlik az élet.

Szokásunk így június elején a könyv ünnepéről beszélni, és tényleg tud ünnep lenni ez a néhány nap, én személy szerint lassan már négy évtizede szeretem ezt a nyár eleji zsibongást, akármelyik oldalán álljak is az asztalának, tehát íróként is, olvasóként is lelkes vagyok.
A jó ünnep nem a rossz hétköznapokat egyensúlyozza, nem kárpótlás azo-
kért, az ünnep az a barátságos nyugalom, amellyel a hétköznapokra pillanthatunk, amelyek persze sosem könnyűk, de csupán annyira nehezek, amennyire a munka mindig is az. Ha így tekintünk ünnepre és hétköznapra, megállapíthatjuk, nem állunk nagyon jól, eléggé rossz ünneplők és eléggé rossz munkálkodók vagyunk.

Én általában sem vagyok egy (1) kultúr-pesszimista, és azt sem gondolom, hogy az internet a könyv ellensége volna, az e-book meg épp most döfné őt hátba, nem gondolom, hogy a könyv élethalálharcát vívja épp. Ez ügyben nyilván elfogult vagyok, és mindez csak annyit jelent, hogy én, személyesen nem tudom elképzelni az életem vagy az életet a könyv nélkül.
Mindazonáltal látjuk, érezzük, hogy változóban van a kultúra szerkezete, és ha az nem igaz is, hogy a szó helyét átvette a kép, de megváltozott a szó státusa, és így a könyvé is. Nem lezárt mozgás ez, tehát változóban van, és nem is tudnám megmondani, merre vezet ez. Figyelem, mi történik, szavakkal babrálok, ez a foglalkozásom, ezt csináltam egész életemben.
Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az imént emlegetett könyves (könyves-
bús) lelkesedésre nagy szüksége volna - hát mindenkinek, írónak, olvasónak, könyvnek, könyves embernek. A tavalyi könyvhéten még azt remélhettem, hogy az az öröm, amelyet sokan mintegy ígértek a politikai változások nyomán, hogy az ténylegesen lesz („nem a hivatásos mameluk-örülőkre gondolok, akik ezt a törleszkedő mamelukságukat nevezik újságírásnak, sőt, hazaszeretetnek, és örömön kárörömöt meg bosszút értenek, hanem a természetes, civil, társadalmi örömre"), hogy az látható lesz, hogy működni fog. Nem látom ezt az örömöt, pedig nagy szükség volna rá („az öröm erőt ad, lehet belőle dolgozni, lesz hozzá kedv, ha öröm van, könnyebb reggel fölkelni - és akkor jobb lesz ebben az országban élni").

Sokat hivatkozunk mostanában a hazaszeretetre, főként úgy, hogy én szeretem, te gyalázod; jelezném, hogy a szó a szeretettel van kapcsolatban, és ugyan Eszterházy Károly püspök városában - mert talán nem túlzás, nem családi túlzás így mondani -, régi katolikusként emlékezhetünk arra, hogy mennyi szörnyűséget követtek, nem, követtünk el a szeretet nevében, és még az is lehet, hogy ez szükségszerű, hogy nem történhetik másként, de azért emlékeztessük magunkat, hogy amikor kétezer évvel ezelőtt a szeretet programja meghirdettetett, nem erre lett gondolva.
A hazaszeretetnek sem optimális formája a gyűlölködés valamelyik változata.
Nem részletezem, nem konkretizálom.

Amiként a könyvheti megnyílás föltétele, azonképp a remény forrása, ha van ilyen, ha van remény és van forrás, az nem az író, szerencsés esetben olykor a könyve, de elsősorban az olvasó. Talán igaz, hogy olvasóként jobbak, igazabbak, nagyvonalúbbak, értelmesebbek, felelősségteljesebbek, sőt, szebbek vagyunk, mint állampolgárként.
Könyvespolcaink különböznek, de nem estek kétfelé, egyben vannak. Az olvasó országa jó ország. Csak épp nem tudjuk, kinek az országa vagyunk. Szoktunk neveket mondani, de szerintem se Kádáré nem vagyunk, se Horthyé, hogy újabb neveket ne is említsek. A magunk országa vagyunk, csak azt nem tudjuk, kik vagyunk.

Remélem, az egri könyvhét meg fog nyílni.

(Kis utószó az £S-olvasónak: én itt írogatok a szobámban benn, közben meg zajlik az élet künn - mint rendesen. A zaj-lás, most épp a Jobbik - lassan a legfontosabb kultúrpolitikai hang - nehezményezésében öltött testet, hogy mért én nyitom meg a városban a könyvhetet. Hát lényegében ezt értettem az imént azon, hogy az ország a mi országunk. Ha, akkor beszámolok a történtekről. Az ujjgyak szóból most erősebben hallom a gyakot, igekötővel.)

2011. június 2., csütörtök

67 nap van hátra a Sziget Fesztiválig



Az idei Sziget Fesztivál is bővelkedik fellépőkben, íme:


Pop-Rock Nagyszínpad

Európa Színpad

Világzenei Nagyszínpad

A38-WAN2 Színpad

Party Aréna

meduza

Rock és Metál Nagyszínpad

Roma Sátor

  • Amsterdam Klezmer Band
  • BerlinskiBeat
  • Besh o droM
  • Dhoad Gypsies of Rajasthan
  • DJ Robert Soko
  • DJ Tagada
  • Esma Redzepova
  • Giani Lincan
  • Goulash Exotica DJ
  • GypsySoundSystem
  • Kal
  • Kanizsa Csillagai
  • Kumpanya Istanbul
  • Parno Graszt
  • Poros feat. Magyarpalatkai Banda
  • Shutka Roma Rap
  • Söndörgő feat. Baltazar Montanaro
  • Técsői Banda
  • Tekameli
  • Transkapela
  • Traktorkestar
  • Vano Bamberger & Band
  • Vojasa
  • Az Athe Sam tehetségkutató győztese

Reggae Színpad és Világfalu

  • Afro DZAQM
  • Gravefruit Sound
  • Kingston Cruisers
  • Ocho Macho

Cöxpon Ambient Sátorkert

  • Amygdala
  • Aphics
  • Burkus König Zenekar
  • CZT
  • Dhammapada Dub Collective
  • Flyjam
  • Fókatelep
  • H.A.R.
  • I-One
  • Kis Erzsi Zenekar
  • Lacchus
  • Latam
  • Living Totem
  • Milendee
  • Myzrab Zenekar
  • Nameless City
  • N.O.I.
  • Óperentzia
  • Psyla
  • Peacedefender
  • Pupilla
  • Rare
  • Savage
  • Sickpicnic
  • Soulrise
  • The Global Optimistic
  • Tobie és Aksel
  • Volkova Sisters

Új helyszínek a Szigeten

A tavalyi Szigetről megjelent anyagainkat itt találjátok:
Sziget
Sziget Fesztival 2010 - 1. nap
Sziget Fesztival 2010 - 2. nap
Sziget Fesztival 2010 - 3. nap
Sziget Fesztival 2010 - 4. nap
Sziget Fesztival 2010 - 5. nap