A stáb munkáját - ha már egyszer itt vannak alapon… - az EKF is segítette.
A két operatőr és szerkesztő-műsorvezető ellátogatott Orfűre, a Golestan magyar-perzsa zenekar próbájára és felvették koncertjüket a Civil Közösségek Házában. (Hahh! Már megint a civilek! A hivatalos programba nem fért bele a nemzetközi zenekar, ezért saját erőket kellett mozgósítani. Érdekes, 6000 km távolságból még a legismertebb televíziót, a BBC-t is Pécsre lehet csábítani…)
A kellemes nyári estében a Székesegyház harangjai fojtják a tücskökbe a dalt és átzúgnak a koncertre izgatottan várakozó, széken vagy kövön ülő, vagy - hely hiányában - álló tömeg feje felett. Ghodrát az alkalmi színpadra szólítja a BBC műsorvezetőjét a kíváncsi kamerák mögül és megköszöni neki az érdeklődést, majd kezébe nyom egy dobot hogy együtt játszák el az első dalt, a Homokdombot (Tookh), mely a közelkelet világába röpít minket. A dalok szövegét nem értjük, mert Irán déli részének nyelvén, achomul szólnak, de Ghodrát, az énekes-zenekarvezető időről-időre magyarul összefoglalja a hallottakat. A versek a szerelemről, magányról, vágyódásról, elveszett és megtalált boldogságról szólnak a felszínen, de valójában szimbólumok, kötői-emberi-„politikai“ hitvallások. A zene az iráni nép- és műzene és a magyar népzene keveréke modern, popkulturális hatásokkal. Ez nem csoda, hisz a zenekarban a népzenésztől a rock- és blues zenészen keresztül a dzseszistáig sok hangszeres található. A hangulat elringató, kicsit szomorkás, majd átcsap táncosabb, vidámabb ritmusokba, de mint kiderűl, ezek sem a felhőtlen örömről szólnak.Közben teljesen besötétedik, a zenészeket meleg, „sivatagi“ fények világítják meg, mögöttük a vászonra vjl(ab) varázsol a zenék hangulatához illő képeket.
Észre sem vesszük, úgy telik az idő és csak a búcsúzáskor eszmélünk, hogy nem hagyhatjuk még elmenni őket, nem, még játszatok!
Varázsoljatok el minket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése