Nem szeretem az intézményesített ünnepeket. A szeretetet nem csak mutatni kell és nem csak karácsonykor. Nem csak március tizenötödikén kell a márciusi ifjak szellemében beszélni és élni. Nem csak november huszonharmadikán kell az önkény ellen lázadni. Nem csak a halottak napján kell a halottainkra emlékezni.
Én a halottaimat magamban hordom. Úgy vagyok velük, mint a barátaimmal: bármilyen régen is találkoztunk, ott tudjuk folytatni a beszélgetést ahol múltkor abbahagytuk. Beszélgetek, vitatkozom velük, megbeszéljük a dolgokat. Hiányoznak. Rajtam is múlik, hogy meddig fog rájuk emlékezni a világ.
Nem csak Halottak napján.
(Pártunk és kormányunk azon ötletét pedig, hogy már a halottainkat is rendszabályozni akarják, magam és őseim (az egyik aradi 13 tábornoka) nevében is kikérem magamnak!)
1 megjegyzés:
nem lehet kommentálni azt az őrült ötletet, hogy a társasházakban a szomszédoknak a belegyezését is ki kell kérni ha az urnát a saját lakásodban szeretnéd elhelyezni...ép elég baja van akkor az embernek, még járja a lépcsőházat is....kérvényekkel...hunyt már el ennek az embernek már valakije aki ezt kitalálta?járta már a temető poklát ilyenkor?
Megjegyzés küldése