Amadeus – A klasszikus zene, nem klasszikus párvidala a Belvárosi Színházban

Mozart zseni volt. Ez ma már nem vitás, de saját kora gyakran az ügyes virtuózt, a kulturális látványosságot látta benne. Antonio Salieri, a bécsi udvari zeneszerző az egyetlen, aki rögtön felismerte: ilyen muzsika kizárólag isteni sugallatra születik. Élet-halál harcba kezd tehát, hogy Mozarttal szemben ő legyen a kiválasztott, akinek hangján megszólal az örökkévalóság. Peter Shaffer világhírű műve természetesen fikció. De mi van, ha valóban igazak a korabeli feltételezések. Mi van, ha Mozartot valóban meggyilkolták? És mi lehetett az indíték?

2014. június 18-án az Orlai Produkciós Iroda a Belvárosi Színház színpadán mutatja be Szikszai Rémusz rendezésében Peter Schaffer világhírű darabját az Amadeust. A főbb szerepekben Kulka Jánost, Keresztes Tamást, Fodor Tamást és Lovas Rozit láthatja a közönség. Különös aktualitása  a darab bemutatójának, hogy az Oscar-díjas filmváltozat éppen 30 évvel ezelőtt került a mozikba.

 

Orlai Tibor producer és Zöldi Gergely dramaturg/fordító páros évek óta sikeres darabválasztásaival igyekszik a közönséget nyáron is becsalni a színházba. A 2014-es nyár indítása különösen érdekes, hiszen Kulka János és Keresztes Tamás biztosítékok arra, hogy Mozart és Salieri “párharca” izgalmas perceket szerez majd a Belvári Színház nézői számára. Az előadás nem csupán az új fordítással (Zöldi Gergely munkája), hanem Szikszai Rémusz formabontó, új rendezői megközelítésével is garantálja, hogy a színpadi mű, és a filmváltozat rajongói is új oldalról láthassák a két zenei virtuóz kapcsolatát.  

Bemutató: 2014. június 18. 19.30 óra, Belvárosi Színház

Szereplők: Kulka János, Keresztes Tamás, Egri Márta, Lovas Rozi, Murányi Márta, Fodor Tamás, Kaszás Gergő, Tamási Zoltán

Stáb

Szerző	Peter Shaffer
Díszlet	Varga Járó Ilona
Jelmez	Kiss Julcsi
Zenei vezető	Wagner-Puskás Péter
Fordító	Zöldi Gergely
Rendező	Szikszai Rémusz
Producer	Orlai Tibor

A történetet kell jól elmesélni - interjú Szikszai Rémusszal

Az Orlai Produkciós iroda Kulka János és Keresztes Tamás főszereplésével mutatja be Peter Shaffer világsikerű darabját, az Amadeust. Az olvasópróba után Szikszai Rémusz rendezővel, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás vezetőjével beszélgettünk.

Az olvasópróbán felolvastam a darabot, mondtam róla pár szót és megmutattam a díszletet. Tükörfalak vannak benne, tükörkeretek. Lipótmezőt, vagy más kastélyból lett bolondokháza érzetét keltik és a benne lévő tárgyak is erre utalnak majd, hiszen a darabnak ez az alaphelyszíne, de nem annyira konkrét, mint inkább egy elvont tér lesz. Ez pedig jól passzol az emlékezéshez, hiszen Salieri visszaemlékezései adják a történetet. 

A közönségnek valószínűleg lesz előképe, amikor beül majd az előadásra.

Az Amadeusnak van egy legendája, ezzel meg kell küzdenünk. Van a klasszikussá vált Forman film, és születtek legendás színházi előadások is Magyarországon. Igyekszünk mi is olyat csinálni, ami érvényes-

Tudjuk, hogy Salieri tanítványa volt Beethoven, aki már híres zeneszerző, mikor Salieri Bécsben haldoklik. Mozart ugye ekkor már rég halott. Beethovennek voltak beszélgető füzetei, mivel nem hallott, ezekben egyirányú beszélgetések vannak rögzítve. A füzetek még mindig megvannak, ezekbe akárki ment hozzá látogatóba, az leült és írt. Beethoven pedig szóban válaszolt. Egy ilyen füzetben olvasható, hogy Bécsben az a pletyka, hogy az öreg Salieri megbolondult és azt állítja, hogy ő mérgezte meg Mozartot. Ez a pletyka, amit senki nem hisz el természetesen. Innen veszi a történetet Puskin is, neki jutott először eszébe, hogy a Mozart – Salieri viszonyt meg kellene írni. Természetesen nem így történt, ahogy a Shaffer megírta a darabban, de érdekes, hogy lehetett volna így is. Azt szokták mondani, hogy a színház nem feltétlenül az élet, hanem az, ami lehetne. 

Hogyan jött az ötlet, hogy ezt a történet meséld el?

Orlai Tibor kért fel. Hosszan gondolkoztam rajta, nem azért, mert nem tetszett, hanem mert elolvastam a harminc évvel ezelőtti fordítást és azt nagyon „porosnak” találtam. A maga korában biztos rendben volt, de ma túlbeszéltnek, lassúnak hat. Ebből jött az ötlet, hogy Zöldi Gergely újrafordítja. Úgy hiszem egy jól mondható frissebb szöveg született. A felkérés úgy szólt, hogy a két főszerepet Kulka János és Keresztes Tamás játszaná, és ez is nagyon inspiráló volt, hogy velük dolgozhatok. 

A hatalom és a művészet viszonya az Amadeusban is ott van, ahogy azokban a Vádlis produkciókban is, amiket az utóbbi időkben rendeztél, akár a Caligula helytartójára, akár a Képmutatók cselszövésére, akár az I. Erzsébetre gondolok.

Ott van II. József figurája, aki nagyon fontos szereplője ennek a történetnek. Érdekes a művészek kiszolgáltatottsága. Ez tényleg az a kor, amikor vagy van mecénás, aki eltartja a művészt, vagy ha nincs, akkor az éhen hal. Ekörül is zajlik a cselekmény persze, de a darabnak a fősodra mégis csak az, hogy van egy tehetséges ember, aki felméri, hogy van egy nálánál jóval tehetségesebb és ezt nem bírja elviselni. Nem a zsenit vádolja, hanem Istent. Vele fordul szembe, mert azt érzi, hogy ez méltánytalan. Az akkor nagyon híres Gluck mondta, látva egy Mozart kottát, hogy mindannyiunkat el fog törölni a Föld színéről. Egy zeneszerzőnek ez első pillantásra világos volt. Megdöbbentő. Sokat olvastam erről, Beethoven mondta, már érett zeneszerzőként, hogy Mozart után már nem lehetett harmóniában gondolkodni. Muszáj volt szétszedni, diszharmóniát keresni a zenében, mert az, amit Mozart megírt, azt már nincs hová fejleszteni. Beethoven is az isteni jelzőt használja rá. 

 Az eddig rendezéseid formakereső, alternatív, független előadások. Kíváncsi voltál, hogyan lehet a Belvárosi Színház közönségének fogalmazni?

Is. De nem tudom, hogy van-e egy külön közönsége a Belvárosinak. Azt tudom, hogy ebben is az érdekel, hogy mi lesz a színházi forma. Viszonylag nyitott a darab olyan szempontból, hogy szabadon bírja engedni a fantáziát. Folytatnám, amit a Vádlival elkezdtünk. Ebben a produkcióban is sok olyan színésszel dolgozom együtt, akikkel a Vádliban is. Fodor Tamás, Kaszás Gergő, Tamási Zoltán. A díszletet Varga Járó Ilona, a jelmezeket Kiss Julcsi készíti. Orlai Tibor látta az összes munkámat, az I. Erzsébet után kért fel erre. Valószínűleg azt érezte, hogy ezt a sokszereplős, mozgalmas történetet el tudnám jól mesélni. Ennek a jó elmesélése a legfontosabb feladat. Ehhez kell jelentést és költőiséget találni.

Mennyi időtök lesz megtalálni?

Nagyon sok nem, hat hetünk van összesen elkészíteni az előadást. Viszonylag nagy terjedelmű mű, tele van zenével. Keresztes Tamás fog zongorázni, Murányi Márti csodálatos operaénekes, szintén benne van, szóval lesz élőzene is. Van, ami felvételről fog szólni, van benne sok Mozart mű, de lesz Salieri is. Rengeteg zenét hallgattam a felkészülés közben, Mozart opera kavalkád van most a fejemben. Csodálatos.