2010. október 14., csütörtök

Közhelyek....

Ez úgy indult nálam, hogy nem szeretem őket...
Aztán volt pénteken egy jó gondolatom, mikor nézegetettem egy írást....
Tudjátok, egyedüllét, magány, meg ilyen dolgokkal kapcsolatban az jutott eszembe, milyen sok mindenfélét olvastam már, hogy aki egyedül, az magányos, meg de nem, meg ilyenek...
És én csak mosolyogtam, mert bizony mondom néktek, nagyon sokszor, ha egyedül vagyok, eszembe nem jut magányosnak lenni s nem egyszer volt, hogy bár nem voltam egyedül, én voltam a Föld legmagányosabbja.........(ez is egy közhely! a szerkesztő gonosz megjegyzése)
Aztán meg elpörgettem más közhelyeken is, miért is használjuk?
Tán, ha jobb nem jut eszünkbe, egy zavart szituációból kiment egy közhely?
Vagy simán semmi se jut az eszünkbe?
(Sajnálom azt az észt...)
A hazugságokban is a legegyszerűbb valami közhelyest kimondani, attól nem tűnik olyan hazugnak, legalábbis, gondolom, annak, aki mondja, jó kis önigazolás, gondolkodni sem kell, kézre (szájra) jön azonnal, s a másik, aki ezt meghallja, vagy megnyugszik, vagy a guta üti meg, mert leveszi a jól álcázott(?) hazugságot...
Igen, valahol itt lehet a közhelyek lényege: olyan megnyugtatóak.
Nincs vele gond, nem kell kódolni, azonnal kiesik az ember száján s jól támogatja a legtöbb játszmát is....

Amúgy ez így bennem is maradt volna s megállapítottam volna magamról, mennyire kis okos is vagyok, meg milyen jó szellemi magam-alá-vizelés volt ez így.
De akkor tört ki rajtam, hogy ezt megosztom veletek, mikor pénteken a téren (a zene világnapján. a szerktő megjegyzése) Ferenci Gyuri - aki azért bár támogat, de soha semmilyen hatalomnak elvtelenül nem adja meg magát - elkezdte kis nótáját a közhelyekről, s hogy azok az életben mennyire ártalmasak..

No, gondoltam, már ketten vagyunk...

Sőt, lettünk hárman is, mert a tömegben mellém sodródott egy nagyon kedves hajléktalan úriember, akitől még soha, egyetlen közhelyet sem hallottam, s nagyon boldogan készült arra, hogy egy herflit ad majd a Ferenczinek...
(picit segítettem is a biztonsági kordonon átmennie, ez a Teréz-anya effektus a legváratlanabb pillanatokban tör ki rajtam...)

Miért írtam most ezt le?

Fogalmam nincs...

Tán azért, hogy megosszam veletek, milyen (no, nem Garp, hanem) S0phia szerint a világ................

(S0phia)

Nincsenek megjegyzések: