2013. március 2., szombat

D.O.G.

"D.O.G. - Delusions of Grandeur
Delta Blues-ba oltott gyökerek, funk-os fordulatok, hillbilly attitűd, némi country/western beütés, mókás-merész, de gondosan kidolgozott szövegelés, na és egy löttyintésnyi mocsok: ez a D.O.G. 

A zenei hatások és stílusok ilyen szintű keveredése egyből indokolttá válik, ha megnézzük a csapat összetételét. A magyar születésű, fiatal éveit New Orleans-ban töltő Erbo Dirtsy (azaz Ertl Dániel) két nemzetközi tettestársával ontja az énekelt-reppelt, gitár/ukulele/vokál harmóniákkal kísért dalokat. A hanyag Sizzle (az indiai származású, kaliforniai Simran Sandhu) és a virtuóz Jenkins Geeves (a Malajziában / Szingapúrban nevelkedő, amúgy norvég Thomas Jensen) hol máshol, mint Pécs parkjaiban kezdtek vérbő nótáik éjszakába hajló kigyakorlásába. 

A srácok időközben tovább emelték a tétet a német multi-instrumentalista / DJ Dingus (Marlon Asbach) és a Punnany Massif két veteránjának, a nagybőgős Keko (Kerekes Kornél) és a dobos Kenta (Zentai Péter) csatlakozásával. 

Manapság a jelenleg tehát hat illusztris főt számláló alakulat elkötelezetten munkálkodik az első D.O.G. stúdióalbum rögzítésén."

Szóval:
Beviharzott a színpadra egy rakás fura fazon retró napszemcsikben, zappás satyikokban és lökték az "ámerikai" vakert az ötvenes évek miami zenés rádióadóinak stílusában, majd a hangulatot fokozandó nem csak egymás szavába hanem az akusztikába is vágtak hangszerileg és valami jazz-es swing-es rap-es valamibe kezdtek nagy lendülettel és mi hirtelen nem tudtuk eldönteni, hogy ez most a tengerparti party Miami Beach-en a rock elötti korban vagy Frank Zappa paródia, a régi dalok feldolgozásai vagy mi a fene (itt mást akartam mondani), és nyomták rendületlenül, lazán, játékosan a skacok, mint egy high school tehetségkutató döntősei, és nagy szerencséjükre Keko és Kenta pontosan alapozott alájuk, mert nélkülük lehet, az egész káoszba fulladt volna. Nekünk egy kicsit szétszórtak voltak, a nagy lazaságban elveszett a zene belső megélése-átélése, bár külső eszközökben nem volt hiány, amit a közönség nagy lelkesedéssel követett, de nekünk hiányzott az a kicsi plusz amitől lemegyünk hídba, amitől megáll a kezünk a korsó emelése közben, amitől megcsörren a jég a whiskyben.
Mentségükre legyen mondva, fiatal a csapat, készülő lemezük pedig jónak igérkezik.

D.O.G. from simarafoto on Vimeo.

Nincsenek megjegyzések: