2012. november 15., csütörtök

Balett klasszikus - Hattyúk tava (Szentpétervári Fesztivál Balett)

"A hattyúk tava Pjotr Iljics Csajkovszkij első balettja, a balett irodalom egyik legtöbbet játszott darabja. A művet 1874-1876 között írta. A szövegkönyvet Vladimir Begicsev és Vaszilij Gelcer a Théophile Gautier-féle romantikus balettszövegek mintájára dolgozta ki, egy régi orosz népmese alapján. A bemutató koreográfiáját Julius Reisinger állította össze. A művet először 1877. február 27-én mutatták be a moszkvai Nagyszínházban. Napjainkban a leggyakrabban a Marius Petipa által 1895-ben kidolgozott koreográfiával adják elő. Az első magyarországi bemutató - 1951-ben - Aszaf Messzerer nevéhez fűződik, aki a moszkvai Nagyszínház kiváló klasszikus táncosa, majd koreográfusa volt....
... A mű érdekessége és nehézsége is abban rejlik, hogy minden előadás során ugyanaz a balerina játssza Odettet, és Odiliát. Szakmai szempontból mindenképp a Fekete Hattyú tánca a második felvonásban, azon belül is a 32 fouetté en tournant forgása az egyik legnagyobb kihívás. A fouetté en tournant egy lábon végzett, egy lábra érkező forgást jelent, amely során a szabad láb a levegőben köröket írva le idézi elő a fordulatot. A 32 fordulat roppant sok, és megterhelő, Csajkovszkij balettjének bemutatása idején pedig különösen megdöbbentő volt ez a szám. Ezt először Lev Ivanov alkalmazta Hamupipőke című balettjének Grand Pas d'action részében...."
(wikipedia)

Sportcsarnokban láttuk az előadást, amit kicsit stílustörésnek érzek, bár a hatalmas színpad és díszlet a környéken máshová nehezen lett volna berakható. Apropó, a díszlet: voltak megjegyzések, hogy giccses. A mai kor ízléséhez tényleg "nem passzol", de ne feledjük, hogy klasszikus előadást láttunk ami az 1800-as évek végén készült és a szentpéterváriak próbálták az eredetit színpadra állítani. Bár ennek kissé ellentmond a füstgép és a popkoncerteken már megszokott LED lámpák alkalmazása. Hiába, az időutazásban is haladni kell a korral...
Az együttes nem a világ legjobb társulata, de nagy erényekkel rendelkezik. A kar az esetek nagy részében - nálunk kicsit szokatlan módon (tisztelet a kivételnek) - együtt mozog. Vagy jobban érzik a zene lüktetését, vagy jobban tudnak számolni... :) (Vagy jobban nyúzzák őket, hadd hulljon a férgese.) A mozdulatok légiességre törekvők, néha szinte felszállnak ezek a hattyúk a színpadról, ami a főszerepeket táncoló (Odette és Odília) balerinánál meg is történik, megjelenései az előadás csúcspontjai. Könnyedség és légiesség, pontosság és technikai tudás jellemzi átélt táncait. Ő miatta mindenképpen érdemes volt elmenni, de a többiek sem okoztak csalódást. (kb ezt vártuk...)
Jó zene, szép mese, profi előadás, mi kell még egy jó estéhez? Gyalog mentünk haza és útközben a Hattyúk taváról beszélgettünk...


Hattyúk tava - Szentpétervári Fesztivál Balett from simarafoto on Vimeo.




Nincsenek megjegyzések: