Eltűnt Budapest

 

15 éve az UNESCO világörökség listáján

"A pécsi Cella Septichora Látogatóközpont és az Ókeresztény Mauzóleum történetében 2015 rendkívüli év, hiszen éppen 15 éve, hogy Sopianae ókeresztény temetője felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A jubileum alkalmából november 28-án kedvezményes belépőjeggyel, az ókori Pécs mindennapjait megelevenítő örökségműhelyekkel, forralt boros sétával, római ízekkel és Závada Péter zenés slam poetry előadásával várják a látogatókat.

Az UNESCO világörökségi listáján – melynek célja a világ egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzése – több mint 160 állam ezer helyszíne szerepel. A magyarországi világörökségi helyszínek közül Pécs/Sopianae késő római, ókeresztény temetője az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt a listára, és jellegzetességeit tekintve nemzetközi viszonylatban is unikális. 

A pécsi belváros szívében található IV. századi ókeresztény sírokat és sírkamrákat évente 40-60 ezer látogató keresi fel. A Cella Septichora Látogatóközpontban a történelmi emlékek megtekintése mellett az érdeklődők rendszeresen részt vehetnek időszaki kiállításokon és szórakoztató-ismeretterjesztő programokon is.

Az Értékes Pécs projekt keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően 2015 májusától minden eddiginél modernebb, a 21. századi igényeket kielégítő technikai eszközök segítségével ismerhetik meg a látogatók a világörökségi helyszíneket. 

Az ókeresztény sírépítmények tucatnyi föld alatti sírkamrája több mint 1500 évig pihent a felszín alatt. A feltárt régészeti és kultúrtörténeti emlékek a maguk nemében egyedülállóak a világon. A változatos alaprajzú sírkamrák, sírépítmények egy része festett, belső terük bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített, ami tovább növeli az emlék egyediségét, egyetemes kulturális értékét. Hat kétszintes sírkamra és két nagyobb egyterű épület tekinthető meg a Cella Septichora Látogatóközpont területén, míg a közeli Ókeresztény Mauzóleumban hatalmas, faragott szarkofágok és többek között Ádám és Éva bűnbeesésének freskója várja a látogatókat. 

A 15 éves évforduló alkalmából a közönség is részese lehet az ünnepi eseményeknek a látogatóközpontban. November 28-án reggel 10 órától megismerhetik a pécsi világörökségi helyszínek elmúlt 15 évének legfontosabb eseményeit, eredményeit. A kreatív örökségműhelyekben az egykori Valeria tartomány székhelyének, Sopianae-nak mindennapjai elevenednek fel, 14 órától pedig a Múltba röppentő forralt boros pillanatok során egy izgalmas időutazáson vehetnek részt a látogatók föld alatt és föld felett, ókortól a középkorig. A sétát követően zamatos bor üdíti fel a vendégeket. Závada Péter költő és Ratkóczi Huba zenés slam poetry estje 16 órakor kezdődik, melyen a slammelő szemszögéből tárul fel az élet és halál körforgása. A minden látnivalóra és programra érvényes belépőt kedvezményes, 500 forintos áron válthatják meg a látogatók."

Ez a videó a Pécsi Tudományegyetem TDK-jára készült pályázat videója, ami 2. helyezést kapott, és be lett ajánlva a 2009-es OTDK-ra. Köszi ha kommentelsz, meg ha értékeled…

I. Építészeti Nemzeti Szalon – Finisszázs hét I.

2014. szeptember 2–7. Az egyensúly építészete Hello Wood szabadtéri térinstalláció Műcsarnok melletti parkoló

2014. szeptember 3., szerda, 16 óra   

A Hello Wood installációi

építészeti beszélgetés

Kiállítótér

A projektet bemutatják: Pozsár Péter és Huszár András építészek „A Hello Wood egy alkotótábor építészhallgatóknak, amit egy nagyrészt építészekből álló csapat, Pozsár Péter, Huszár András, Ráday Dávid, Janota Orsolya és Lakatos Nikoletta – illetve a kezdeteknél még Bakos Maxim –talált ki és épített föl. Öt év alatt az alapítók építészeti és design praxisai összeértek, amiből Hello Wood Kft., egy szokásostól eltérő építészeti vállalkozás, a Hello Wood-ból pedig egy márka lett.”  (Pásztor Erika Katalina, Építészfórum).

