"A Születtem Magyarországon 2. című zenés színházi esten, Cseh Tamás - Bereményi Géza dalok idézik meg a több mint két éve eltávozott zeneszerző, előadóművész alakját. A színházi koncerten nyolc kiváló színész tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség a szerzeményeket. Az estet a dalok szövegírója, Bereményi Géza rendezi. Vele beszélgettünk.
Az emlékezés kapcsán bennem mindig felmerül, hogy mennyire szól a mi személyes veszteségünkről, vagy arról, aki már nincs közöttünk. Ön hogy éli meg, miként dolgozza fel az alkotótárs-barát hiányát?
Nekem az emlékezés, ez az est, a Tamással közösen készített dalokat jelenti. Az volt minden vágyam, hogy ezek a szerzemények méltóképpen hangozzanak el a születésnapján. S mivel sikerült nyolc-tíz olyan színészt találnom, akik csodásan adják elő ezeket a dalokat, izgatott nyugalommal várom ezt az estét. Úgyhogy, nekem ez egy örömteli visszaemlékezés, semmiképpen nem a gyász ideje.
Mennyire volt nehéz helyzetben a dalok kiválasztásánál, túl azon, hogy nyilván szubjektív szempontok döntöttek…
Egyáltalán nem voltam nehéz helyzetben, mivel először a színészeket választottam ki, s miután ez megtörtént, már könnyű dolgom volt. Olyan nagyszerű művészek mellett döntöttem, akiket nagyra becsülök, és mivel már dolgoztam velük, így pontosan tudtam, hogy nagy az énekkedvük. Egyébként azért színészeket kértem fel, mert számos olyan Cseh Tamás emlékestet tartottak, még a halála utáni évben, ahol híres énekesek léptek fel, és meg kellett állapítanom, hogy még a legjobbak sem tudták olyan érzékenységgel előadni ezeket a dalokat, mint ahogyan azt egy színész teszi. Időközben rájöttem, hogy ennek mi lehet az oka. Minden ellenkező véleménnyel ellentétben ugyanis, Tamás egy színész volt, aki kiválóan játszotta el ezeket a dalokat. Hozzáteszem, a színészek többsége jól énekel, és kapva kap az alkalmon, hogy ezt be is bizonyítsa. Mindegyik színész boldog, ha énekelhet, és ezen is eltöprengtem, hogy vajon miért ilyen könnyen rávehetők?! Valószínűleg azért, mert a közönséggel szembefordulva, közvetlenül szólíthatják meg a hallgatóságukat, és ahogy tapasztaltam, ez boldogsággal tölti el őket. Olyankor nincs ugyanis az előadó és a közönsége között a szerep. Úgy látszik, a darab és a szerep nem csak segítség és alkalom egy színésznek, hanem azért akadály is.
Hogy csak egy példát említsek, Tompos Kátya például arra született, hogy ezt a két dalt elénekelje! Kátya, ugye félig orosz, és a műsor első felében Dosztojevszkijről énekel, saját orosz akcentussal. A folytatásban, Az ócska cipő című dalt adja elő, amire azt kitalálta ki, hogy úgy fogja elénekelni, mintha egy orosz cigánydal lenne. Ezekről az orosz cigánydalokról pedig tudni kell, hogy van egy jellegzetes lejtésük, és Kátya így fogja előadni, nem mellékesen, egy egészen rendkívüli énekhangon. Kihagyhatatlan!
Mennyire kell ezt az estet a szó klasszikus értelmében rendezni, vagy rábízta ezekre a kiváló művészemberekre, hogy átfolyassák magukon ezeket a dalok keltette érzéseket, és korlátok nélkül megmutassák a közönségnek?!
Azt is lehet mondani, hogy a megvalósítást teljesen rájuk, és Hrutka Róbertre - az est zenei rendezőjére - bíztam. Miután meghallgatom őket egy-egy próbán, nekem nagyon kényelmes dolgom van, mert csak akkor kérek némi módosítást, ha úgy érzem, hogy valami félreértés van. Egyébként pedig megmondom, hogy ki hol jöjjön be, hova álljon, és milyen sorrend legyen, mert nekik valóban nem kell ennél több segítség.
Ezen az esten, ahol az elmondása szerint, a színészek úgy készülnek egy-egy dalra, mintha egy szerep lenne, elképzelhető, hogy még az Ön számára is új színekkel, többlet hangsúlyokkal gazdagodnak ezek a szerzemények?
Ez így van, ezt már tapasztaltam. Egy-egy értelmezés láttán, időnként még én is meglepődöm. Ez azonban nem csak a mostani estre igaz. Nagyjából ugyanebben a felállásban egy évvel ezelőtt, már készítettünk egy Születtem Magyarországon 1. című produkciót. Ezért is hívjuk a mostani előadást Születtem Magyarországon 2-nek, mert felerészt kicserélődtek az énekesek és a dalok is, és elárulom, ez itt és most, nem ér véget. Szeretnénk ebből a zenés estből többet is bemutatni, ha újabb és újabb dalok felmerülnek, amelyekkel kiegészülhet a műsor.
A születésnaphoz kapcsolódva láthatja majd a közönség az előadást, vagy évente többször is?
Terveink szerint, úgy havonta egyet, kettőt, hármat mutatnánk be. Amennyiben tudunk egyeztetni, úgy tíz színész vesz majd részt a produkcióban, és egy hosszú műsor készül. Úgy képzelem, hogy kiáll a színpadra például három színész, és előad egy kórusművé átdolgozott dalt. Miután elénekelték a művet, átadják a helyüket az éppen soron következőknek. Ebben az előadásban, a dalokon belül van a színészi alakítás lehetősége. Úgy is mondhatnám, hogy olyan az egész, mint amikor kijön egy színész, fejfényt kap, és nagyon bensőségesen előad egy történetet. Hát így.
Ha jól értem, akkor ezekkel az estekkel elsősorban nem megemlékezni, hanem köztünk szeretnék tartani Cseh Tamás. Ez lenne az egyik fő törekvése a Született Magyarországon 2 című színházi előadásnak?
Valóban ez a célom, hogy megmutassam a közönségnek, mennyire gazdag ez a világ. Úgy választottam ki a dalokat is, hogy ezt a sokféleséget, változatosságot, és a különösségeket igazolják. Remélem, sikerült…"
(Hegedűs Claudia, budapestterminal.hu)Udvaros Dorottya, Tompos Kátya, Holecskó Orsolya, Für Anikó, Kulka János, Szemenyei János, Nagy Péter
