És főhajtás a producer, a szerkesztő, az előadók, az átdolgozók előtt! Ez nem egy utánjátszó lemez - amiket nem igazán szeretek -, hanem egy önálló alkotás Cseh Tamás dalaiból. Méltó a szerzőhöz, méltó az emberhez. A dalokat mindenki a saját szájaíze szerint a saját stílusában továbbgondolta és ujraértelmezve uj dimenziókat feltárva tette maivá, élővé, lélegzővé.
Szerintem az idei év legjobb magyar CD-éről beszélek.
Bár ezzel ahogy olvasom nem mindenki ért egyet (http://index.hu/kultur/zene/fesztival/2010/08/10/megazni_es_karomkodni/)
Lehet vitatkozni!
Nekem pont attól jó, hogy más. Hogy nem Tamást utánozzák (Talán csak a lemeznyitó Heaven Street Seven féle Vasárnapi ebéd olyan, hogy így szólhatott volna, ha összekerülnek). A Csík „csíkos“, folytatva a minden undergroundot el tudunk játszani vonalat, Péterfi Bori „boris“ és így tovább, Lovasi Andrást is beleértve, aki még az antilovasi klubb tagjait is meg tudta győzni. Nem akarom az előadókat részletezni, mert teljesen ellentétes a véleményem a fentebb bejelölt index cikkel, de a résztvevőket idemásolom:
Heaven Street Seven, Csík zenekar, Péterfy Bori és a Love Band, PASO, Másik János, Napra, Bin-Jip, Kistehén Melankólikusok, Balaton, Lovasi András, Palya Bea, Quimby, Legát, Besh O Drom, Bognár Szílvia és Herczku Ágnes, Etnofon Zenei Társulás, Tóth Evelin és a végén Cseh Tamás, aki a kicsit melodramatikusra sikeredett szerkesztés hatására a „Szomszédom Cseh Tamás“ című régi dalával tanult értelmiségi ismerőseim szemébe is könnyeket csalt.
Az összeállítás szerkesztője, Marton László Távolodó így vallott a lemezről:
„2009 tavaszán, amikor dolgozni kezdtünk ezen a „tribute” albumon, nem egy archív felvételről szerettük volna Cseh Tamás hangját hallani. Még nem tudhattuk, hogy az élet – illetve a halál – felülírja a tervezést. Ami a többit illeti, az lényegében az elképzelésünk szerint alakult: napjaink kultikus előadói – életkortól és stílusoktól függetlenül – emelnek kalapot Cseh Tamás előtt. És miközben mélyen kötődnek a kiválasztott dalokhoz, a feldolgozásaikból éppúgy átsüt a maguk varázsa is. Játsszanak reggae-t, alternatív rockot, elektronikus- vagy világzenét. Egy korongon tizennyolc szín, tizennyolc hangulat, tizennyolc íz, de ott van, mindegyik felett ott van az a közösen megkérdőjelezhetetlen hatás. ” - Marton László Távolodó, szerkesztő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése