Bernardo Atxaga 1951-ben született Asteasuban José Irazu Garmenia néven. Íróként és költőként világszerte ismert, minden idők legtöbbet fordított és legtöbb díjat nyert baszk írója. Közgazdász, a Baszk Nyelvi Királyi Akadémia, az Euskaltzaindia tagja. Anyanyelvén ír, többnyire maga fordítja műveit spanyol nyelvre. Első verseskötete Ziutateak (’Városok’) címmel jelent meg 1976-ban, majd két esztendővel a később az Etiopía című, amely elnyerte a kritikusok díját. Mindig szoros kapcsolatot ápolt a baszk zenével, számos dalszöveget is írt. Legnagyobb irodalmi sikereit regényeivel érte el. Az első Bi anai (’Két testvér’) címmel jelent meg, és rögtön elnyerte a kritikusok díját. A magányos ember (Gizona bere bakardadean 1995) című regénye magyarul is megjelent, verseit és novelláit a Magyar Napló, a Magyar Lettre Internationale és a Nagyvilág is közölte. 2020-ban elnyerte a Premio Nacional de Narrativa, 2021-ben pedig a LIBER díjat.
„Mint aki már megszokta a bezártságot, és nem képes a tágas térben mozogni, második börtönévé tette a szállodát; inkább hátat fordított a világnak, mint hogy beilleszkedjék, és normálisan élje az életét. „Nagyon is jellemző ez a baszkokra. Gondolj csak vissza, mit meséltem nektek a matrózokról” – szólalt meg benne Sabino hangja (...)” – írja A magányos ember című művében. Különleges alkotói útjáról budapesti látogatása alkalmával november 18-án az Uránia Filmszínházban Darvasi Lászlóval beszélget. November 19-én pedig a Cervantes Intézetben Bernardo Atxaga és a baszk irodalom címmel tart ingyenes előadást Faix Dóra részvételével.
A 19. században gyakorlatilag csak a papok írtak baszkul. Műveik hozzájárultak a Baszkföldről kialakított sztereotípiákhoz. Titokzatos eredetű és ősi szokásokkal rendelkező, szorgalmas, hagyományaihoz kötődő és szabadságszerető nép. Vizuálisan ezek a sztereotípiák – a hegyvidéki táj, a tengerparti bátorság, a parasztház, az ökrök, a földműves a txapelával – a táncok és a baszk pelota révén kerülnek át az irodalomba. A ma ismert baszk irodalmi rendszer a diktatúra végével kezdett kialakulni, és Bernardo Atxaga egyike volt azoknak az íróknak, akik ennek a konszolidációnak a részesei voltak. Többek között Jon Juaristival, Ruper Ordorikával és Joseba Sarrionandiával együtt modernizálták az irodalmat: szakítottak a korábbi kánonokkal anélkül, hogy feladták volna a hagyományokat. Ma a baszk irodalom nem ismer határokat, és egyre több eredeti baszk nyelvű művet fordítanak le más nyelvekre.
További információ: https://cultura.cervantes.es/budapest/hu/Bernardo-Atxaga-y-la-literatura-vasca/147276
https://cultura.cervantes.es/budapest/hu/Bernardo-Atxaga-y-L%C3%A1szl%C3%B3-Darvasi-/146189
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése