„A katarzist nem lehet letölteni”
(idézet az ismeretlen hírlevélírótól)
Itt és Most, Veled.
Ez a júniusi hírlevél azért is születik, mert a levél írója éppen a majdani műsorfüzet programjait fésülgeti, és azt gondolja, olyan szép és emberi gesztusok kerülnek abba a bizonyos füzetbe, hogy azokra gondol, akik esetleg soványka pénztárcájuk miatt nem lesznek velünk – és akkor megbeszéli munkatársaival, hogy indítsanak egy ütős akciót és segítsük meg azokat, akik jönnének, mert...
Mert a Katlan lényege az ITT ÉS MOST. Ha nem vagy itt, nem lehetsz egy közösség része, ha nem vagy velünk, nem jutsz olyan katartikus élményekhez, amiket… na, ezt írom most felülre mottóként, szóval amiket nem lehet lementeni-letölteni.
Ezért aztán itt és most 10 NAPIG 10 SZÁZALÉKKAL csökkentjük a bérletek árát.
Mert csakis itt és most hallhatod például augusztus 2-án a Balaton zenekart ebben a felállásban Cseh Tamás dalait énekelni. Őket „csak” hallgatod, de utána bejön a közönség közé tábortűzi éneklésre Víg Mihály, Cseh András, Vecsei Hasi, Sárkány Sanyi… kiosztják nektek a daloskönyvet, hogy együtt énekeld velük a Budapestet, a Presszót, az Ócska cipőt... Elég, ha szereted a dalokat és a veled együtt éneklő társaidat, nem kell előtte énekórát venned.
Itt és most csakis neked mesél képei születéséről július 31-én a Vylyanon Korniss Péter, a magyar fotográfia mestere. Mesél arról a hosszú útról, amit 87 év alatt Kolozsvártól az Ördögkatlanig megtett – és körülötted ott a „Hosszú úton” kiállítás fotói.
Neked tart zenés tárlatvezetést a Nemzeti Múzeum munkatársa André Kertész fotói között Beremenden, ahol létrehozunk egy négy napig létező Petri-teret az egykori téesz-iroda elhagyatott irodaépületében, és ott Te olvashatod Petri sorait, Te vehetsz fel VR-szemüveget, hogy egy pillanatra visszaugorj a hetvenes évekbe.
Te találkozol Kapával, Lovasi Andrissal, Háy Jánossal, kisVidnyánszkyval, Kolonits Klárival… és miközben felnézel rájuk, ők is felnéznek Rád, mert velük vagy, mert együtt vagyunk.
Te ülsz a holdfényben a beremendi strandszínpad előtt a medence partján, éshallgatod Vivaldi Nyár című művét.
Te gyújtasz gyertyát a Julie-emlékkoncerten, ahol a Te könnyed csordul ki Julie-re, Tompos Kátyára, bárki szerettedre gondolva, miközben Beck Zoli a Womboval énekli Neked, hogy „Csönded vagyok”.
Igen, azt szeretnénk, ha Te is köztünk tudnál lenni, ezért találtuk ki divatos szóval ezt az „akciót”: 10 NAPIG 10 SZÁZALÉK!
És ha Te is ott leszel, velünk üvöltheted Törőcsik Mari szavait: „Nem vagyunk normálisak!”
Várunk! Gyere!
a katlancsapat
| 
