Izgatottan kaptuk fel a fejünket, amikor a koncert kezdetén megszólalt a zongora valami meditatív, ambientes dallammal és ez a bevezetés egy jól megkomponált, lassú dalba torkollott. Na! Nicsak! Itt lesz valami!... A folytatás dinamikus gitárzene, minden és mindenki a helyén. A frontember kellően izgága, jó hangú srác, a lány képzett és jól énekel és még csinos is, a többiek meg a többiek... Ahogy haladt előre a program, egyre lankadt a lelkesedésünk. Nem tért vissza a kezdeti bizsergető hangulat, inkább az egész lassan belecsúszott a hazai alternatív zene klónozott holtágának fodortalan iszapjába. Ha nem látom a lelkes csapatot, akkor legalább egy tucat másik bandát képzelhettem a helyükre csak a fülemre hagyatkozva. Pedig vannak az együttesben potenciálok, bizonyítja ezt a kezdete, aztán az eredetinél jobb Mizu feldolgozás (ezzel lettek országosan ismertek) és a vége, ami a felvett rock-os vonalba próbált kicsit újabbat mondani.
Két éve léteznek. Ha most nem kezdenek el sürgősen a saját stílusukon dolgozni, akkor elnyeli őket a mocsár.
Kesh from simarafoto on Vimeo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése