Az előadás szerepelt a VIII. Országos Színházi Találkozón
A színház 1989 novemberében ezzel az előadásával vett részt az újvidéki vendégjátékon, majd később Stuttgartban és Stockholmban is vendégszerepelt ezzel az előadásával.
Részlet Csorba Béla A kaposvári Csiky Gergely Színház újvidéki vendégjátéka elé című írásából (Magyar Szó, 1988. november 18.):
Tökéletes darab. [...]
Parázsló, majd fokozatosan fölizzó előadásban játsszák a kaposvári színészek Eörsi István drámáját, A kihallgatást. A Katona József Színházban ezzel vendégszerepelve megnyitották az Országos Színházi Szemlét, valamint (a Quantum Bank budapesti közgyűlése alkalmából) a Soros-alapítvány ötéves magyarországi működésének számbavételét.[...]
1965-ban a Both Béla vezette Nemzeti Színházban jelentkezik az alanyi költőből drámaíróvá átigazolni vágyó Eörsi A kihallgatással. A színház nem vállalja bemutatását. Átkerül a kézirat a Tháliába: Kazimir hajdan együtt volt nyári katona a szerzővel, elolvassa a darabot, de nem rendezi meg; igaz, megrendeli és műsorra tűzi az első színpadot kapott Eörsi-drámát (Sírkő és kakaó).
Tíz évvel elkészülte után (1975) Zsámbéki Gábor, a kaposvári színház akkori igazgatója szerződést köt A kihallgatás játszására. Babarczy László a kiszemelt rendező. Babarczy meg is rendezi. Tizenhárom évvel utóbb. Akkor már ő igazgatja a színházat, segédrendezőjével Mohácsi Jánossal társrendezőként, tehát nem alá-, hanem mellérendelt viszonyban közösen végzik el a színpadra állítást. (Hozzáfűzendő: tizenhárom év alatt négyszer kérik a minisztériumtól a bemutató engedélyezését. Visszautasíttatnak.) [...]
A kihallgatás - börtöndarab. 1953 karácsonyán játszódik. Új börtönparancsnokot kap a fogház, Fóti Ferenc alezredest, az elítélt „bolsi" Koplár István egykori barátját, bajtársát, fogolytársát és elvtársát. [...]
Megírtakor A kihallgatás a törvénytelen perek bűneiről beszélt volna, ha előadják. Elbeszélte volna a színpadról, milyen nehézkesen és mennyi ellenzéssel kezdődtek meg a rehabilitációs eljárások, hányféle frakcióérdek fűződött a szabadon bocsátott politikai fölhasználásához, vagy továbbra is börtönben tartásához. Tényeivel leleplező dráma lett volna keletkezése idején a darab, az utóbbi hónapokban azonban annyi leleplezésnek lehettünk tanúi, hogy az első kimondás erkölcsi erejével és hírértékének szenzációjával már nem ékeskedhet Eörsi hallgatásra ítélt kihallgatása.[...]
Balla Károlyt, a pártban csalódott fiatal kommunistát Karácsony Tamás játssza, elhárítva magától a hősi vagy ellenhősi szerepkört. Szenvedélyessége, akasztófahumora, játékos látszatcinizmusa mögé rejtező megrendültsége ugynúgy teljes embert mutat az előadásban, mint ellentétpárja, a hűségét megőrzött, naivitásgyanús Koplár Jordán Tamás érzékeny megformálásában. Spindler Béla Fóti börtönparancsnokként elrejti véleményét: a lenyelt keserűség azonban átsüt minden higgadtságán, mint ahogy megnyerőnek mutatkozó pillanatain is átérzik a lehetőségek rendszabályozta becsületesség.
Krum Ádám (Cella-Cella foglár őrmester) nem a szerep kínálta tréfás alkalmakat nagyítja föl, mély színészi intelligenciával mutatja be a buta politikai szolga alakját, azt az embert, aki semmiből semmit sem ért meg. A butaság pontos, társadalmilag meghatározott ábrázolása napjaink felelősségteljes színházában jelentős szerephez juthat: a vakság, az elbutítottság, az önkéntes elbutulás, vagy a másoktól fölhasznált eredendő ostobaság bőséges megfigyelési terepet kínál azoknak a színészeknek, akik azt kívánják eljátszani színpadon, amit látnak mindennapjainkban. Vagyis: realisták.[...]
[...] Tóth Béla a korlátolt, de tisztességes, kegyes magatartású, börtönbe vetett polgári politikus szerepében a tisztesség és az együgyűség bonyolult drámáját mutatja föl. Tóth Béla alakításában érhető legvilágosabban tetten a kritikai ábrázolás elrajzoló torzképszerűsége helyett a belülről hiteles őszinteséggel megértett ember művészi megmutatásának realista eredménye. Lukáts Andor alakítja a dráma egyetlen íróilag elítélt szerepét, a fasiszta Kolossy Kálmánt. Lukáts, aki jellemszerepben mindig fölényes, nagy művésznek mutatkozik, itt sem színpadi gonoszt rajzol a nézők elé, félig őrületbe kergetett, kényszeresként, szögletes, majdnem bábszínházi mozdulatokkal fogalmazza meg a maga művészi igazát.[...]
Részlet Csáki Judit Bajban az igeragozással című írásából (ÚJ TÜKÖR, 1988. december 4.):
„Én akkor sírtam, amikor Vermes Jóskát fogták le. Vagy fogtuk le. Bajban vagyok az igeragozással." - mondja Koplár István elítélt a börtönparancsnokának, Fóti Ferencnek. A két ember vagy tíz évvel korábban együtt ült börtönben; mindkettő kommunista. Hétköznapi értelemben abszurd, nálunk azonban történelmi közhely, hogy most - a dráma cselekményének idején - egyik a másik börtönében ül. Akár fel is cserélhetők.
Eörsi István 1965-ben írta A kihallatás című drámáját, amelynek ősbemutatója 1984-ben volt - Nyugat-Berlinben. A dráma sorsa - egy másik, egyelőre meg nem írt (be nem mutatott?) dráma. [...]
[...]
A börtönparancsnok helyettesét, a fiatal és törekvő őrnagyot Sztarenki Pál játssza. Eörsi szövegében ez az őrnagy egy-két lépéssel még le van maradva a tisztánlátásban. Babarczy és Mohácsi rendezésének, és Sztarenki céltudatos, karakteres, tehetséges játékának következtében itt és most épp az ellenkezője érzékelhető. Ez a jól fésült, határozott mozgású, öltönyös, elegáns, higgadt beszédű úriember - félelmetes. Nincsenek érzelmei, nem ismer akadályt, őt a tiszta ész vezérli. Okos. Tekintete hidegen csillog. Övé a jövő. Akkor vagy ma?
Van egy rendkívüli jelenet Eörsi Istvánnak a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata által előadott darabjában, A kihallgatásban. Kolosy Kálmán elítélt a fűtőcsövön át kihallgatja a szomszédos sötét zárkában beszélgető börtönparancsnokot és Koplárt. Megtudja, hogy Sztálin halott, már kilenc hónapja. Kolosy vinnyogva röhögni kezd. Amikor a belépő őrnagy kérdőre vonja, Kolosy elterül a földön és fetrengve nótázik. Az őrnagy üvöltésére, hogy „jelentést", fektében kihúzza magát, szalutál, úgy mondja: „Őrnagy úrnak tisztelettel jelentem, apuka kinyiffant." A „mit ugat" kezdetű ösztönző kérdésre folytatja: „Elpatkolt, elhunyt, elhalálozott. Jobblétre szenderült." „Apuka. Apukák apukája. Legfőbb apuka. Apukisszimus. Alulról szagolja a mauzóleumot." Hármas bravúr ez a jelenet: dramaturgi, rendezői és mindenekfelett színészi. Lukáts Andor nevetése és fetrengése teszi hangsúlyossá a helyzet irrealitását, amelyben a félelmetes olyan közel kerül a nevetségeshez, hogy már különbséget sem lehet tenni közöttük.[...]
"Megjegyzés: A szórólapon egy nyomdai hiba következtében Tóth Béla neve rosszul, Tót Bélaként jelent meg."
A fotók az 1993-as felújításon készültek. A képeken Cella-Cella foglár őrmester szerepét Bezerédy Zoltán, Sajtos József őrnagyot Znamenák István játsza.
A videón az eredeti szereposztás szerepel.
Szomorú aktualitása, hogy augusztus 30-án éjjel elhunyt a Balla Károlyt játszó Karácsony Tamás.
Kihallgatás (1993) from simarafoto on Vimeo.
A kihallgatás - A kaposvári Csiky Gergely Színház archívuma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése