A művészet segítségével szabadítanak fel hátrányos helyzetű gyerekeket, és különbözőségeikre rámutatva nevelik őket egymás elfogadására és a másikkal való együttműködésre a Musique Europe (MUS-E) programban részt vevő művészek és pedagógusok. A világhírű hegedűművész, Lord Yehudi Menuhin nevéhez fűződő kezdeményezés idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ez alkalomból és szintén a Menuhin által kezdeményezett Zene Világnapját ünnepelve október 1-jén nagyszabású hegedűgála szerveződik a Művészetek Palotájában. Az eseményen olyan jeles művészek állnak színpadra, mint Lajkó Félix, Kelemen Barnabás, Kathy-Horváth Lajos és a fiatal tehetség, Somogyi Barnabás. A MUS-E programról annak hazai főtitkára, Tímár Andor mesélt.
Alapító tagja volt az itthoni és az olaszországi MUS-E programnak. Mi az, ami megnyerte a kezdeményezésben?
A Yehudi Menuhin hegedűművész által 1993-ban elindított program a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését segíti művészeti foglalkozások által. Úgy fogalmazott, hogy ebben a programban a különbözőség nem az összeütközés platformja, hanem erőforrás. Hiszen pont ettől a különbözőségtől lesz gazdagabb a közös munka.
Az, ami művészként is megfogott benne, hogy nagyon sokat ad hozzá a saját művészetünk gyakorlásához, annak fejlesztéséhez. Egy olyan tiszta, ártatlan és őszinte közönség előtt vizsgálhatjuk ugyanis művészetünk hatását és hitelességét, melynek tagjaira még semmiféle divat, politikai vagy egyéb meggyőződés nem hat. Ösztönösen, zsigerileg döntik el azt, hogy amit az ember csinál, mennyire hatásos vagy érdekes, mennyire ragadhatja magával a másik figyelmét. A gyerekek a művész legjobb, egyúttal legkíméletlenebb kritikusai, a legtökéletesebb és legőszintébb közönség. Iránymutatást nyújtanak a tekintetben, hogy milyen irányba érdemes még fejlődni.
A hátrányos helyzetű gyerekek másképp fogadják be a művészetet?
Érzékenységükben és abból a szempontból, hogy mennyire hat rájuk a dolog, a hátrányos helyzetű gyerekek nem különböznek a normál körülmények között nevelkedett társaiktól. Abban sokkal inkább lehet eltéréseket felfedezni, hogy mennyire bátrak képviselni azt, ami velük történik. Ezekben a hátrányos helyzetű gyermekeket tanító iskolákban sokszor tapasztaljuk azt, hogy a diákok olyan fenyegető közegből jönnek, amely rendkívül zárkózottá teszi őket. Több idő és rengeteg foglalkozás kell ahhoz, hogy megnyíljanak, vállalják magukat, illetve elkezdje őket érdekelni a másik, és olyannyira elfogadják egymást, hogy később együtt tudjanak működni társaikkal. Nyugat-Európában a gyerekek megszokták, hogy multikulturális közegben nevelkednek, nálunk ez leegyszerűsödik a cigánykérdésre. A romák ellen irányuló ellenérzések miatt ezek a gyerekek is lépéshátrányból indulnak: rengeteg a negatív élményük, hiányzik belőlük az önbizalmuk, nem hisznek önmagukban, emiatt gyakran előfordul, hogy ők is próbálnak elnyomni, rossz helyzetbe hozni másokat, illetve agresszívan viselkedni.
Fontos, hosszú távú célja a programnak, hogy ezek a gyerekek idővel a saját kezükbe tudják venni az életüket. Alternatívát nyújtunk nekik, és megmutatjuk, hogy igenis van választásuk a jövőjüket illetően.
Milyen művészeti ágak szerepelnek a programban? Hány hazai oktatási intézmény érintett?
Elsősorban a zenére koncentrálunk, hiszen maga a program megálmodója, Lord Yehudi Menuhin hegedűművész volt, aki ugyanakkor azt vallotta, hogy nem csupán a zene, hanem minden művészeti ág képes megnyitni az embereket, így hangsúlyos szerep jut még a programban a képzőművészetnek, a színjátszásnak és a táncnak is. Egy-egy osztálynak hetente két foglalkozása van két különböző művészeti ágban. Magyarországon egy kicsit lassabban, úgymond organikusabban fejlődik a program, jelenleg már hat városban vagyunk jelen, így Debrecenben, Békéscsabán, Budapesten, Tatabányán, Győrben és Zalaegerszegen.
Gyakorlatilag 30 művésszel dolgozunk együtt, ugyanakkor idén három olyan projektünk is indul, mely lehetővé teszi a külföldi művészekkel való csereprogramot. Egyik legfontosabb törekvésünk a művészeink folyamatos fejlesztése, olyan technikák összegyűjtése és foglalkozások kidolgozása, melyek által minden gyereknek lehetőséget nyújtunk a megnyilvánulásra, és megtanítjuk, hogyan kell elfogadni a másik embert, illetve együttműködni vele.
A MUS-E idén ünnepli 20 éves évfordulóját, melynek apropóján elindult a „Fogadj örökbe egy osztályt” kampány, valamint október 1-jén a leghíresebb hazai hegedűművészek fellépésével nagyszabású gálát rendeznek a Művészetek Palotájában.
A Fogadj örökbe egy osztályt kampánnyal meg akartuk mutatni a támogatóinknak, hogy milyen fantasztikus értékek rejlenek ezekben a gyerekekben, és mennyire megéri a felnövekvő generációba invesztálni. Tizenhat osztályt hívtunk meg a programba: minden résztvevő készített egy festményt saját tehetsége, felkészültsége alapján, melyből a végén összeállt egy óriásplakát, amely tulajdonképpen ezeknek a gyerekeknek a sok ezer színű világát mutatja be. Egy-egy kép örökbefogadásával egy-egy osztályt lehet támogatni – ezzel valójában szeretnénk még inkább érdekeltté tenni a „felnőtteket” a gyerekek és a program iránt, bevonni őket a munkába. A MUS-E tanév október 1-jén, a Zene Világnapján indul – ez a kezdeményezés szintén Menuhin nevéhez fűződik –, ennek és a húszéves évfordulóknak az apropóján kerül sor arra a nagyszabású hegedűgálára, melyet a Művészetek Palotájában élvezhet majd a közönség. A fellépő művészek mind eltérő stílust képviselve hirdetik majd a Menuhin által is vallott eszmét: a különbözőség erőforrás."