A beszélgetésen a program napján megváltott kiállítási belépővel lehet részt venni.

2014. szeptember 3., szerda, 18 óra

Sebő Együttes

koncert

Kiállítótér

Sebő Ferenc 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán szerzett diplomát. Csellózott az egyetem szimfonikus zenekarában, de bemutatkozott az Egyetemi Színpadon is gitárral kísért népdalfeldolgozásokkal, illetve József Attila verseire írt dalaival. 1970-ben alapította meg Halmos Béla közreműködésével a Sebő Együttest. Repertoárjukban a régi stílusú kelet-európai parasztzenék mellett énekelt versek szerepeltek. Az együttes tagjai népzenegyűjtéssel is foglalkoztak, emellett célul tűzték ki a megismert zenék eredeti formában történő tolmácsolását.

A koncerten a program napján megváltott kiállítási jeggyel, vagy külön 800 Ft-os belépővel lehet részt venni.

2014. szeptember 4., csütörtök, 16 óra   

Magyar belsőépítészet 1945–2012

könyvbemutató

Kiállítótér

A hiánypótló kötetben a korszak építészeti, belsőépítészeti áttekintését tartalmazó, valamint a budapesti és a soproni egyetemi oktatást bemutató tanulmányok szerepelnek. Ezeket a II. világháború utáni korszak meghatározó alkotóinak rövid életrajzát és szakmai munkásságát tartalmazó szócikkek követnek, amelyeket a terjedelem adta lehetőségek keretein belül illusztrációk egészítenek ki.

A könyvbemutatón a program napján megváltott kiállítási belépővel lehet részt venni.

2014. szeptember 4., csütörtök, 17 óra   

Média, építészet, értékállóság

építészeti beszélgetés

Kiállítótér

Moderátor: Osskó Judit építész

Előadók: Csanády Pál építész-főszerkesztő, Csontos János újságíró-filmes, Pásztor Erika Katalina építész-főszerkesztő,

Szegő György építész-főszerkesztő

A leginkább a Magyar Televízió építészeti és képzőművészeti műsoraiból ismert Osskó Judit arról faggatja három építészeti szakmédia, a Magyar Építőművészet, a Tervlap és az Építészfórum főszerkesztőit, valamint az építészeti filmjeiről ismert filmrendezőt, hogy miként is látja és láttatja a média az építészet világát.

A beszélgetésen a program napján megváltott kiállítási belépővel lehet részt venni.

2014. szeptember 4., csütörtök, 18.45 óra   

Habkarton-építészet gyerekeknek

Ocztos István építészeti előadása

Kiállítótér

Az építész és képzőművész Ocztos István fotókkal és filmekkel illusztrált előadásában bemutatja az általa kidolgozott múzeumpedagógiai programot, melynek során a gyerekek hulladék habkarton elemek segítségével ismerkedhetnek az építészettel.

Az előadáson a program napján megváltott kiállítási belépővel lehet részt venni.

A FINISSZÁZS HÉT TOVÁBBI PROGRAMJA

2014. szeptember 5., péntek

16:00–17:00   TÁRLATVEZETÉS III. – Dévényi Sándor és Finta József építészek

18:00             DRESCH QUARTET – jazz koncert

2014. szeptember 6., szombat

10:00–12:00    A VÁROS MINT AZ EGYÉN TÉRKÉPE – képzőművészeti élménypedagógia az Óperenciás Csoporttal

10:00–18:00    POP-UP PEST – interaktív stratégiai élőtársasjáték a Kultúraktívval

15:00–17:30    HATÁRON TÚLI MAGYAROK – építészeti beszélgetés

                      Moderátor: Sáros László György

                      Előadók: Guttmann Szabolcs, Pásztor Péter építészek, valamint a BM, az EMMI és a KÜM képviselői

18:00              LAJKÓ FÉLIX – szóló koncert

2014. szeptember 7., vasárnap

12:00–13:00   ÉPÍTÉSZETI IDŐUTAZÁS – Osskó Judit filmje

                     Szerkesztő, rendező: Osskó Judit

14:00–18:00    TÉGLAKÍGYÓ – szabadtéri akció és játék

14:00–15:00    A TÉGLAKÍGYÓRÓL – Csernyus Lőrinc építész prezentációja

15:00–17:30    ÉPÍTVE TANÍTANI – építészeti beszélgetés

                      Moderátor: Turi Attila építesz;

                      Előadók: Csernyus Lőrinc, Krizsán András, U. Nagy Gábor, Pozsár Péter, Kertész András építészek

18:00              ÉLŐKÉP SZÍNHÁZ: MORFOMÁNOK, HOL VAGYTOK? – improvizatív vizuális mozgásszínházi akció

                      Koncepció, rendezés: Bérczi Zsófia

00:00 Az udvarbírákról és kulcsárokról (Tinódi Lantos Sebestyén)
01:50 Aranypénz-térdű szeretők (Nagy László)
03:15 Tartózkodó kérelem (Csokonai Vitéz Mihály)
04:38 Sej elaludtam (Weöres Sándor)
05:54 A tündér (Weöres Sándor)
07:59 A béka-király (Weöres Sándor)
09:49 Él egy öreg nyenyerés (Csoóri Sándor)
11:40 Csimpilimpi, hova mész? (Weöres Sándor)
13:27 Úgy néztem (Szécsi Margit)
15:09 Az én szívem (Nagy László)
16:48 Az udvaroncok Szerencséjének forgandóságáról (Janus Pannonius)
17:33 Fehér kutya a végtelenben (Ladik Katalin)
18:44 Lydiához (Quintus Horatius Flaccus)
21:21 Tedd a kezed (József Attila)
23:59 Gyöngy (József Attila) + Bartók táncegyüttes
26:01 Klárisok (József Attila)
28:16 Én ki emberként (József Attila) + Bartók táncegyüttes
31:42 Harmatocska (József Attila)

A Hungarikumok között a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed

"Egyedülálló komplexitásával érdemelte ki a terület a kitüntető elismerést

Kimagasló építészeti és ipartörténeti jelentősége, egyedülálló komplexitása elismeréseként 2014. május 16-án a Hungarikum Bizottság szarvasi ülésén a Hungarikumok közé emelte az 1853-ban alapított Zsolnay Manufaktúra területén jelenleg működő pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet. Magyarország legnagyobb „kulturális holdingja”, a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. immár két Hungarikum minősítéssel büszkélkedhet, hiszen 2013-ban az általa fenntartott Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője is megkapta e kitüntető címet. 

A Hungarikumok megőrzendő, egyedülálló értékek, melyek különleges, csak Magyarországra jellemző voltuk miatt közösségi oltalom alatt állnak. A Zsolnay Negyed az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében 2011-ben olyan revitalizáción ment keresztül, mely eredményeképpen az 5, 5 hektáros gyárterület, az irodaépületek, a Zsolnay család lakóvillái, a park, és a műemlékvédelmi környezet igen magas színvonalon újultak meg. A Zsolnay Negyed területén jelenleg 15 védett műemlék épület, 85 szabadtéren elhelyezett kerámia és beépített építészeti elem valamint 3 új épület található. A terület különlegesen kapcsolódó összetett funkciói miatt egyfajta közép-európai „kulturális etalon”, melyben egyszerre van jelen a hagyomány és a modernitás.  A Zsolnay Kulturális Negyed kiemelkedő szerepet játszik a város és a régió közművelődési, oktatási életében, a Zsolnay családhoz és a gyárhoz kapcsolódó hagyományőrzésben. 

A modern kor igényeit kielégítendő kortárs művészeti terek, műhelyek, színház- és koncerttermek, a régió egyetlen Planetáriuma, a kreatív ipar egyedi megnyilvánulásai a Kézművesek utcájában, közösségi park, játszóterek és éttermek, kávézók is helyet kaptak a területen.  A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara valamint a Társadalom- és Médiatudományok Intézete szintén a Negyedben működik, szoros kapcsolatot ápolva azzal. 

A Zsolnay Negyed jelentős helyi és regionális turisztikai értékkel bír, kiemelt célpontként szerepel a Pécsre látogató turisták körében. 2012-2013-ban 554.000 látogató vett részt az ott zajló több mint 3000 program és kiállítás valamelyikén. 

Több nemzetközi és hazai elismeréssel is jutalmazták különböző szervezetek a Zsolnay Kulturális Negyedet: így a világ legsikeresebb ingatlanfejlesztéseiért járó FIABCI díj, a Média Építészeti Díja, a legkiválóbb műemléki helyreállításokért kapott ICOMOS díj és a Pro Architectura díj birtokosa, de a kiemelkedő építészeti munkáért járó BRICK Award top 50 között is ott található a terület."

(sajtóközlemény)

Egyen terek

Egyre több helyen tűnnek fel a felújítások után nálunk ezek az egy stílusban tervezett kő-kövön terek. Ugye nektek is ismerős? Vajon hol találkozhatunk velük, mondjátok el!
Mi most Keszthelyen jártunk...

Zsolnay épületkerámiák

Zsolnay épületkerámiák from simarafoto on Vimeo.

Rangos elismerés a Zsolnay Kulturális Negyednek

"A Zsolnay Kulturális Negyed nyerte a XIV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat I. díját, ráadásul a pályázók szavazatai alapján kiosztott különdíjat is a Negyednek ítélték a versenyzők. A Zsolnay Kulturális Negyed pályázatát a beruházás projektmenedzsment feladatait ellátó Pécs Városfejlesztési Nonprofit Zrt. nyújtotta be, a díjakat december 4-én vette át Nagy Csaba, Pécs MJV alpolgármestere és Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nzrt. vezérigazgatója.

A pályázatot a legnagyobb nemzetközi ingatlanfejlesztési társaság (FIABCI) hazai tagozata, a FIABCI Magyarország és a Magyar Ingatlanszövetség közösen írta ki, a hazai beruházások népszerűsítése és megismertetése érdekében.

A Zsolnay Kulturális Negyedet a hazai ingatlanfejlesztési szakma prominens tagjaiból álló zsűri 27 versenyző közül találta a legalkalmasabbnak a Nívódíj elnyerésére. (Második helyen a tatai Platán Restaurant & Café, Platán Várárok Vendégház, harmadik helyen pedig a sopronbánfalvai Pálos- Karmelita kolostor végzett.)

„A Zsolnay Kulturális Negyed Közép-Európa legnagyobb barnamezős fejlesztése, ahol az értékek megőrzésével és a kor szelleme szerinti hasznosításával hazánk egyik legsokoldalúbb, építészetileg egységes, legvonzóbb kulturális terét sikerült létrehozni” – olvasható a nyertes pályázat értékelésében.

A Baranyi - Csaba Kata, Herczeg László, Pintér Tamás János által tervezett, az Európai Unió és Pécs MJV Önkormányzata által finanszírozott, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. - Magyar Építő Zrt. alkotta Konzorcium kivitelezésében megvalósult, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő Zsolnay Kulturális Negyedet nem csak a szakmai zsűri, hanem a pályázók (versenytársak) is a legjobbnak látták, így az első díj mellett a beruházás a pályázók szavazatai alapján odaítélt különdíjat is elnyerte."

Mi pedig nézzük meg milyennek látta Xénia a Negyedet az átadás után:

foto: Xénia

3 pécsi templom - 3. Mindenszentek Temploma

"...A három templom a Mindenszentek temploma a Tettye utcában, a Lyceum templom a Király utcában és a Miasszonyunk templom a Szent István téren. A Mindenszentek templom kőhajításnyira esik a városfaltól, a másik két templom a történelmi vásormagon belül található. Mégis mindhárom kívül esik némileg mind a pécsiek, mind az idelátogatók látókörén. Még a Lyceum templom a legismertebb, lévén viszonylag nagy templom, ahol mindennap van szentmise és rendszeresen tartanak benne esküvőt, keresztelőt, gyászmisét. De már a másik két templom nem is nyitja meg kapuit minden nap, kevesen látják őket belülről. Mindhárom templom sajátos hangulatú, viszonylag egységes képi világú..."
(Békési-Marton Csaba)

Mindenszentek Temploma

"A Mindenszentek temploma a középkor óta áll, jelenlegi formájában nagyjából a 16-17. századot őrzi, bár azóta is felújították néhányszor...

...A híres Pécsi Disputa a református Skaricza Máté és az unitárius Válaszuti György között zajlott 1588-ban a török idők egyetlen, magyarok által használt templomában, a Mindenszentek templomban..."

(Békési-Marton Csaba)

A török hódoltság alatt a hívők közös megegyezésével minden nap más felekezet tartott istentiszteletet a templomban, példát mutatva ezzel az összefogással és toleranciával korunknak is.

3 pécsi templom - 3. Mindenszentek Temploma from simarafoto on Vimeo.

3 pécsi templom - 2. Miasszonyunk templom

"...A három templom a Mindenszentek temploma a Tettye utcában, a Lyceum templom a Király utcában és a Miasszonyunk templom a Szent István téren. A Mindenszentek templom kőhajításnyira esik a városfaltól, a másik két templom a történelmi vásormagon belül található. Mégis mindhárom kívül esik némileg mind a pécsiek, mind az idelátogatók látókörén. Még a Lyceum templom a legismertebb, lévén viszonylag nagy templom, ahol mindennap van szentmise és rendszeresen tartanak benne esküvőt, keresztelőt, gyászmisét. De már a másik két templom nem is nyitja meg kapuit minden nap, kevesen látják őket belülről. Mindhárom templom sajátos hangulatú, viszonylag egységes képi világú..."
(Békési-Marton Csaba)

Miasszonyunk templom

A 19. században épült, a Sétatér déli részén található (tudom, nem pontos helymeghatározás, de akik nem ismerik a várost, így találhatják meg önállóan legkönnyebben). Mellette rendház is áll, ami ma iskola.


3 pécsi templom - 2. Miasszonyunk templom from simarafoto on Vimeo.

3 pécsi templom - 1. Lyceum templom

"...A három templom a Mindenszentek temploma a Tettye utcában, a Lyceum templom a Király utcában és a Miasszonyunk templom a Szent István téren. A Mindenszentek templom kőhajításnyira esik a városfaltól, a másik két templom a történelmi vásormagon belül található. Mégis mindhárom kívül esik némileg mind a pécsiek, mind az idelátogatók látókörén. Még a Lyceum templom a legismertebb, lévén viszonylag nagy templom, ahol mindennap van szentmise és rendszeresen tartanak benne esküvőt, keresztelőt, gyászmisét. De már a másik két templom nem is nyitja meg kapuit minden nap, kevesen látják őket belülről. Mindhárom templom sajátos hangulatú, viszonylag egységes képi világú..."
(Békési-Marton Csaba)

Lyceum templom

"A pécsi pálosok építette Lyceum templom 1756-ban készült el, a helyén korábban Szentháromság-templom állt, amely a 17. századra elpusztult..."
(Békési-Marton Csaba)


3 pécsi templom - 1. Lyceum Templom from simarafoto on Vimeo.

Schilling Árpád: Kultúra a boncasztalon

Kultúra a boncasztalon
Schilling Árpád — Téma: Színház


Kulturális csőd veszélye fenyeget Magyarországon!

Vádaskodással, hárítással és kirekesztéssel még egyetlen politikai erőnek sem sikerült biztosítania az életszínvonal emelkedését. A jelenlegi kormány nem a társadalom, még csak nem is a középosztály, hanem elsősorban a magyar államból élő hazai nagytőke érdekeit képviseli. Utóbbiak pedig a korábbi gyakorlatukból következő felelőtlenséggel asszisztálnak a magyar politika történetének újabb baklövéséhez. Miközben a pártvezetés hagymázos víziók és átszervezések meghirdetésével próbálja elfedni a háttérben uralkodó káoszt, egyre többször válik nyilvánvalóvá a szakmai egyeztetéseket gátlás nélkül megkerülő politikusok dilettantizmusa. A külső ellenfelektől megszabadult párt ráadásul belső feszültségekkel küzd. Saját lobbi-csoportjai vívják egymással korrupt hatalmi harcukat egy-egy pozícióért, zsíros állami megbízatásért. Magyarország megint vesztésre áll.

A magyar kultúra úgyszintén. Arról a magyar kultúráról beszélek, amely minden magyar kultúrája, nem csak a felvilágosult akadémikusoké vagy a nacionalista radikálisoké. A magyar kultúra része a falusi kultúrház és a világhírű filharmonikusok programja, a kisváros középiskolájának farsangi mulatsága és a kortárs képzőművész happeningje, a közélet nyelvének minősége és a nemzeti ünnepek műsorpolitikája is.

Elborzasztó a kulturális ügyekért felelős politikusok hiteltelensége. Ahányan vannak, annyiféléről beszélnek, nincsenek átfogó stratégiáik, és úgy tűnik nem is áll szándékukban azok kidolgozása. A nyilatkozatok többnyire önvédelemből születnek, igyekeznek nyugtatni az elvonások miatt ágáló intézményvezetőket. Szőcs Géza kulturális államtitkár ugyan tett arra utalást 2012. február 5-én a Krétakör szervezésében a Filmszemle keretén belül megrendezésre került „Szünet nélkül! – A magyar kultúra érdekében” elnevezésű konferencián, hogy a kulturális intézményrendszer jelen állapotában fenntarthatatlan, de azt már nem fejtette ki, hogy milyen irányban képzeli el a megújulást.

Magyarországon valójában kormánybiztosok viszik a kultúra ügyét, ezzel is jelezve, hogy a kultúra válságban van. Akik a kormányzat nevében előkészítik és megvalósítják a kulturális forradalmat Magyarországon: Andrew G. Vajna, Baán László, Ókovács Szilveszter és Vidnyánszky Attila.

Mit tehetünk velük vagy ellenük?

Először is meg kellene győznünk őket, hogy a magyar kultúrát csak a kulturális területtel együttműködve, a kulturális aktorokkal (értsd: művészek, pedagógusok, intézményvezetők, kulturális menedzserek, producerek és így tovább), képzett és tapasztalt, adott esetben nemzetközi hírnevet szerzett szakemberekkel, és természetesen a kultúra fogyasztóival együtt lehet érdemben szolgálni, védeni és fejleszteni. Nélkülünk nem fog menni, bármennyire is egyszerű eset a kultúra a boncasztalon.

Másodszor nem szabad hagynunk, hogy az arrogáns, sértett és időnként döbbenetesen dilettáns tombolás, amely ma a kulturális szektor kommunikációját jellemzi mind a fenntartói, mind a szakmai oldalon, végletesen marginalizáljon mindannyiunkat. Nem szabad hagynunk, hogy a média egy rakás pénzsóvár fickó handabandázásaként tálalja a kultúra ügyét a kultúra felhasználói felé! Meg kell tudnunk fogalmazni bevált gyakorlatainkat, végiggondolt javaslatainkat, konstruktív kritikánkat a kultúráról.

Harmadszor látnunk és láttatnunk kell az egyes területek speciális problémái közötti különbségeket. A Magyar Nemzeti Filmalap működési rendszere, pénzosztó-mechanizmusa szakmailag védhető, de az a tény, hogy a teljes filmszakma kriminalizálása árán jött létre, védhetetlen, nem beszélve a dokumentumfilmesek kirekesztéséről. Baán László vitathatatlan szakmai kompetenciájának, nemzetközi tapasztalatainak és sikereinek elismerése mellett kell meggyőznünk őt arról, hogy ne szorgalmazzon egy újabb fenntarthatatlan gigaberuházást, és hozza nyilvánosságra a birtokában lévő terveket, elképzeléseket. Az operaház belső működésének racionalizálása halaszthatatlan, de az Operaház leépítése közben az Erkel Színházba milliárdokat ölni súlyos felelőtlenség, az adófizetők megcsúfolása. A legkevésbé Vidnyánszky Attila titkos praktikái védhetőek. Magyarország talán legkiterjedtebb és ezáltal legköltségesebb kulturális intézményhálózatát ennyire előkészítetlenül és szakszerűtlenül átszervezni komoly szakmai fiaskó, amelyhez a színháziak nagyobbik része megalkuvóan asszisztál.

Megalkuvásainkat a jövő generációi fogják majd a fejünkre olvasni. Miért hagytátok, hogy néhány karrierista szétdúlja a magyar kultúrát? – hangzik majd a dühös számonkérés.

Hogy ne kelljen annyi mindenért szégyenkeznünk gyermekeink előtt, én azt javaslom:

Legyen jelszónk az összefogás!

Legyen feladatunk az önmérséklet és az önkritika!

Legyen ügyünk a Magyar Kultúra, a kulturált Magyarország!!

(megjelent a Marczius Tizenötödike-ben)

Az északi Zsolnay Negyed Xénia szemével

A napokban volt egy kis hümmögés a Zsolnay Kulturális Negyed kapcsán. Most a szépségeit mutatjuk meg Xénia segítségével. Érdemes megfigyelni az utolsó fotót, a még működő (gyár, manufaktúra) termelőrészleget, mely szép kontrasztot alkot a nagyrészt uniós pénzből épült felújítottal.


foto: Xénia