2015. március 28., szombat

Frenák Pál Társulat: Birdie Premier a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

SAJTÓKÖZLEMÉNY


Frenák Pál Társulat: Birdie
Premier a Budapesti Tavaszi Fesztiválon


2015. április 17-én és 18-án a Művészetek Palotájában láthatja a nagyközönség először a Frenák Pál Társulat legújabb darabját, a Birdie-t. Frenák Pál koreográfus ez alkalommal is nemzetközi csapattal dolgozik, kubai, francia és magyar táncművészek lépnek színpadra együtt és természetesen az előadás hangkulisszája is nemzetközi együttműködésben születik, a zenei anyag a fiatal berlini zeneszerző, Norman Levy munkája. A társulatra jellemző intenzív, magával ragadó elektroakusztikus zenei világ most gyönyörű klasszikus zenei etűdökkel ellenpontozódik.


Bezártság és izoláció. Szabadság és végtelenség. Frenák Pál koreográfus új előadása a bennünk és körülöttünk emelt falakról, határokról és azok túllépéséről szól - legyenek ezek pszichológiai, történelmi, szociális vagy fizikai határok. Mi az, ami bezár és elválaszt minket? Mi az, ami megnyit és felszabadítja a korlátokat? Hogyan működik a fantázia, a képzelet - hogyan konstruálunk új, párhuzamos valóságokat azért, hogy élhetővé tegyük jelenünket vagy újrarajzoljuk a múltunkat? Repülés? Szárnyak? Kalitkák? Mi történik, ha a külvilág szembesít minket azzal, hogy a valóság, amiben élünk, mégsem a közösség által valóságosnak ítélt realitás? 

Az új kreációban a Frenák Pál számára az őt hosszú évek óta foglalkoztató repülés-motívumon túl, Alan Parker Birdy című filmdrámája, William Wharton amerikai író 1978-as, azonos című regénye, valamint Raymond Depardon's San Clemente című dokumentumfilmje szolgál inspirációul, és ahogy az alkotótól megszokott, az új produkció is izgalmas és egyedi tér-élményt kínál. Frenák Pál ez alkalommal a Tervhivatal építészcsoport tervezőivel együttműködésben alkotja meg a táncelőadás különleges díszletét. A 3D-s grafikai tervezőprogramok világát idéző, közel 2,5 méter magas elemekből, szabadon variálható, dinamikusan változó fém-labirintus, lenyűgöző és grandiózus térrendszer épül, melyet Lakos Dániel építész formatervezési díjat nyert, innovatív térbeli kirakós játéka, a Logifaces ihletett. 


Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nemzeti Táncszínház, a Művészetek Palotája és a Frenák Pál Társulat együttműködésével jött létre. A bemutatót követően a produkció 2015 júniusában látható újra a Művészetek Palotájában.

2015. március 27., péntek

Ajtóm nyitott

Fej-fej mellett készül párhuzamosan a két album, itt a másikról (vagy az egyikről?) a következő dal:
Simara: Ajtóm nyitott
a "Két kezemmel / Whit My Two Hands" album demójából

2015. március 23., hétfő

Nem szerettük soha a YouTube-on

Simara - Ladányi: Nem szerettük soha
az Éhes poémák, mocskos hangok/Hungry Poems, Grunge Sounds album demójából

visual: VJL(ab)

2015. március 22., vasárnap

Kiállításajánló


Hard Rock Rising – a világ legnagyobb zenekari tehetségkutatója Magyarországon

SAJTÓKÖZLEMÉNY
Hard Rock Rising –
a világ legnagyobb zenekari tehetségkutatója Magyarországon

2015. április folyamán a budapesti Hard Rock Cafe (HRC) harmadszor csatlakozik a világszerte óriási sikernek örvendő Hard Rock Rising – Global Battle of the Bands nevű tehetségkutatóhoz. A versenyben azok a városok vehetnek részt, ahol HRC található. Idén 6 együttes jutott a január óta tartó verseny hazai elődöntőjébe. A nyertes április végén több száz dollárral és egy barcelónai  utazással lesz gazdagabb, ahol felléphet anemzetközi Hard Rock Rising Fesztiválon.

Még januárban hirdette meg a HRC a hazai együttesek számára a versenyt, amelyre maximum ötfős bandák nevezését várták. A jelentkezés egyik fontos feltétele az volt, hogy az élő fordulókban a zenekarok vállalják az akusztikus hangzású bemutatkozást! Emellett a zenekarnak rendelkeznie kellett profillal a nemzetközi ReverbNation.com oldalon, ahová legalább egy olyan saját számot kellett feltölteni, amelynek zenéjét, szövegét és hangszerelését a zenekar, vagy annak legalább egy tagja szerezte.
A zenekarokat a közönség juttathatta tovább a HardRockRising.com oldalon keresztül egy kattintással. A legtöbb szavazatot elnyerő Vörös Kaktusz, azonnal az elődöntőbe találta magát, a további öt bandát pedig a Hard Rock Cafe Budapest választotta ki a közönségszavazatok száma, valamint az egyéb közösségi platformokon nyújtott teljesítményük alapján.
A hat legjobban szereplő zenekar a következő: Vörös Kaktusz, Satisfiction, Junkie Jack Flash, The Pills, The Winter Totem, Indian Joe Band
Az elődöntőkön a zenekarok kettesével állnak a közönség elé, egy-egy 45 perces akusztikus szettel, amelyben saját számokat és feldolgozásokat egyaránt bemutatnak. A háromtagú zsűri összhangzás, eredetiség és énektudás alapján ad pontokat a zenekaroknak, de értékeli a közönségvonzó képességet, valamint a rajongótábor és a zenekar közösségi médiában mutatott aktivitását is. A három legtöbb pontot szerző zenekar jut a döntőbe, a nyertes pedig 1000 dollárral és a továbbjutással lesz gazdagabb.
A világon megtalálható Hard Rock Rising helyszíneket 5 régióba rendezték, amelyben a helyi döntők nyerteseit méri össze a nemzetközi zsűri. Minden régióban egy zenekart juttathatnak tovább, aki utazik Barcelónába, hogy a Hard Rock Cafe-ban megrendezett élő döntőn részt vegyen.
A bandák harcának abszolút győztese pedig a Hard Rock Rising Barcelona Fesztiválon adhat saját koncertet a több, mint 60 000 néző előtt.
A Hard Rock 2010 óta szervezi a Hard Rock Rising nevű tehetségkutatóját, amelynek hatására immáron, több, mint 15 000 banda mutatkozhatott be a nagyközönségnek minden évben. Nagyon várjuk az új tehetségeket, akiket támogathatunk azzal, hogy bemutatjuk őket az új rajongóiknak és sok új lehetőséghez juttathatjuk őket, amelynek hatására sokkal szélesebb körben válnak ismertebbé.“ jegyezte meg John Galloway, a Hard Rock International alelnöke.
Az elődöntők időpontjai: 2015. április 8., 15., 22., szerda esténként 20 órától. A belépés ingyenes!
Döntő: 2015. április 29. szerda 21.00 ahol eldől, hogy a 3 legtöbb pontot elérő zenekar közül ki képviseli Magyarországot a nemzetközi verseny regionális fordulójában.

Az elődöntők és döntő helyszíne a budapesti Hard Rock Cafe.


Na, ez egy megnyitó!


RAAK-Award 2014 from VEEMEE on Vimeo.
SIA Congress
RAAK-Award
27-11-2014
Fokkerterminal, Den Haag

Client: Gabworks
Concept & art direction: LotteZ
Animation & live production: VeeMee visuals
Dancers: Anne Roth & Lara Pigmans

2015. március 20., péntek

Csak hát az éj

Ismerősek az alább hallható sorok? Ha nem, most megismeritek őket! Az állapotot, amiről szólnak, ismerhetitek. A Sarnabör Ladányi Mihály soraival mondja el elégedetlenségét.

Simara - Ladányi: Csak hát az éj
a "Sarnabör szövegelős" album demojából

2015. március 19., csütörtök

Ági és a Fiúk (2015.03.08.)

Koncertre jelenleg mind hangilag, mind fényileg alkalmatlan a hely ahol a magyar alter zene hőskorából feltámadt Ági és a Fiúkat láttuk. A ritmus szekció megszólalt és a tapasztalt, jó zenészeknek köszönhetően mikor rajtuk volt a hangsúly, élvezhető is volt, de a többi... A gitárból csörömpölésen kívűl mást nem lehetett kivenni - amikor egyáltalán hallatszott -, pedig láttuk, hogy mozog a zenész keze. Ági érthetetlen volt, igen csak kellett hegyezni a füleinket, hogy elkapjunk szavakat, mondatokat. Az amúgy sem népes közönség lassan elszállingózott, csak a kemény mag, az ismerősök maradtak a végére.
Írnánk kritikát is, de nincs miről: értékelhetetlen volt. Körülbelül úgy szólt, mint a képek alatti zene, csak nálunk a gitár valahol elveszett. Azért, hogy legyen kis fogalmatok Ágiról (ha valaki nem ismeri), a második videóból megismerkedhet vele.


Ági és a Fiúk (2015.03.08.) from simarafoto on Vimeo.

2015. március 16., hétfő

Vándor

Tovább vándorolva a Sarnabör készülő lemezei között:

Simara: Vándor
a "Két kezemmel / Whit My Two Hands" album demójából

2015. március 15., vasárnap

Dokumentum 2015. 03. 15.

Rabok legyünk, vagy szabadok?

- Petőfi Sándor - 
AKASSZÁTOK FÖL A KIRÁLYOKAT!


Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat!

Kaszálhatd a fűt világvégeig,
Holnap kinő az, ha ma lenyesik.
Tördelheted le a fa lombjait,
Idő jártával ujra kivirít;
Tövestül kell kitépni azokat –
Akasszátok föl a királyokat!

Vagy nem tanúltad még meg, oh világ,
Gyülölni méltóképen a királyt?
Oh, hogyha szétönthetném köztetek
Azt a szilaj veszett gyülöletet,
Mitől keblem, mint a tenger, dagad! –
Akasszátok föl a királyokat!

Szivöknek minden porcikája rosz,
Már anyja méhéből gazságot hoz,
Vétek, gyalázat teljes élete,
Szemétől a levegő fekete,
S megromlik a föld, melyben elrohad –
Akasszátok föl a királyokat!

Ezerfelé bús harcmező a hon,
Arat rajt a halál irtóztatón,
Itt egy falu, amott egy város ég,
Százezerek jajától zúg a lég;
S halál, rablás mind a király miatt –
Akasszátok föl a királyokat!

Hiába ömlik, hősök, véretek,
Ha a koronát el nem töritek,
Fejét a szörny ismét fölemeli,
S akkor megint elől kell kezdeni.
Hiába lenne ennyi áldozat? –
Akasszátok föl a királyokat!

Mindenkinek barátság, kegyelem,
Csak a királyoknak nem, sohasem!
Lantom s kardom kezembül eldobom,
A hóhérságot majd én folytatom,
Ha kívülem rá ember nem akad –
Akasszátok föl a királyokat!

(Debrecen, 1848. december.)

Petőfi Sándor: Akasszátok föl a királyokat c. versének egy részlete, Görbe János előadásában, a Föltámadott a tenger c. filmből.



Föltámadott a tenger - Zárókórus”, előadó: Magyar Kamarazenekar & A Magyar Állami Operaház Zenekara (iTunes)

2015. március 14., szombat

Hivatal – A bevándolás igazi arca

"A Campfilm, a Káin gyermekei, a 3Esküvő, a Két világ közt és a Felsőbb parancs gyártója, 2015. márciusában ismét televíziós bemutatóra készül. Nagy Viktor Oszkár Hivatal című TV-filmje egy elképzelt bevándorlási hivatal mindennapjairól szól, melynek főszereplője Anna, a fiatal ügyfélszolgálati munkatárs. Az ő szemén keresztül látja a néző a Magyarországon letelepedni kívánó külföldiek személyes történeteit. A film támogatója az Európai Integrációs Alap.
A Hivatal egy bevándorlási hivatal ügyfélszolgálatának mindennapjairól szól. A főszereplő Anna napi rutinján keresztül belelátunk a hivatalba érkező bevándorlók személyes, időnként vicces, máskor elgondolkodtató vagy mélyen megrázó történeteibe, miközben tanúi lehetünk, milyen megterhelő a hivatali dolgozók számára az ezekkel a megrázó sorsokkal való találkozás.
Ez a film nem menekültekről szól, hanem már adott esetben évtizedek óta Magyarországon élő bevándorlókról, akik itt dolgoznak, itt van a családjuk, itt fizetnek adót, csak éppen nem magyar állampolgárok. Leggyakrabban a tartózkodási engedélyük meghosszabbítása miatt jönnek el a hivatalba és adják be évről évre, újra és újra a papírjaikat – ez alapvetően rutineljárás lenne, de a borzasztóan bürokratikus rendszer jócskán megnehezíti a dolgokat. A Hivatal című film nem akar igazságot osztani, nem akarja szembeállítani a szegény bevándorlókat a gonosz hivatalnokokkal, nem akar egy sematikus gondolatmenetet rátukmálni a nézőkre. A kormányzati-hivatali és a jogvédői álláspont mögött is van egyfajta logika, amivel egyet lehet érteni vagy nem. Egy ilyen film akkor tud igazán jól hatni, ha rábízza a nézőre az értelmezést.” – mondta Nagy Viktor Oszkár rendező.
A filmet Szőcs Petra és Nagy Viktor Oszkár forgatókönyve alapján Nagy Viktor Oszkár rendezte. Az operatőr Dobos Tamás, a vágó Sass Péter, a hangmérnök Lukács Péter Benjámin volt, a film producerei László Sára és Gerő Marcell.
A televíziós sugárzásra szánt Hivatal 2015-ben készült. A projekt a Belügyminisztérium által koordinált Európai Integrációs Alap keretén belül valósult meg, mely olyan projekteknek nyújt támogatást, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését az európai társadalomba. A film gyártója a Campfilm, mely a fent említetteken túl olyan sikeres alkotásokat tudhat maga mögött, mint a Nagy Dénes rendezésében készült Lágy eső, a Másik Magyarország vagy a Káin gyermekei.
A Hivatal 2015. március végén kerül televíziós sugárzásra."

"A lövészárok két oldala
Nagy Viktor Oszkár legújabb, Hivatal című filmje a többségi társadalom nézőpontjából, a Bevándorlási Hivatal ügyfélszolgálati pultja mögül beszél a bevándorlók magyarországi helyzetéről, integrációjáról, összeroppanó sorsokról vagy épp megoldódni látszó élethelyzetekről. 
Korábbi filmjeidben (3Esküvő, Két világ közt, Felsőbb parancs) már foglalkoztál a bevándorlás témájával, a Hivatal ugyanakkor több szempontból is más, mint a többi. Egyrészt – az „előzményektől” eltérően – nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, másrészt különleges nézőpontból, a Bevándorlási Hivatal egy ügyfélszolgálatosának szemszögéből vezeti végig a nézőt a történéseken. Hogyan született meg ez a koncepció?
A Bevándorlási Hivatalba már belépni is különleges élmény, kicsit bábeli a hangulat: mindenféle bőrszínű és nemzetiségű, társadalmi osztályú ember várakozik és intézi az ügyeit itt. Az ügyfélszolgálaton sok minden kiderül a hátterükről, céljaikról, Magyarországon tartózkodásuk miértjeiről, nagyon izgalmas, gazdag anyagot sejtet. Nagy Dénes, az eredeti filmterv megálmodója még dokumentumfilmként képzelte el, sokáig egyeztettek a Hivatallal a forgatási engedély miatt, amit végül az utolsó pillanatban visszamondtak, így nem lett belőle semmi. Marciék (Gerő Marcell és László Sára, a Campfilm producerei, filmrendezők) aztán pár évre rá előhozakodtak az ötlettel: mi lenne, ha játékfilmként csinálnánk meg? Az ötlet az ügyfélszolgálaton zajló drámai helyzetek miatt volt különösen izgalmas számomra, hiszen ez az a hely, ahol tudatják a kérelmezőkkel az akár pozitív, akár negatív döntéseket, amelyek sorsokat befolyásolhatnak. El lehet képzelni, mi zajlik itt, amikor valaki megtudja, hogy kiutasították az országból vagy épp megkapta a régóta áhított engedélyt. A fiatal ügyfélszolgálatos munkatárssal, Annával pedig könnyen azonosulhat a néző, hiszen főszereplőként a többségi társadalom álláspontját képviseli, az ő szemén keresztül éljük át az eseményeket. Ez segít abban, hogy elgondolkodjunk: mi magunk hogyan – befogadóan, toleránsan vagy elutasítóan – állunk ehhez a kérdéshez.
Többségükben milyen kimenetelű ügyekkel találkozatok? 
A Budafoki úti ügyfélszolgálaton nagyobbrészt elfogadják a kérelmeket, ez a legnagyobb kirendeltség. Ez a film nem menekültekről szól, hanem már adott esetben évtizedek óta Magyarországon élő bevándorlókról, akik itt dolgoznak, itt van a családjuk, itt fizetnek adót, csak éppen nem magyar állampolgárok. Leggyakrabban a tartózkodási engedélyük meghosszabbítása miatt jönnek el a hivatalba és adják be évről évre, újra és újra a papírjaikat – ez alapvetően rutineljárás lenne, de a borzasztóan bürokratikus rendszer jócskán megnehezíti a dolgokat.
Eddig csak dokumentumfilmesként forgattál, gondolkoztál a témáról. Kihívás volt játékfilmre adaptálni, más szemmel ránézni?
Nem érzékelek ilyen nagyfokú különbséget a két műfaj között, legalábbis ahogy filmkészítőként gondolkozom róluk. Maga a forgatás is bizonyos értelemben majdnem úgy zajlott, mint egy dokumentumfilm esetében. Mindenképp azt akartuk, hogy hús-vér bevándorlók szerepeljenek a filmben, lényegében önmagukat játsszák el. A közel egyéves előkészület, anyaggyűjtés során úgy döntöttünk, hogy a szerepeket a saját történeteikből építjük fel. 
Hogy találtatok rá a szereplőkre?
Volt, akit ismertem, például korábbi dokumentumfilmem szereplőit, Sanjut és Bernadettet a 3Esküvőből, de többségüket egy castingon válogattuk ki, ami inspirációként, anyaggyűjtésként is működött. Beszélgettünk, elmondták a tapasztalataikat, történeteiket. Készítettünk egy pontos és konkrét forgatókönyvet dialógusokkal, de a felvétel már úgy zajlott, hogy a szereplők a megadott helyzetekhez kvázi improvizáltak. A film magyar szereplőit sem profi színészek játszották, volt köztük újságíró, operaénekes, tanár is, a főszereplő, Fignár Anna pedig az ELTE filmszakos hallgatója. Így „összeeresztve” őket szerintem egységesebb lett a színészi játék, mintha hivatásosokkal dolgoztunk volna. Nagyon igaznak tűnnek a reakcióik, az egymásnak feszülő energiák – ezek valóban ott, abban a pillanatban történtek meg a kamera előtt. Nem is kellett őket nagyon instruálni. 
A filmkészítés mechanizmusaira hogy hatott ez az improvizatív technika? Megnehezítette a munkát?
Nyolc nagyon intenzív napot forgattunk le. Dobos Tomival, az operatőrrel a jelenetek többségét két kamerával vettük fel, hogy az adott válaszreakciókat is folyamatosan rögzítsük. Arra törekedtünk, hogy látványvilágában is nagyon letisztult legyen a film, gyakorlatilag portrékat készítettünk. Egy nagyon valóságos, naturális hatást próbáltunk visszaadni, amely egyszerre esztétikus is. Ez Tomi részéről is óriási kihívás volt, de remekül oldotta meg. A vágónak, Sass Petinek sem volt könnyű dolga, hiszen az improvizatív technika miatt hatalmas mennyiségű, nagyon gazdag anyag gyűlt össze még ahhoz képest is, hogy relatíve kevés ideig forgattunk és alternatív jeleneteket, variációkat nem nagyon lehetett létrehozni. A vágásra csak két hónapja volt. 
Az anyaggyűjtés során milyen tapasztalatokat szereztél az ügyfélszolgálati pult két oldaláról?
Volt egy olyan időszak, amikor a hivatalba jártunk hetekig, ott ücsörögtem, bóklásztam, beszélgettem pulton innen és túl. Így jött velem szembe például a film egyik kulcsfontosságú története, a török Kaya család kálváriája. Tavaly, amikor megismertem őket, épp befuccsolt a családi vállalkozásuk – egy giroszozó – a józsefvárosi piac bezárása miatt, így az apa nem tudta bizonyítani, hogy képes eltartani a családját. Az egyik legsarkalatosabb kérdés ugyanis, amit a tartózkodási kérelem elbírálásakor számba vesznek, hogy van-e elég anyagi fedezete az itt tartózkodáshoz – azonban ez nincs egzakt módon szabályozva és így lehetőséget ad arra, hogy bármikor visszadobják a kérelmet. Az elutasító döntés meghozatalakor a hivatal nem mérlegelte, hogy a család már közel húsz éve itt él és a háromból kettő gyerek Magyarországon született. A határozat értelmében harminc napon belül el kellett volna hagyniuk az országot. Végigültem a családfővel a várakozási időt és akkor is ott voltam, amikor megkapta az elutasítást. Elvették az útlevelét, a személyijét bezúzták, egy másik kis szobában pedig ujjlenyomatot vettek róla és lefényképezték. Olyan volt az egész, mintha egy bűnöző lenne, a sírás kerülgette végig. Mivel úgy gondoltuk, hogy itt nyilvánvalóan emberi jogi mulasztás történt a hivatal részéről, összehoztuk őket a Helsinki Bizottsággal, az ügyük jelenleg folyamatban van, áprilisban tárgyalják.
És a „másik oldal”? Egyáltalán, éles-e annyira a határvonal, hogy így lehessen fogalmazni?
Abból indultunk ki, hogy az ügyfélszolgálat az a színtér, ahol a bevándorlók és a hatóság személyesen találkozik. Nem kellene, hogy így legyen, de sajnos olyan a kialakult helyzet, mint egy lövészárok két oldala. A hivatali dolgozók túlterheltek, sokszor nehéz a bevándorlókkal való kommunikáció, akik eltérő vérmérsékletűek, van, aki rajtuk vezeti le dühét, kétségbeesését. Muszáj kikapcsolniuk egy bizonyos szinten az érzelmi receptoraikat, hiszen anélkül kell elvégezniük a munkát, hogy ők maguk beleroppannának. Az ügyfélszolgálat mikrovilága egyébként tökéletesen leképezi a mi kis társadalmunkat, hogy hogyan gondolkozunk, kiben van empátia vagy valódi tapasztalat nélküli idegengyűlölet. A főszereplő például tejes naivitással, jóindulattal, segíteni akarással kerül bele a rendszerbe, ami frissdiplomás fiatalként az első igazi munkahelye. 
Sokkolja?
Igen, egyrészt mert teljesen új közeg, és ahogy egyébként az átlag magyar, ő sem találkozott előtte bevándorlókkal. Most egyszerre minden rázúdul, az ügyek, az arcok, az emberek, a félmondatok. Igen hamar szembesül azzal, hogy ez egy daráló, a kezdeti lelkesedése összetörik, bár az empátiája végig megmarad. Saját lelkiismerete kerül konfliktusba a rendszer szabályaival.
Mennyire volt célotok az, hogy rávilágítsatok a rendszer hiányosságaira, visszásságaira? 
Nem az volt a cél, hogy egy rendszerkritikát építsünk fel, sem idő, sem keret nem lett volna rá. Abszolút az emberi oldalára helyeztük a hangsúlyt. Ugyanakkor, bár hús-vér emberekről van szó, valami azért felsejlik ebből a működésből. A film nem akar igazságot osztani, nem akarja szembeállítani a szegény bevándorlókat a gonosz hivatalnokokkal, nem akar egy sematikus gondolatmenetet rátukmálni a nézőkre. A kormányzati-hivatali és a jogvédői álláspont mögött is van egyfajta logika, amivel egyet lehet érteni vagy nem. Egy ilyen film akkor tud igazán jól hatni, ha rábízza a nézőre az értelmezést.
Szerinted a jogvédőknek vagy a kormányzati hivatalnokoknak fog jobban tetszeni?
Szerintem a jogvédőknek (nevet). Igyekeztem, hogy balanszot teremtsek, de mivel egy filmet nem lehet teljesen objektíven megcsinálni, természetes, hogy beleszűrődik az, amit a készítői gondolnak róla. Arra törekedtem, hogy végig megőrizzem a nyitottságomat minden irányban, bár az meghatározó élmény volt rögtön az első látogatáskor, hogy a hivatalban felhívták a figyelmemet: jól mossak majd kezet, mert itt mindenféle behozott járvány, ebola, AIDS terjed… 
A politikai közbeszédben mostanában elég gyakran felmerül – heves indulatokat és vitákat generálva – a bevándorlás kérdése. Mit gondolsz erről? 
Az emberek nagy része összemossa, egy homogén masszaként képzeli el a bevándorlókat – ők az „idegenek”. Ráadásul a politikában is rendkívül leegyszerűsítő módon, gyakran pontatlanul, tévesen alkalmazzák a különböző definíciókat. Azt gondolom, a bevándorlás nagyon fontos téma és beszélni is kell róla. Egészen biztosan nem az a jó út, hogy lesöpörjük az asztalról, mondván, ide ne jöjjön senki és bezárjuk a határokat. Különben is, Magyarországon európai szinten arányait tekintve a legkisebb a bevándoroltak száma; egy olyan ország lakóit hergelik a bevándorlók ellen, akik alig találkoztak testközelben velük. Még Budapesten csak-csak, de vidéken alig. Itthon lényegében nem is létezik a Párizsban, Londonban vagy más multikulturális nagyvárosban – ahol a bevándorlók gettókba tömörülnek, nincs munkájuk, pénzük – tapasztalható, az együttélés nehézségei miatt létrejött feszültség. A megoldáshoz vezető út szerintem az ismeretszerzés lenne. Ez a film talán elindít valamit, amitől rájövünk, hogy máshogy is lehet a témáról gondolkozni és beszélni. 

Dömötör Nikolett"

Programok - WOO YORK ÉS AGENTS OF TIME A TESLÁBAN

"WOO YORK ÉS AGENTS OF TIME A TESLÁBAN
2015. március 14., szombat
Ezen a hétvégén az érzelmes, de sötét tónusú house és techno határán táncolhatunk az ukrán legények és a csuklyás olaszok társaságában.

A Woo York kapcsán, ha kiadóikat nézzük, a Soma, a Planet Rhythm és a Life and Death pontosan indikálja, hogy milyen hangzásra készüljünk, amihez persze hozzáadódik az az egyedi feltét, ami Európa egyik keleti zugából a kontinens legnagyobb klubjaiba repítette őket. Nagyjából 2012-re datálható, amikor kommenciális útra lépve levetették a hálószoba producer egyenruhát és elkezdték gyártani a bakelitre való zenéket. A ‘Solar Diet’, az ‘I am Against’, ‘Acid Rain’ és az ‘Ancient Light’ kényelmesen befészkelték magukat a dolgos techno DJ-k lemeztáskájába és nem győztek minden este már pultba utazni egy-egy jó pörgésre. A páros egyébként nagyon híres impozáns live felállásáról, nem véletlen, hogy a neten folyton legújabb hangszereikkel büszkélkednek. Az biztos, hogy nem nagyon hisznek a kompakt megoldásokban, szerintük inkább úgy áll biztosan a színpad pultja, ha kisúlyozzák a legkomolyabb vasakkal, amik a Tesla hangrendszerére kötve is a legnagyobb energiák kioldására képesek. 

Az est további izgalma három olasz, az Agents Of Time színpadra lépése, akik szintén elég derék élő konstrukcióban vállalnak színpadra lépést, ezen a szombaton éppenséggel a Teslában. A szerzetes küllemű fiúk első megjelenése 2014-ben esett meg, a Lost Dreams-t a Stem Records hozta ki, és azóta is erősen menetelnek felfelé. Valamire nagyon ráéreztek deep-techno körökben arra, hogyan lehet klub kompatibilisnek maradni, miközben elkalandoznak a pszichedelikus ambient atmoszférák végtelen mezejére. A trió tavaly már járt Budapesten, amikor a Ten Walls mellett játszottak az A38 gyomrában. Akkori fellépésük sikere abban rejlett, hogy élő produkciójuk tele van kiszámíthatatlan meglepetésekkel, ami figyelésre késztet minket, hallgatókat. 

Lineup:
Woo York live (Life and Death, Soma Records -UA) 
Agents Of Time live (Correspondant - The Label -IT) 
THE ELEMENT (Sankeys, Cosa Nostra Malta) 
Alive 
Facebook event: https://www.facebook.com/events/330520210474300/
Elővételes jegyek: http://www.ticketportal.hu/event.aspx?id=47010"

Agents Of Time play a live set for the My Favorite Robot Crossing Wires party at ZT Hotel, OFF Barcelona 2014.
What the set in full here: http://www.be-at.tv/brands/zt-hotel-b...

Tracks:
Agents Of Time - Polina

Watch the other sets from My Favorite Robot Crossing Wires here:
http://www.be-at.tv/brands/zt-hotel-b...

BE-AT.TV, Streaming the world's best festivals and DJ's Live and On Demand - http://www.be-at.tv

2015. március 13., péntek

Pajor Tamás (2015.03.09.)

Nagy volt az érdeklődés a nyolcvanas évek kultikus önpusztító underground zenészének, az azóta szelídebb útra tért Pajor Tamásnak  első "egyszálgitáros", slam-elős estje iránt. Míg az előadó egy félreeső asztalnál nyomtatta mondani és énekelni kívánt szövegeit - volt amit szinte erre az alkalomra, az utolsó pillanatra fejezett be -, gyűlt a húsztól hatvan évesig terjedő tábor, akik sűrűn emlegették a rongyossá koptatott kalóz kazettákat. (Az ifjabbak csak erről ismerhetik a régi Pajort, én még anno "botrányos" színpadon is láttam...) Mindenki tudta, hogy ez a Pajor nem az a Pajor, de azt is, csak az életvitele változott, a tehetsége nem.
Ezt hamar be is bizonyította. Egyszerű dallamok sűrű szövetű szövegekkel, slam poetry-k és versek váltakoztak. Előadásmódja is közvetlen, egyszerű volt (közben is érkeztek frissen nyomtatott lapok és elkeveredett pengetőjét is a közönség segítségével kellett pótolnia). A publikum hálásan fogadta a nyelvi sziporkákat és társadalomkritikus gondolatokat, a dalokat időnként tevékenyen segítve. Ha kicsit hunyorítottunk, akkor a régi Pajort láttuk kicsit idősebben, "konszolidáltabban" (ha ez egyáltalán jelent valamit), szomorúbb hévvel ecsetelve a világ dolgait.
Megváltozásáról, vagyis megtéréséről csak az utolsó percben, már a műsorból kilépve beszélt pár egyszerű mondatban. Köszönet érte, hogy ránk bízta a választást, melyik Pajor maradjon meg bennünk!


Pajor Tamás (2015.03.09.) from simarafoto on Vimeo.

Kultikus dokumentum-játékfilm a megtért underground-zenészről, két szürreális filmbetéttel. Megtekinthető egy hétig az Indavideó Filmen!
Stáblista:
Xantus János - rendező, forgatókönyvíró
Víg Mihály - forgatókönyvíró
Pajor Tamás (Önmaga) - főszereplő, forgatókönyvíró, zeneszerző
Másik János - zeneszerző
Klöpfler Tibor - operatőr
Major Klára - vágó
Sipos István - hangmérnök
Király Tamás - jelmeztervező
Kóczányi Judit - gyártásvezető
Neurotic együttes - közreműködő
Bolyki László (Bej) - szereplő
Urbán Mariann (Krimhilda) - szereplő
Molnár Ildikó (Nő) - szereplő
Pauer Henrik (Gorcsev) - szereplő

Ebben videóban a november 13-án, ötvenkilenc évesen elhunyt Xantus János filmrendezőre emlékeznek kollégái. Szó esik legendás nőügyeiről, híresen jó természetéről és nyugis forgatásairól, és főleg arról, hogy Xantus "nagyon jól csinálta a semmit" egy olyan közegben, ahol ez volt a legnagyobb lehetőség, ami megadatott.

2015. március 10., kedd

Páncéltalan a YouTube-on

Simara - Ladányi: Páncéltalan
az Éhes poémák, mocskos hangok/Hungry Poems, Grunge Sounds album demójából

visual: VJL(ab)

2015. március 9., hétfő

Filmfesztivál a neten

"A napokban elindult második "ÚTON / ON THE ROAD" Online Filmfesztiválra szeretnénk felhívni a figyelmet. Ide kattinva érhető el a fesztivál weboldala, információs oldalai és filmjei.
Próbáltunk igényes, könnyen kezelhető, lapozgatós, segédinformációkkal teli felületet kialakítani az érdeklődők számára.
Az online fesztivál nemzetközi filmjei 2015. március 1. és április 30. között tekinthetők meg, de csak március 31-ig lehet rájuk szavazni. Ennek oka, hogy a legjobbak bekerülhetnek a "klasszikus" MEDIAWAVE Nemzetközi Filmfesztivál mozitermeibe is (Monostori Erőd, Komárom, 2015. április 28 - május 2.). Aki csatlakozik ezen új, kísérletező útkeresésünkhöz, amely - hangsúlyozzuk - nem a klasszikus MEDIAWAVE nemzetközi filmverseny kiváltása, 23 országból érkezett 49 filmet tekinthet meg.
Az első tesztek azt mutatják, hogy nem mindenki tudja lejátszani a jó minőségű kópiákat, ezért hamarosan felrakunk mellé egy kisebb felbontású filmet is.
További információk az online filmfesztivál oldalán találhatók, amelyből alant idézünk. Ha felkeltettük érdeklődését, szívesen vesszük véleményét és online fesztiválunk ismerősökkel, esetleg filmes fórumokon történő megosztását.
 
Hartyándi Jenő fesztiváligazgató
információ: 

"25 ÉVES MEDIAWAVE SZIMPATIZÁNS ÉS MUNKATÁRSI TALÁLKOZÓ
2015. május 1. Monostori erőd
Az utóbbi három hónap múltkutató gyűjtőmunkája eredményeként rengeteg régi kollégát és szimpatizáns találtunk meg, amelyben segítségünkre volt a nagy MEDIAWAVE közösség. Gyűlnek a fotók, fotósorozatok a galériában és az írott, valamint videóra rögzített visszaemlékezések, amelyek többsége sok olyan háttértörténetet mesélnek el, ami miatt közösségünk évről évre visszatér, de amiről mi szervezők eddig nem is tudtunk. Szerelmek szövődtek, gyermekek születtek, más rendezvények indítólökését és még sok minden mást adtuk az elmúlt 25 év alatt. És persze továbbra is várjuk az emlékeket írásban, de kérésre videókamerával is rögzítjük azokat."

2015. március 6., péntek

Szeretném, ha szeretnének

Újabb szövegelős "gyöngyszem" a Sarnabörtől, ezúttal Ady Endre remekére:

Simara - Ady: Szeretném, ha szeretnének
a "Sarnabör szövegelős" album demojából

2015. március 5., csütörtök

Márciusi FÜGE

"Márciusban három bemutatóval várunk a Jurányi Házba.
A Dumaszínházzal közös bemutatóink sora folytatódik, a nagy sikerrel játszott  A férfiak szexuális világa és a 40! avagy Véges élet c. előadásunkat két újabb bemutató követi (SzóvirágokKaputt-halálkabaré).
A fiatal alkotók támogatására létrejött TITÁNium Színházi Szemle következő darabja Geréb Zsófi rendezése, a projekt_LULU* című előadás, amely március 5-én tekinthető meg.
Emellett sok-sok színes programmal és a megújult kávézó kellemes hangulatával várunk a Jurányi Házban.

Kellemes tavaszkezdést és kikapcsolódást kívánunk!
a Füge csapata"

projekt_LULU* / a TITÁNium Színházi Szemle Jurányi -díjas előadása

Bemutató: 2015. március 5. 19.00, Jurányi
 
Az előadás Frank Wedekind századfordulós drámája és kortárs dokumentarista szövegek felhasználásával a nőkérdést és a nemi egyenlőtlenségek problematikáját járja körül. Az előadásban epizódok villannak fel Lulu életéből, aki a klasszikus femme fatale figura megtestesítője. Sorsa azonban kizárólag a mellette levő férfiaktól függ. Mi történik, ha megpróbál függetlenedni? Mi lehetett akkor és mi lehet most az „önálló” nő perspektívája? Mi a szerepe ebben a férfinak?
 
Interjú Geréb Zsófival itt olvasható...
 





dunaPart3 / Kortárs előadóművészeti szemle 

A március 2-8. között megrendezendő 3. magyar kortárs előadóművészeti szemlén a külföldi szakemberek számára a Jurányi Ház programjai is nyilvánosságot kapnak.

Jurányi program:
március 3. 17.00: Negyedik kapu
március 7.  15.00: Szociopoly
március 7.  16.00: Hadi Júlia – Arany Virág: Lépésidő, Fülöp László: emese&emil
március 8.  17.30: GroundFloor Group: Parallel
Bővebben... 

A csemegepultos naplója / Átadták a 3. Thália Humorfesztivál díjait 

GRATULÁLUNK!
A csemegepultos naplója előadásunk díjat nyert a 3.Thália Humorfesztiválon!
A legjobb stúdió produkció díját Göttinger Pálnak és Ötvös Andrásnak adták át.
Bővebben...

Vinnai András: Szóvirágok édes nyelvédesanyánk paradicsomi édenkertjéből / Dumaszínház - Füge Produkció

Bemutató: 2015. március 14. 19.00, Jurányi

“Feri és Teri nem álnak a verbális komunikáció csucsán. Ezért is szeretnének inkább leülni valamire, de viszont székük az meg nincsen nekik. Miután elopják a szomszéd telekröl a két napszídta müanyag ülőalkalmatoságot, gyökeressen megváltozik a életük. A kert tulajdonosa ugyanis nem más, mint Nyelvédesanyánk. Tanúlságos történetükböl kiderűl, hogy lyöllyön el és megtuggya!” VINNAI ANDRÁS

Színészek: Bánki Gergely, Elek Ferenc (a Katona József Színház színésze), Sipos Vera

Rendező: Kálmán Eszter, Vinnai András
Bővebben...

Litkai - Laboda: Kaputt - halálkabaré / Dumaszínház - Füge Produkció

Bemutató: 2015. március 27. 19.00, Jurányi
 
„Halt már meg Ön?  Volt már az Ön szemében csillagfejű csavarhúzó? Jósolták már meg a halálát? Hisz Ön az örök halálban? Hol volt és hol lesz Ön, amikor nem él? Érezte már, hogy emésztőenzimjei Ön ellen fordulnak? Foglalkoztatja Önt a gondolat, hogy hol laknak vagy hova költözhetnek Önben férgek? Fél?” LITKAI GERGELY

Szereplők: Bartsch Kata, Ficza István, Janklovics Péter, Kocsis Gergely (a Katona József Színház színésze)

Rendező: Dömötör András
 

Heti Betevő persely

A Jurányi Suterene is felkerült a Heti Betevő térképére.
Keresd a Heti Betevő perselyt a kávézónkban.
Bővebben a Heti Betevő tevékenységéről...

JÁTÉK!

A hírlevél olvasói között 2 db páros belépőjegyet sorsolunk ki Vinnai András Szóvirágok c. előadásának a bemutatójára.
Időpont: 2015. március 14. 19.00
A feladat, hogy a 3 szereplő neve szerepeljen a juranyijatek@gmail.com címre elküldött levélben.
A sorsolás napja: Március 10.
Sok sikert kívánunk a játékhoz!

MÁRCIUSI, ÁPRILISI PROGRAMUNK: JEGYVÁSÁRLÁS
JURÁNYI GALÉRIA
Tasnádi József kiállítása
Azt hiszem, rózsaszín köd rajongó vagyok.
Megtekinthető: 2015. március 31-ig