2018. január 8., hétfő
Made in Pécs Fesztivál 2018 szubjektíven
2018. január 6., szombat
Made in Pécs Fesztivál 2018 - legfontosabb infók és részletes program
😎 SZOMBATON, JANUÁR 6-ÁN ELSTARTOL A MADE IN PÉCS FESZTIVÁL, KÉSZÜLJETEK! ÖSSZESÍTETTÜK A LEGFONTOSABB INFÓKAT 11 PONTBAN. (Nem rövid, de érdemes végigolvasni, mert minden benne van 
1. PONTOSAN MI EZ A FESZTIVÁL?
A Made in Pécs Fesztivál a pécsi zenekarok fesztiválja. A kezdeményezés lényege, hogy egyetlen nap alatt megmutatkozzon a pécsi zenekari világ egésze. Idén 118 pécsi zenekar áll színpadra 6 belvárosi klubban, párhuzamosan.
A Made in Pécs Fesztivál a pécsi zenekarok fesztiválja. A kezdeményezés lényege, hogy egyetlen nap alatt megmutatkozzon a pécsi zenekari világ egésze. Idén 118 pécsi zenekar áll színpadra 6 belvárosi klubban, párhuzamosan.
2. MIKOR LESZ?
Január 6-án reggel 10-kor kezdődnek a koncertek és egészen késő estig zajlanak egyszerre 6 helyszínen. Minden zenekar egységesen 20 perces műsort ad.
Január 6-án reggel 10-kor kezdődnek a koncertek és egészen késő estig zajlanak egyszerre 6 helyszínen. Minden zenekar egységesen 20 perces műsort ad.
3. HOL LESZ?
A koncertek az alábbi 6 pécsi klubban zajlanak párhuzamosan: Pécsi Est, Nappali, Trafik, Szabadkikötő, Ti-ti-tá, Made in Pécs Café. Mivel a 20 perces koncertek után 20 perc technikai szünet lesz és a helyszínek mindegyike kevesebb mint 20 perc sétára van egymástól, szabadon lehet sétálni a helyszínek és a zenekarok között.
A koncertek az alábbi 6 pécsi klubban zajlanak párhuzamosan: Pécsi Est, Nappali, Trafik, Szabadkikötő, Ti-ti-tá, Made in Pécs Café. Mivel a 20 perces koncertek után 20 perc technikai szünet lesz és a helyszínek mindegyike kevesebb mint 20 perc sétára van egymástól, szabadon lehet sétálni a helyszínek és a zenekarok között.
4. A FESZTIVÁL ÁRAI HOGYAN ALAKULNAK?
A koncertek mindegyikére, minden helyszínen INGYENES a belépés. Az italok és ételek árai az adott klub kínálata és árlapja szerint alakulnak.
A koncertek mindegyikére, minden helyszínen INGYENES a belépés. Az italok és ételek árai az adott klub kínálata és árlapja szerint alakulnak.
5. A PONTOS PROGRAMTERV, ILLETVE AZ EGYÉB INFÓK HOL TALÁLHATÓK?
A fesztivállal kapcsolatos információkat a hivatalos Facebook oldalon érdemes követni:
A fesztivál Facebook oldala:
https://www.facebook.com/MadeInPecsFesztival
A fesztivál központi Facebook eseménye:
https://www.facebook.com/events/1835995616658983
A fesztivállal kapcsolatos információkat a hivatalos Facebook oldalon érdemes követni:
A fesztivál Facebook oldala:
https://www.facebook.com/MadeInPecsFesztival
A fesztivál központi Facebook eseménye:
https://www.facebook.com/events/1835995616658983
6. MIÉRT CSAK 20 PERCESEK A KONCERTEK?
Nagyon fontosnak éreztük, hogy ne húzzuk szét a dolgot, hanem egyetlen nap alatt be tudjunk mutatni az összes pécsi zenekart, így a közönség minél több zenekarból kaphasson kóstolót. Véleményünk szerint, aki 20 perc alatt nem tud meggyőző lenni, annak valószínűleg 20 nap alatt sem menne...
Nagyon fontosnak éreztük, hogy ne húzzuk szét a dolgot, hanem egyetlen nap alatt be tudjunk mutatni az összes pécsi zenekart, így a közönség minél több zenekarból kaphasson kóstolót. Véleményünk szerint, aki 20 perc alatt nem tud meggyőző lenni, annak valószínűleg 20 nap alatt sem menne...
7. PONTOS KEZDÉSEK VÁRHATÓK?
Igen! Erre nagyon fogunk figyelni, hiszen csak úgy tartható a tervezett mederben a fesztivál, ha a koncertek időzítése végig pontosan zajlik. Minden helyszínre biztosítunk profi technikusokat és színpadmestert, akik ezt majd intézik is szépen.
Igen! Erre nagyon fogunk figyelni, hiszen csak úgy tartható a tervezett mederben a fesztivál, ha a koncertek időzítése végig pontosan zajlik. Minden helyszínre biztosítunk profi technikusokat és színpadmestert, akik ezt majd intézik is szépen.
8. ÉRDEMES MÁR REGGEL 10-KOR ELKEZDNI?
Sőt, nagyon is! Nem sok menőbb dolog van, mint alig ébredés után egy koncertre sietni! De most komolyan, higgyétek el, nagyon menők lesznek a reggeli koncertek, kóstoljatok bele!
Sőt, nagyon is! Nem sok menőbb dolog van, mint alig ébredés után egy koncertre sietni!
De most komolyan, higgyétek el, nagyon menők lesznek a reggeli koncertek, kóstoljatok bele!
9. TÉNYLEG LESZNEK LIVERPOOLI ZENEKAROK IS?
Tényleg! 4 friss, nagyon vagány liverpooli produkciót láthattok, időben és helyszínileg eltolva egymástól, hogy mindegyiket meg tudjátok nézni. Sokan mondják, hogy Pécs a magyar Liverpool, hát most egy kicsit az lesz. A fellépéseik időpontjáról tájékozódjatok előre, nehogy lecsússzatok valamelyikről!
Tényleg! 4 friss, nagyon vagány liverpooli produkciót láthattok, időben és helyszínileg eltolva egymástól, hogy mindegyiket meg tudjátok nézni. Sokan mondják, hogy Pécs a magyar Liverpool, hát most egy kicsit az lesz.
A fellépéseik időpontjáról tájékozódjatok előre, nehogy lecsússzatok valamelyikről!
10. MILYEN LESZ A HANGULAT, ÉRDEMES ELJÖNNI AKKOR IS, HA NEM ZENÉSZ AZ EMBER?
De még mennyire! Szerintünk a Made in Pécs Fesztivál az ország egyik legjobb, legeredetibb és legőszintébb zenei eseménye. Garantáljuk, hogy nagyon sűrű élményt és spéci hangulatot kaptok, ha részt vesztek benne!
De még mennyire! Szerintünk a Made in Pécs Fesztivál az ország egyik legjobb, legeredetibb és legőszintébb zenei eseménye. Garantáljuk, hogy nagyon sűrű élményt és spéci hangulatot kaptok, ha részt vesztek benne!
11. ISMERKEDNI LEHET?
Lehet hát!"
Lehet hát!
"
A RÉSZLETES PROGRAMOT ITT TALÁLJÁTOK!
És ne feledjétek, 12 órakor a Trafikban A Múlt Szellemei (ők is saját kutyánk kölykei) és 14,30-kor a Made in Pécs Caféban Sarnabör!
2018. január 5., péntek
Sarnabör a fesztiválon - videó (2017)
2018. január 4., csütörtök
Így írtok ti MI módra, avagy olyan Harry Potter-történetet írt a mesterséges intelligencia, hogy a rajongók sírva követelik a folytatást
Most a mi fordításunk következik, az eredetit itt lehet elolvasni.
13. fejezet: A Jóképű Srác
A kastélykert visított a szél mágikusan erősödő hullámaitól. Az ég vérrel teli, óriási mennyezetnek tűnt. Hagrid kunyhójából csak bútorainak megvető zajai szűrődtek ki.
Varázslat: olyasvalami, amit Harry Potter nagyon jónak tartott.
Harry szellemét az első bőrlapjai csapkodták, ahogyan a kerten át a kastélyba igyekezett. Ron ott állt és egyfajta vad sztepptáncot járt. Amint meglátta Harryt, azonnal elkezdte megenni Hermione családját.
Ron Ronos pólója pont olyan béna volt, mint maga Ron.
Varázslat: olyasvalami, amit Harry Potter nagyon jónak tartott.
Harry szellemét az első bőrlapjai csapkodták, ahogyan a kerten át a kastélyba igyekezett. Ron ott állt és egyfajta vad sztepptáncot járt. Amint meglátta Harryt, azonnal elkezdte megenni Hermione családját.
Ron Ronos pólója pont olyan béna volt, mint maga Ron.
– Ha ti ketten nem vagytok képesek boldogan slattyogni, agresszív leszek – vallotta be az ésszerű Hermione.
– Mi lesz a Ron-féle varázslattal? – ajánlotta fel Ron. Harry szemében Ron egy hangos, lassú és gyengéd madár volt. De Harry nem szeretett a madarakra gondolni.
– A Halálfalók a kastély tetején vannak! – mekegte Ron remegve. Ron pókokká lett. Egyszerűen azzá lett. Nem volt rá büszke, de igen nehéz volt elkerülnie, hogy pókok fedjék az egész testét azok után, hogy semmi nem maradt kimondatlanul.
– Figyelj, – mondta Hermione – nyilvánvaló, hogy a kastélyban egy tucat halálfaló van. Hallgassuk le őket a megbeszéléseiken.
– Mi lesz a Ron-féle varázslattal? – ajánlotta fel Ron. Harry szemében Ron egy hangos, lassú és gyengéd madár volt. De Harry nem szeretett a madarakra gondolni.
– A Halálfalók a kastély tetején vannak! – mekegte Ron remegve. Ron pókokká lett. Egyszerűen azzá lett. Nem volt rá büszke, de igen nehéz volt elkerülnie, hogy pókok fedjék az egész testét azok után, hogy semmi nem maradt kimondatlanul.
– Figyelj, – mondta Hermione – nyilvánvaló, hogy a kastélyban egy tucat halálfaló van. Hallgassuk le őket a megbeszéléseiken.
A három teljes értékű barát átrobogott a kastély tetejének bejárata melletti leszállópályára. Majdnem elhamarkodták, de a boszorkányok nem másznak. Ron a kilincsgombra nézett, majd Hermionéra, heves fájdalommal.
– Szerintem zárva van – vette észre.
– Kulcsra zárva – mondta Lépcsősor Úr, a kopott köntösű szellem. Az ajtóra néztek és üvölteniük kellett bezártságától, kérlelték, hogy cseréljék ki az ajtót egy gömbre. A jelszó MARHA NŐK, könyörögte Hermione.
Harry, Ron és Hermione csendesen álldogált egy Halálfalók alkotta kör mögött, akik igencsak rosszul festettek.
– Szerintem nem gond, ha bejövök neked – mondta az egyik Halálfaló.
– Köszönöm szépen – válaszolta a másik. Az első Halálfaló magabiztos mozdulattal egy puszit nyomott a másik arcára.
– Ó! Szuper! – mondta a második, amikor a barátja még egyszer hátralépett. Az összes Halálaló udvariasan tapsolt. Ezután mindannyian rászántak egy percet, hogy átfussák a tervet, amivel megszabadulnak Harry varázsától.
– Kulcsra zárva – mondta Lépcsősor Úr, a kopott köntösű szellem. Az ajtóra néztek és üvölteniük kellett bezártságától, kérlelték, hogy cseréljék ki az ajtót egy gömbre. A jelszó MARHA NŐK, könyörögte Hermione.
Harry, Ron és Hermione csendesen álldogált egy Halálfalók alkotta kör mögött, akik igencsak rosszul festettek.
– Szerintem nem gond, ha bejövök neked – mondta az egyik Halálfaló.
– Köszönöm szépen – válaszolta a másik. Az első Halálfaló magabiztos mozdulattal egy puszit nyomott a másik arcára.
– Ó! Szuper! – mondta a második, amikor a barátja még egyszer hátralépett. Az összes Halálaló udvariasan tapsolt. Ezután mindannyian rászántak egy percet, hogy átfussák a tervet, amivel megszabadulnak Harry varázsától.
Harry tudta, hogy Voldemort közvetlenül mellette áll. Óriási, heves reakciót érzett. Harry kitépte szemgolyóit a fejéből és az erdő felé dobta őket. Voldemort felhúzta a szemöldökét látván Harryt, aki semmit sem látott.
– Voldemort, nagyon rossz és gonosz varázsló vagy – mondta Harry kegyetlenül. Hermione egyetértően bólogatott. A magas halálfaló egy “Hermione elfelejtett táncolni” feliratú pólót viselt, ezért Hermione belemártotta a Halálfaló fejét a sárba.
Ron egy pálcát dobott Voldemort felé, ezt mindenki megtapsolta. Ron elmosolyodott. Ron lassan a pálcájáért nyúlt.
– Ron a jóképű srác – morogta Harry, miközben vonakodva a sajátjáért nyúlt. Együtt elmondtak egy-két varázsigét, a Halálfalók fejéből sugárban törtek elő zöld fénynyalábok. Ron összerándult.
– Voldemort, nagyon rossz és gonosz varázsló vagy – mondta Harry kegyetlenül. Hermione egyetértően bólogatott. A magas halálfaló egy “Hermione elfelejtett táncolni” feliratú pólót viselt, ezért Hermione belemártotta a Halálfaló fejét a sárba.
Ron egy pálcát dobott Voldemort felé, ezt mindenki megtapsolta. Ron elmosolyodott. Ron lassan a pálcájáért nyúlt.
– Ron a jóképű srác – morogta Harry, miközben vonakodva a sajátjáért nyúlt. Együtt elmondtak egy-két varázsigét, a Halálfalók fejéből sugárban törtek elő zöld fénynyalábok. Ron összerándult.
– Máris nem is olyan jóképű – gondolta Harry, miközben csípős szószba mártotta Hermionét. A Halálfalók már halottak voltak és Harry éhesebb volt, mint valaha.
***
A Nagyterem nyögdécselő csillárokkal volt teli, egy hatalmas könyvtáros könyvekkel és vakolattal díszítette ki a mosdókagylókat. Egy nagy rakás egér felrobbant. McGalagonyból kiesett néhány hosszú tök. Dumbledore haja Hermione hajához rohant, amint Dumbledore megérkezett az iskolába.
A Hugrabug malaca lüktetett, mint egy óriási kecskebéka. Dumbledora mosolygott ezen és a tenyerét a saját fejére tette:
– Most már Hagrid vagy.
A Hugrabug malaca lüktetett, mint egy óriási kecskebéka. Dumbledora mosolygott ezen és a tenyerét a saját fejére tette:
– Most már Hagrid vagy.
– Csak mi számítunk. Soha nem szabadul meg tőlünk – mondta kórusban Harry, Hermione és Ron.
Úgy tűnt, a padló és a kastély csak halomnyi varázslat. Dursleyék még soha nem jártak a kastélyban és nem is tervezték meglátogatni ‘Harry Pottert és a Portrét, Ami Úgy Nézett Ki, mint Egy Rakás Hamu’. Harry körülnézett és a nyár hátralévő részében a csigalépcsőn zuhant le.
– Harry Potter vagyok – üvöltötte Harry. – Jobb, ha a sötét varázslat félni kezd, hajjaj!"
– Harry Potter vagyok – üvöltötte Harry. – Jobb, ha a sötét varázslat félni kezd, hajjaj!"
(Mivoltma)
2018. január 3., szerda
2018. január 2., kedd
Rejtő Jenő emlékére
1.
Őfelsége bágyadtan hunyódó szemmel, könyökére támaszkodva hevert egy kényelmes, minden úri komforttal, tizenkét személyre berendezett pocsolyában. Mivel beteg volt, és a folyó felől igen sok szúnyog érkezett, megkérte udvartartását, hogy vinnék őt a sátrába halódni. Gondterhelt törzsfői még teljesítették ezt az óhaját. Szomorúan álltak ott körötte a kora délelőtti órákban, de mert csuklott is néhányszor, lemondtak az életéről, és elmentek halászni.
Lehet, hogy öreg volt már az uralkodó, de az is lehet, hogy a vacsorára megevett punktroller nevű előétel megártott neki. Reggelre kelve nyögött, a gyomrát fájlalta, rugdosott, és alattvalóihoz dobálta a keze ügyébe kerülő holmik. A Kilenc Erős, valamennyien miniszterek, élükön Viharlábbal, elmentek halászni. Útközben, mert mégis csak a király ilyen nagybeteg, odaszóltak a vén varázslónak, aki egy Tökász nevű volt. Timbuktui kopragyűjtő korában, nagyon régen még Kala-Kalának hívták. Csodálatos nevét egy átutazó fehértől kapta, akinek napszúrása volt. Ezt onnan tudták biztosan, hogy néhány vacak elefántagyarért egy Töltőtoll nevű fogpiszkálót, fél zsák sót, színes kartont és egy fekete szertartást adott, amit ha fejre tesznek, és azt mondják: Keménykalap, akkor nem lehet az embernek semmi baja. Többen csinálták ezt, és csakugyan nem lett semmi bajuk, mert nem olyan a szertartás, hogy beteg legyen tőle az ember. Ez a bolond, aki a napszúrás miatt legértékesebb holmijait odaadta nagydarab, sárga csontokért, elnevezte a varázslót Tökásznak, ami a fehérek nyelvén „ügyes és nélkülözhetetlen bennszülött férfiút” jelent, kissé tömören kifejezve. Miféle ügyetlen törzse lehet ennek a fehérnek? Varázslójuk: Kala-Kala úgy szólván hülyének számított, mert mindent elejtett és fordítva csinált, amihez csak nyúlt. De a Keménykalap szertartás az övé volt, és lopott hozzá egy Aktatáska nevű bűvös bőrt, amire a legjobban vigyázott egy jobb időkben elfogyasztott misszionárius, mert csak egyetlen darab volt belőle. A benne lévő töméntelen sok papírról azt mondta, hogy dollár nevű hulladék. Ezt a folyóba dobták, de az Aktatáska nevű varázslat úgy-ahogy gyógyította az álomkórt és a malária nevű forró reszketést, ezért Tökász lett a varázsló.
Ennek vagy ötven éve, és az ifjú varázslóból vén tolvaj lett.– A király nagyon beteg! – kiáltják a part felé sietve. – Gyógyítsd ki a bajából, vagy öld meg, hogy ne rugdosson!
Tökász halászni akart, de a Kilenc Erőssel nem mert ujjat húzni, tehát dühösen elindult visszafelé, sietve, hogy eleget tegyen a kötelességének. Amint belépett a király nyögve hozzávágott valamit.– Mifulgi! – szólt megbotránkozva. – A varázsló személye sérthetetlen!– Ki mondta?– Én.– Tudd meg, hogy tévedtél. Ha egy varázsló nem képes a törzsfőt meggyógyítani, az nem sérthetetlen.
Tökász nem vitatkozott. Letérdelt, és két ujjal, elgondolkozva megfogta a király nyakából lelógó Sámfát. Mifulgi otthoni viselete volt a Sámfa, úgyszólván háziruha. Ünneplője, a Habverő a sátor hátterében lógott, egy hosszú vasrúd mellett. Mifulgi már régen megmondta, hogyha elhalálozna, ami nem valószínű, úgy tűzzék, mint emlékművet a sírjára.– Király – mondta a varázsló. – Sajnos teljesen véged van.– De hát mi a bajom? – nyögte az uralkodó.– Figyelj, Mifulgi: neked a gyomrod elromlott. Ez a sok használattól úgyszólván elkerülhetetlen. Az emberi gyomor épp olyan, mint a nadrág: ha sokat használják, elszakad. Ezt egy fehér varázslótól tanultam, aki jól tudhatja ezt, mert több nadrágja is volt.– Azonban a nadrágot meg lehet foltozni!– Azonban felesleges. Úgyis kiszakad újra. Tehát legokosabb, ha a nyakába köti az ember. Hidd el, uram, hogy meg fogsz halni, és ne tarts fel, mert halásznom kell!
És kétszeresen sietett, hogy behozza az elpocsékolt időt. A dzsungel felett már merőlegesen állt a nap, úgy, hogy a pinceszagú sűrűbe is behullott egy-egy sugára a roppant fakoronák, kúszórotangok és indák tömör, végtelen hálózatán keresztül. Mindenki sietett halászni, madarak rikácsoltak, és ekkor Sátorfejű, akit hegyes koponyája miatt neveztek így, és hírnök volt, futva érkezett a Kilenc Erőshöz. Ezek rosszkedvűen fogadták, hogy minek macerálja őket folyton a törzsfő, amikor halászni kell.– A király szólni akar hozzátok, hogy mérhetetlen kincseit rátok hagyja.
A Kilenc Erős rövid tanácskozás után úgy határozott, hogy mégis elmegy Mifulgi sátrába. Hiába. Az uralkodó mégiscsak uralkodó. Meg kell adni a tisztességet, ami megilleti, ha vezérei körében akarja utolsó perceit tölteni. A sátorban körülfogták a nagybeteget, aki így szólt hozzájuk:– Oh, kilenc legerősebb harcosom, fiai Balonga istennek, akinek tizenkétezer keze van, minden kezén ugyanennyi ujja és minden ujja két embernél nagyobb! Oh, harcosok, harcosai Muruth istennő könnyeinek…– Nagy király – szólt Viharláb –, ezeket most hagyjuk. Csinálok egy új közmondást: Ki hosszasan szól, az rövidesen kimúlik.– Ez egy nagyon jó közmondás – jegyezte meg buzgón Lábkezű –, mert nekünk halászni kell menni.– Tudjátok meg hát, hogy rátok hagyom mindenemet. Legyen a tiétek a Habverő nevű díszruhám, sátram mellett elásott három hosszú kés, a sátram falának támasztott Lökhárító nevű emlékmű, nem beszélve a „Piszok tolvajok” nevű szertartásról, amit Lavór bűvkiáltással kerestek nálunk, aminek társaságában vízzel járkáltak a folyótól, hogy varázslatot űzzenek a testükkel. Egyetlen kívánságom ezért, hogy legjobb barátomat, akit mindenkinél jobban szeretek, a Tökász nevű varázslót velem együtt temessétek el.– Az a legkevesebb – legyintettek úgyszólván mindannyian. – Akár a feleségét is. Kérésed szót sem érdemel. Nem is tudom, hogy eddig miért nem temettük el?
Rövidesen elterjedt a végrendelet híre, hogy csak a Kilenc Erős örökölt.
Tökász érthető nyugtalansággal sietett az uralkodóhoz.– Uram, mért akarod, hogy engem eltemessenek veled?– Ha nem szeretnéd, akkor csináld azt, hogy éljek.– Király, te nem vagy vasból. Nagy tudósok megállapították, hogy az ember belső része olyan, mint egy bőrlábszárvédő. Ha sokat használták, el kell dobni. Egy híres néger orvostól tudom, aki igazán ért hozzá, mert már több lábszárvédőt is megevett.– Ha így van – felelte szomorúan Mifulgi –, úgy készülj el a legrosszabbra.– Ez esetben ismét megvizsgállak.
Most már egy belgyógyász lelkiismeretességével, igazán hozzálátott, hogy megvizsgálja a királyt, és roppant sokáig nézegette a sámfát.– Egy mentség van – mondta azután tompán.– Parázs? – kérdezte remegve a főnök.– Rosszabb… – és lehajtott fejjel sóhajtva mondta: – El kell hívatni Morbicert!
Viharláb kirántotta a tőrét:– Ezt vond vissza!– Kutya! – kiáltották a többiek. – E nép nem ismer megalkuvást! Ha kell, egyetlen jajszó nélkül elföldeljük Mifulgit, és ha úgy akarja a sors, hogy elássuk a varázslónkat, ám legyen! De a kimondott szót vond vissza, mert meglakolsz!– Megértlek benneteket – bólintott a törzsfő. – Legyen, ahogy akarjátok, és nem kell Morbicer. De akkor mindenemet a Kilenc Erős helyett az egész törzsre hagyom, kivéve a timbuktui városparancsnokot, mert azt a vállamra tetoválták.– Uram, te előbb-utóbb mindenkit a sírba viszel – siránkozott a varázsló.– Úgy vélem – szólt rövid tanácskozás után Viharláb –, hogy bármilyen áldozatot meg kell hoznunk, ha Mifulgi királyunkról van szó. Ő vezet bennünket, és mi hűséggel követjük. Hívassuk hát a Morbicert.
És lőn.
A kunyhó előtt elterjedt a hír, suttogva adták szájról szájra, anyák megkeresték gyermekeiket, harcosok otthagyták csapdájukat és a halászatot, mindenki a kunyhóba vonult, és a közelben lakó, fákon tanyázó törpenégerek ajánlották magukat és elköltöztek a közelből. Felriadt madarak rikácsoltak idegesen, leopárdok és oroszlánok behúzott nyakkal, lehorgasztott fejjel, sietve elcsörtettek a távoli, áthatolhatatlan sűrűbe, és döbbent majmok fáról fára lendülve vitték a hírt, amitől kihalt lett a környék, és maga a vadon is beleremegett:
Jön Morbicer!
Őfelsége bágyadtan hunyódó szemmel, könyökére támaszkodva hevert egy kényelmes, minden úri komforttal, tizenkét személyre berendezett pocsolyában. Mivel beteg volt, és a folyó felől igen sok szúnyog érkezett, megkérte udvartartását, hogy vinnék őt a sátrába halódni. Gondterhelt törzsfői még teljesítették ezt az óhaját. Szomorúan álltak ott körötte a kora délelőtti órákban, de mert csuklott is néhányszor, lemondtak az életéről, és elmentek halászni.
Lehet, hogy öreg volt már az uralkodó, de az is lehet, hogy a vacsorára megevett punktroller nevű előétel megártott neki. Reggelre kelve nyögött, a gyomrát fájlalta, rugdosott, és alattvalóihoz dobálta a keze ügyébe kerülő holmik. A Kilenc Erős, valamennyien miniszterek, élükön Viharlábbal, elmentek halászni. Útközben, mert mégis csak a király ilyen nagybeteg, odaszóltak a vén varázslónak, aki egy Tökász nevű volt. Timbuktui kopragyűjtő korában, nagyon régen még Kala-Kalának hívták. Csodálatos nevét egy átutazó fehértől kapta, akinek napszúrása volt. Ezt onnan tudták biztosan, hogy néhány vacak elefántagyarért egy Töltőtoll nevű fogpiszkálót, fél zsák sót, színes kartont és egy fekete szertartást adott, amit ha fejre tesznek, és azt mondják: Keménykalap, akkor nem lehet az embernek semmi baja. Többen csinálták ezt, és csakugyan nem lett semmi bajuk, mert nem olyan a szertartás, hogy beteg legyen tőle az ember. Ez a bolond, aki a napszúrás miatt legértékesebb holmijait odaadta nagydarab, sárga csontokért, elnevezte a varázslót Tökásznak, ami a fehérek nyelvén „ügyes és nélkülözhetetlen bennszülött férfiút” jelent, kissé tömören kifejezve. Miféle ügyetlen törzse lehet ennek a fehérnek? Varázslójuk: Kala-Kala úgy szólván hülyének számított, mert mindent elejtett és fordítva csinált, amihez csak nyúlt. De a Keménykalap szertartás az övé volt, és lopott hozzá egy Aktatáska nevű bűvös bőrt, amire a legjobban vigyázott egy jobb időkben elfogyasztott misszionárius, mert csak egyetlen darab volt belőle. A benne lévő töméntelen sok papírról azt mondta, hogy dollár nevű hulladék. Ezt a folyóba dobták, de az Aktatáska nevű varázslat úgy-ahogy gyógyította az álomkórt és a malária nevű forró reszketést, ezért Tökász lett a varázsló.
Ennek vagy ötven éve, és az ifjú varázslóból vén tolvaj lett.– A király nagyon beteg! – kiáltják a part felé sietve. – Gyógyítsd ki a bajából, vagy öld meg, hogy ne rugdosson!
Tökász halászni akart, de a Kilenc Erőssel nem mert ujjat húzni, tehát dühösen elindult visszafelé, sietve, hogy eleget tegyen a kötelességének. Amint belépett a király nyögve hozzávágott valamit.– Mifulgi! – szólt megbotránkozva. – A varázsló személye sérthetetlen!– Ki mondta?– Én.– Tudd meg, hogy tévedtél. Ha egy varázsló nem képes a törzsfőt meggyógyítani, az nem sérthetetlen.
Tökász nem vitatkozott. Letérdelt, és két ujjal, elgondolkozva megfogta a király nyakából lelógó Sámfát. Mifulgi otthoni viselete volt a Sámfa, úgyszólván háziruha. Ünneplője, a Habverő a sátor hátterében lógott, egy hosszú vasrúd mellett. Mifulgi már régen megmondta, hogyha elhalálozna, ami nem valószínű, úgy tűzzék, mint emlékművet a sírjára.– Király – mondta a varázsló. – Sajnos teljesen véged van.– De hát mi a bajom? – nyögte az uralkodó.– Figyelj, Mifulgi: neked a gyomrod elromlott. Ez a sok használattól úgyszólván elkerülhetetlen. Az emberi gyomor épp olyan, mint a nadrág: ha sokat használják, elszakad. Ezt egy fehér varázslótól tanultam, aki jól tudhatja ezt, mert több nadrágja is volt.– Azonban a nadrágot meg lehet foltozni!– Azonban felesleges. Úgyis kiszakad újra. Tehát legokosabb, ha a nyakába köti az ember. Hidd el, uram, hogy meg fogsz halni, és ne tarts fel, mert halásznom kell!
És kétszeresen sietett, hogy behozza az elpocsékolt időt. A dzsungel felett már merőlegesen állt a nap, úgy, hogy a pinceszagú sűrűbe is behullott egy-egy sugára a roppant fakoronák, kúszórotangok és indák tömör, végtelen hálózatán keresztül. Mindenki sietett halászni, madarak rikácsoltak, és ekkor Sátorfejű, akit hegyes koponyája miatt neveztek így, és hírnök volt, futva érkezett a Kilenc Erőshöz. Ezek rosszkedvűen fogadták, hogy minek macerálja őket folyton a törzsfő, amikor halászni kell.– A király szólni akar hozzátok, hogy mérhetetlen kincseit rátok hagyja.
A Kilenc Erős rövid tanácskozás után úgy határozott, hogy mégis elmegy Mifulgi sátrába. Hiába. Az uralkodó mégiscsak uralkodó. Meg kell adni a tisztességet, ami megilleti, ha vezérei körében akarja utolsó perceit tölteni. A sátorban körülfogták a nagybeteget, aki így szólt hozzájuk:– Oh, kilenc legerősebb harcosom, fiai Balonga istennek, akinek tizenkétezer keze van, minden kezén ugyanennyi ujja és minden ujja két embernél nagyobb! Oh, harcosok, harcosai Muruth istennő könnyeinek…– Nagy király – szólt Viharláb –, ezeket most hagyjuk. Csinálok egy új közmondást: Ki hosszasan szól, az rövidesen kimúlik.– Ez egy nagyon jó közmondás – jegyezte meg buzgón Lábkezű –, mert nekünk halászni kell menni.– Tudjátok meg hát, hogy rátok hagyom mindenemet. Legyen a tiétek a Habverő nevű díszruhám, sátram mellett elásott három hosszú kés, a sátram falának támasztott Lökhárító nevű emlékmű, nem beszélve a „Piszok tolvajok” nevű szertartásról, amit Lavór bűvkiáltással kerestek nálunk, aminek társaságában vízzel járkáltak a folyótól, hogy varázslatot űzzenek a testükkel. Egyetlen kívánságom ezért, hogy legjobb barátomat, akit mindenkinél jobban szeretek, a Tökász nevű varázslót velem együtt temessétek el.– Az a legkevesebb – legyintettek úgyszólván mindannyian. – Akár a feleségét is. Kérésed szót sem érdemel. Nem is tudom, hogy eddig miért nem temettük el?
Rövidesen elterjedt a végrendelet híre, hogy csak a Kilenc Erős örökölt.
Tökász érthető nyugtalansággal sietett az uralkodóhoz.– Uram, mért akarod, hogy engem eltemessenek veled?– Ha nem szeretnéd, akkor csináld azt, hogy éljek.– Király, te nem vagy vasból. Nagy tudósok megállapították, hogy az ember belső része olyan, mint egy bőrlábszárvédő. Ha sokat használták, el kell dobni. Egy híres néger orvostól tudom, aki igazán ért hozzá, mert már több lábszárvédőt is megevett.– Ha így van – felelte szomorúan Mifulgi –, úgy készülj el a legrosszabbra.– Ez esetben ismét megvizsgállak.
Most már egy belgyógyász lelkiismeretességével, igazán hozzálátott, hogy megvizsgálja a királyt, és roppant sokáig nézegette a sámfát.– Egy mentség van – mondta azután tompán.– Parázs? – kérdezte remegve a főnök.– Rosszabb… – és lehajtott fejjel sóhajtva mondta: – El kell hívatni Morbicert!
Viharláb kirántotta a tőrét:– Ezt vond vissza!– Kutya! – kiáltották a többiek. – E nép nem ismer megalkuvást! Ha kell, egyetlen jajszó nélkül elföldeljük Mifulgit, és ha úgy akarja a sors, hogy elássuk a varázslónkat, ám legyen! De a kimondott szót vond vissza, mert meglakolsz!– Megértlek benneteket – bólintott a törzsfő. – Legyen, ahogy akarjátok, és nem kell Morbicer. De akkor mindenemet a Kilenc Erős helyett az egész törzsre hagyom, kivéve a timbuktui városparancsnokot, mert azt a vállamra tetoválták.– Uram, te előbb-utóbb mindenkit a sírba viszel – siránkozott a varázsló.– Úgy vélem – szólt rövid tanácskozás után Viharláb –, hogy bármilyen áldozatot meg kell hoznunk, ha Mifulgi királyunkról van szó. Ő vezet bennünket, és mi hűséggel követjük. Hívassuk hát a Morbicert.
És lőn.
A kunyhó előtt elterjedt a hír, suttogva adták szájról szájra, anyák megkeresték gyermekeiket, harcosok otthagyták csapdájukat és a halászatot, mindenki a kunyhóba vonult, és a közelben lakó, fákon tanyázó törpenégerek ajánlották magukat és elköltöztek a közelből. Felriadt madarak rikácsoltak idegesen, leopárdok és oroszlánok behúzott nyakkal, lehorgasztott fejjel, sietve elcsörtettek a távoli, áthatolhatatlan sűrűbe, és döbbent majmok fáról fára lendülve vitték a hírt, amitől kihalt lett a környék, és maga a vadon is beleremegett:
Jön Morbicer!
Thuróczy Gergely (szerk): Az ellopott tragédia – Rejtő Jenő emlékkötet, PIM – Infopoly Alapítvány, Budapest, 2015.
2018. január 1., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)