2014. június 3., kedd
2014. június 2., hétfő
2014. május 31., szombat
2014. május 30., péntek
Álomvalóság – Öt nap ünnep az ég alatt 7. Ördögkatlan Fesztivál augusztus 5 – 9.
Álomvalóság – Öt nap ünnep az ég alatt
7. Ördögkatlan Fesztivál augusztus 5 – 9.
Nagyharsány – Kisharsány – Palkonya – Beremend – Vylyan Terasz
"Ha egy ember álmodik, az csak egy álom, de ha több ember álmodik egyszerre, az a valóság kezdete" (Friedensreich Hundertwasser)
Ez a hetedik alkalom, hogy Bérczes László és Kiss Mónika, a két fesztiválszervező „kosárfonó” közös álmaiból augusztus elejére egy fesztivál lesz a valóság – olyan fesztivál, ahol öt napon keresztül egy gyönyörű vidéken – négy baranyai falucskában – barátságban, békességben és felszabadultan ünneplünk. Ünnepe ez a minőségnek, az emberségnek, a derűnek, ünnepe az önmagát meghaladni akaró embernek.
””Vissza kell térni a kézművességhez. A „kosárfonáshoz”. Ez évtizedek óta mániám. Nem „új” színházat kell csinálni, hanem vissza kell adni a színházcsinálás esetlegességét, eseményszerűségét, ezáltal közéletiségét. De azt a fajta közéletiséget, aminek az ünnephez van köze, hiszen a színház eredetileg az ünnepekből született. Márpedig az ünnep szép…” Ruszt József fogalmazott így, őt hívjuk segítségül, amikor meg akarjuk fogalmazni, miért is hoztuk létre 2008-ban az Ördögkatlan Összművészeti Fesztivált. Sokunk számára a kosárfonás, az ünnep és az Ördögkatlan ugyanazt jelenti. Ez a fesztivál öt nap ünnep. Azt akarjuk, hogy a megszülető ünnep minden porcikájához közünk legyen, ahogyan a kosárfonó mesternek is a kezéből kiadott kosarához. Tudjuk, addig érdemes csinálni, amíg a kosár elfér kettőnk tenyerén.” (Bérczes László)
Hogy kik ünnepelnek idén velünk? A katlanozók már tudják, mit jelent a „díszvendégség”: a fesztivál díszvendégei több napot töltenek a Katlanban, és több produkcióval különböző arcaikat mutatják meg. A Katona József Színház érkezik a lengyel drámaíró Tadeus Słobodzianek A mi osztályunk című művéből készült előadással, a Szabadkai Népszínházzal közösen készített Vörös című előadással (rendező: Máté Gábor – akivel természetesen beszélgetés is lesz), Haumann Péter a Szokratész védőbeszédével, Fekete Ernő a Weöres Sándor verseiből összeállított Mennyekbe vágtató prolibusszal, Szacsvay László pedig Pianínó című Szép Ernő-estjével. Lajkó Félix nemcsak lemezbemutató koncertet ad, de a Budafoki Dohnányi Zenekarral is fellép a beremendi színpadon. Horváth Csaba rendező-koreográfus szintén több előadással érkezik: a fizikai színházrendező osztály Toldi című mozgásszínházi előadásával, a Forte Társulat pedig az Irtással. Díszvendég még Lengyelország – a Walny Teatr: a Hamlet és Don Quijote című művekkel, a Teatr Na Walizkach a gyerekeknek szóló Bohóctámadással érkezik, a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház pedig a lengyel drámaíró, Artur Pałyga A zsidó című művéből készült előadást hozza el.
A tavalyi Mozart Requiem után Beremenden a Megbékélés Kápolna előtti réten most Beethoven IX. Szimfóniája zeng majd fel Dinyés Dániel vezénylésével. A komolyzenénél maradva még: a palkonyai templomban a Dohnányi-kvartett szintén Dinyés Dániellel Mozart-Beethoven-koncertet ad, és folytatódik az Opera-beavató sorozat is – ezúttal Offenbachhal.
Cseh Tamás halálának ötödik évfordulóján, augusztus 7-én 17.04 perckor a szervezők tervei szerint minden katlanozó együtt emlékezik majd meg a fesztivál egyik fővédnökéről – In Memoriam Cseh Tamás a Kórusok Éjszakája résztvevőiből toborzott kórussal és Tóth Árpád vezetésével de reményeink szerint többezren összegyűlünk majd ezen a délutánon, és együtt énekeljük Tamás valamelyik dalát.
A nép-, világ-, és jazz-zene rajongói a Csík Zenekarral, a Romungro Fiúkkal, Ferenczi Györggyel & a Rackajam-mel, a Wahorn Airporttal, Both Miklóssal, Balthazar Montanaro-Naggyal, Tompos Kátyával és Hrutka Róberttel ünnepelhetnek. A nagy- és kisharsányi bulik pedig olyan előadókkal dübörögnek majd, mint a lengyel Mitch&Mitch (a Quimby zenekar kedvenc együttese), az ukrán-észt Svjata Vatra, a francia Wombo Orchestra, a belga Summer Rebellion, a hazai palettáról pedig többek között a 30Y, a Budapest Bár, a Vágtázó csodaszarvas, a Psycho Mutants, a Bezzegakurvabeckek, a Neil Young Sétány zenélnek majd, és persze ahogy minden évben: nyitás a Quimby-vel, zárás a Kiscsillaggal.
A színházszeretőknek jó hír a következő lista: a Katlanban fellép Pintér Béla és Társulata a Titkainkkal, Ötvös András a Csemegepultossal, folytatódik a Faluturisták, a k2 Színház Nagyharsányba költözik, ott próbálja és mutatja be a falu történetéből, életéből kiinduló előadását, a KÁVA Kulturális Műhely színházi nevelési programot hoz fiataloknak, a szentesi drámatagozatosok mellett most Pécsről és Csurgóról is érkeznek diákok. Lőrincz Katalin és Gergye Krisztián a Honvágy című közös táncprodukcióval lépnek fel. Nincs Katlan Kapa, Pepe és Rémusz, vagyis Mulatság nélkül.
Hrabal születésének 100. évfordulóját ünnepli a Hrabal-vurstli rengeteg programja: többek között a soha-véget-nem-érő Hrabal felolvasás, de Pepinke is mesél a kémény (fa?) tetején. Irodalom és határmezsgyéi-műfajban a Katlanba merül Erdős Virág, Kollár-Klemencz László, szó esik Sofi Oksanenről, újra várhatjuk a Rájátszás előadóit, Kisharsányban letáborozik a Slam-poetry-csapat, Téri Sándor Szabó Lőrinc-estet hoz és Háy come Beck címmel pedig egy rockzenész és egy író találkozik a boncasztalon.
A piciket az Alma Zenekar, a Bóbita Bábszínház, a Gyerekmegőrző, Kerek István zenés foglalkozása, Petőfivel együtt sok-sok palacsinta és a Mesekotyvasztó várja. Kisharsányban a Mediawave csapata, Palkonyán pedig a Cifra Udvar és a Mokos Pince programjai közül érdemes válogatni.
A Wombo Orchestra (F) "váratlanul" vonattal érkezett az átadásra
Vezényelt: Dinyés Dániel
2014. május 29., csütörtök
2014. május 28., szerda
2014. május 27., kedd
Kulka János nyílt levele
"Orbán Viktor Miniszterelnök Úr részére
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kerényi Imre egykori rendező, az Ön személyes megbízottja a napokban a Keresztény Színházi Fesztiválon egyebek mellett a következőket mondta: „Fel kell venni ezzel az erővel a harcot. Ez nagyon nagy harc, ez a buzilobbi tulajdonképpen. Az egész opera, operát, a nemzetközi operavilágot, filmvilágot, mindent át- meg átszövi. Fel kell ismerni a helyzetet, fel kell venni a harcot ez ellen."
Az Ön közvetlen munkatársa nem először buzizik nyilvánosan. És nem először teszi ezt nyilvánosan, következmények nélkül. Homofób, a gyűlöletbeszéd határát súroló kijelentései miatt Ön mindeddig nem mentette fel tisztségéből, de még csak el sem marasztalta.
A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott közszereplő, szavai a közbeszédet tematizálják. Mik azok a magyar kulturális értékek, amelyek megőrzésére és fejlesztésére hivatott? Alig hiszem, hogy a homofóbia köztük lenne. Az a tény, hogy Ön mint a megbízott úr közvetlen felettese, eltűri ezt a hangnemet, két dologra enged következtetni: Kerényi Imre megnyilvánulásai az Ön tetszésével is találkoznak, sőt, azt sem bánja, ha ez a beszédmód a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek" részévé válik.
Szeretném hinni, hogy tévedek.
Magyar állampolgárként arra kérem Önt, határolódjon el nyilvánosan Kerényi Imrétől, mutassa meg, hogy 2014 Magyarországán, Európa közepén nincs helye annak, hogy közszereplők harcot hirdessenek, uszítsanak a társadalom bármely része ellen.
Ön néhány napja egy interjúban úgy fogalmazott: „Aki nem vállalja a vitát és nem áll ki magáért, az balek, az lúzer."
Sem balek, sem lúzer nem vagyok. Várom válaszát alábbi kérdéseimre: meddig mehet el az Ön személyes megbízottja mások nyílt megbélyegzésében? Mennyiben ért egyet kijelentéseivel? Milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy Magyarországon a közbeszédet az Önt képviselő közszereplők ne csúfíthassák el, ne ejthesse azt túszul a gyűlöletbeszéd?
Budapest, 2014. május 26.
Válaszát várva üdvözli: Kulka János"
Radnóti Miklós Hetedik ecloga c. gyönyörű verse Mozart klarinét concerto-jával fonódik össze Kulka János interpretálásában.
Simon Péter dala
Az ArcKép egy portréműsor. ( https://www.facebook.com/arckepkadark... ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat a Zugló Televízióban látható
Szerkesztő-műsorvezető: Kadarkai Endre, rendező: Duljánszky Tibor, operatőr: Harrach László, Ormos Tibor, technikus: Vértes Zsolt, stúdióvezető:Kővári Miklós.
Főcím: Huszti Gábor ( http://www.monoszkop.hu/ ), főcímzene: Alexander Holeczy
Kulka János (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész. Édesapja Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31. -- Budapest, 1989. szeptember 23.) európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt. Édesanyja, Boleman Eszter Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja volt. Testvére Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzora.
Eredetileg bölcsész akart lenni, de egy véletlen folytán a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki. 1981-ben végzett, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol Schiller Haramiák című művében debütált, Franz Moor szerepében. Bár Vámos László, a Várszínház főrendezője szerződtette volna, maradt a Szegvári Menyhért vezette pécsi színházban, ahol minden színházi műfajban kipróbálhatta magát.
1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A Babarczy László vezette színház ekkoriban élte fénykorát, olyan társulattal, amelynek tagja volt többek közt Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, s itt rendezett az igazgatón kívül Ács János, Ascher Tamás, Gazdag Gyula, Gothár Péter is. Ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit (Színikritikusok díja, Jászai-díj).
Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére - vidéki színészként - az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű sorozatban az első adástól (1987. februárjától) szerepelt, 14 éven át.
Bálint András hívására 1993-tól a Radnóti Miklós Színház tagja lett Budapesten, s Valló Péter, Zsótér Sándor, Gothár Péter rendezőkkel dolgozott. Ekkoriban játszotta el Franciaországban Nyizsinszkij szerepét is franciául Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjában.
2003-tól a Nemzeti Színház tagja, ahová Jordán Tamás igazgatása alatt került.
Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja a figyelmet az autisták életére
Főbb színpadi szerepei:
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (Hamlet) III. Richárd (III. Richárd) Szentivánéji álom (Theseus, Oberon) Othello (Jago) Lear király (Lear)
Schiller: Haramiák (Frantz)
Csehov: Cseresznyéskert (Trofimov) Ványa bácsi (Vojnyickij) Három nővér (Kuligin)
Jacobi: Leányvásár (Tom Migles)
Shaw: Szent Johanna (Daophin)
Lehár: Cirkuszhercegnő (Mr.X)
McDonagh: A Kripli (Johnny)
Milne-Karinthy:Micimackó (Füles)
Brecht: Kurázsi mama (a tábor pap) A kaukázusi krétakör (Arkadó Czeidze)
Molière: Nők iskolája (Horace)
Gorkij: Éjjeli menedékhely (Báró)
Orwell-Hall: Állat-farm (Cirmos)
Lerner-Loewe: My fair Lady (Henry Higgins)
Gogol: Háztűznéző (Podkoljoszin)
Dés László - Böhm György - Horváth Péter - Korcsmáros György: Valahol Európában (Simon Péter)
Bulgakov - Morcsányi: A Mester és Margarita (Woland)
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szvidrigaljov)
Vörösmarty: Csongor és Tünde (Csongor)
Dan Gordon: Esőember (Raymond Babbitt) - Belvárosi (Befogadó) Színház[14]
Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc (Michael)
Filmjei:
Hajnali háztetők (1986)
Miss Arizona (1987)
A napfény íze (1999)
Max (2002)
Az utolsó blues (2002)
Apám beájulna (2003)
Kontroll (2003)
A temetetlen halott (2004)
Mix (2004)
Világszám (2004)
A Herceg haladéka (2006)
Kaméleon (2008)
A vizsga (2010)
forrás: wikipedia
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kerényi Imre egykori rendező, az Ön személyes megbízottja a napokban a Keresztény Színházi Fesztiválon egyebek mellett a következőket mondta: „Fel kell venni ezzel az erővel a harcot. Ez nagyon nagy harc, ez a buzilobbi tulajdonképpen. Az egész opera, operát, a nemzetközi operavilágot, filmvilágot, mindent át- meg átszövi. Fel kell ismerni a helyzetet, fel kell venni a harcot ez ellen."
Az Ön közvetlen munkatársa nem először buzizik nyilvánosan. És nem először teszi ezt nyilvánosan, következmények nélkül. Homofób, a gyűlöletbeszéd határát súroló kijelentései miatt Ön mindeddig nem mentette fel tisztségéből, de még csak el sem marasztalta.
A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott közszereplő, szavai a közbeszédet tematizálják. Mik azok a magyar kulturális értékek, amelyek megőrzésére és fejlesztésére hivatott? Alig hiszem, hogy a homofóbia köztük lenne. Az a tény, hogy Ön mint a megbízott úr közvetlen felettese, eltűri ezt a hangnemet, két dologra enged következtetni: Kerényi Imre megnyilvánulásai az Ön tetszésével is találkoznak, sőt, azt sem bánja, ha ez a beszédmód a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek" részévé válik.
Szeretném hinni, hogy tévedek.
Magyar állampolgárként arra kérem Önt, határolódjon el nyilvánosan Kerényi Imrétől, mutassa meg, hogy 2014 Magyarországán, Európa közepén nincs helye annak, hogy közszereplők harcot hirdessenek, uszítsanak a társadalom bármely része ellen.
Ön néhány napja egy interjúban úgy fogalmazott: „Aki nem vállalja a vitát és nem áll ki magáért, az balek, az lúzer."
Sem balek, sem lúzer nem vagyok. Várom válaszát alábbi kérdéseimre: meddig mehet el az Ön személyes megbízottja mások nyílt megbélyegzésében? Mennyiben ért egyet kijelentéseivel? Milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy Magyarországon a közbeszédet az Önt képviselő közszereplők ne csúfíthassák el, ne ejthesse azt túszul a gyűlöletbeszéd?
Budapest, 2014. május 26.
Válaszát várva üdvözli: Kulka János"
Radnóti Miklós Hetedik ecloga c. gyönyörű verse Mozart klarinét concerto-jával fonódik össze Kulka János interpretálásában.
Simon Péter dala
Az ArcKép egy portréműsor. ( https://www.facebook.com/arckepkadark... ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat a Zugló Televízióban látható
Szerkesztő-műsorvezető: Kadarkai Endre, rendező: Duljánszky Tibor, operatőr: Harrach László, Ormos Tibor, technikus: Vértes Zsolt, stúdióvezető:Kővári Miklós.
Főcím: Huszti Gábor ( http://www.monoszkop.hu/ ), főcímzene: Alexander Holeczy
Kulka János (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész. Édesapja Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31. -- Budapest, 1989. szeptember 23.) európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt. Édesanyja, Boleman Eszter Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja volt. Testvére Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzora.
Eredetileg bölcsész akart lenni, de egy véletlen folytán a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki. 1981-ben végzett, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol Schiller Haramiák című művében debütált, Franz Moor szerepében. Bár Vámos László, a Várszínház főrendezője szerződtette volna, maradt a Szegvári Menyhért vezette pécsi színházban, ahol minden színházi műfajban kipróbálhatta magát.
1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A Babarczy László vezette színház ekkoriban élte fénykorát, olyan társulattal, amelynek tagja volt többek közt Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, s itt rendezett az igazgatón kívül Ács János, Ascher Tamás, Gazdag Gyula, Gothár Péter is. Ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit (Színikritikusok díja, Jászai-díj).
Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére - vidéki színészként - az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű sorozatban az első adástól (1987. februárjától) szerepelt, 14 éven át.
Bálint András hívására 1993-tól a Radnóti Miklós Színház tagja lett Budapesten, s Valló Péter, Zsótér Sándor, Gothár Péter rendezőkkel dolgozott. Ekkoriban játszotta el Franciaországban Nyizsinszkij szerepét is franciául Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjában.
2003-tól a Nemzeti Színház tagja, ahová Jordán Tamás igazgatása alatt került.
Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja a figyelmet az autisták életére
Főbb színpadi szerepei:
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (Hamlet) III. Richárd (III. Richárd) Szentivánéji álom (Theseus, Oberon) Othello (Jago) Lear király (Lear)
Schiller: Haramiák (Frantz)
Csehov: Cseresznyéskert (Trofimov) Ványa bácsi (Vojnyickij) Három nővér (Kuligin)
Jacobi: Leányvásár (Tom Migles)
Shaw: Szent Johanna (Daophin)
Lehár: Cirkuszhercegnő (Mr.X)
McDonagh: A Kripli (Johnny)
Milne-Karinthy:Micimackó (Füles)
Brecht: Kurázsi mama (a tábor pap) A kaukázusi krétakör (Arkadó Czeidze)
Molière: Nők iskolája (Horace)
Gorkij: Éjjeli menedékhely (Báró)
Orwell-Hall: Állat-farm (Cirmos)
Lerner-Loewe: My fair Lady (Henry Higgins)
Gogol: Háztűznéző (Podkoljoszin)
Dés László - Böhm György - Horváth Péter - Korcsmáros György: Valahol Európában (Simon Péter)
Bulgakov - Morcsányi: A Mester és Margarita (Woland)
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szvidrigaljov)
Vörösmarty: Csongor és Tünde (Csongor)
Dan Gordon: Esőember (Raymond Babbitt) - Belvárosi (Befogadó) Színház[14]
Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc (Michael)
Filmjei:
Hajnali háztetők (1986)
Miss Arizona (1987)
A napfény íze (1999)
Max (2002)
Az utolsó blues (2002)
Apám beájulna (2003)
Kontroll (2003)
A temetetlen halott (2004)
Mix (2004)
Világszám (2004)
A Herceg haladéka (2006)
Kaméleon (2008)
A vizsga (2010)
forrás: wikipedia
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





