Elhunyt az Oszkár-díjas Zsigmond Vilmos

"Életének 86. évében, január elsején meghalt Zsigmond Vilmos, magyar származású, Oscar-díjas operatőr a kaliforniai Big Sur régióban - közölte a Variety.

1930. június 16-án született Szegeden, apja Zsigmond Vilmos, futballedző és kapus, anyja Illichman Bozena hivatalnok volt. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte. A képek iránti rajongása gyerekkorában kezdődött, édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózást. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel elhagyta Magyarországot.

Az Amerikába való kiköltözés után több mint egy évtizednek kellett eltelnie, mire sikerült beilleszkednie, és operatőrként képes volt kitűnni a mezőnyből. Olyan tudás birtokában volt, aminek más ottani operatőrök nem: ismerte az európai filmszemléletet, a szovjet mozgóképművészettől a francia és olasz új hullámon át a magyarokig, és ezek összessége határozta meg a vizuális látásmódját.

Koltai Lajos, Zsigmond Vilmos

Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket készített.

Első jelentős munkája a Peter Fonda rendezte Bérelt kezek volt, majd Robert Altman rendező rábízta a McCabe & Mrs. Miller című, 1971-es westernjének képi megvalósítását.

Azon operatőrök egyike, aki élete végéig nem volt hajlandó digitális technikával, videonyersanyaggal dolgozni.

Az új hollywoodi rendezők legnagyobbjaival dolgozott együtt: Robert Altman, John Boorman, Michael Cimino, Steven Spielberg filmjeit fényképezte. Több mint 65 filmben alkotott, operatőri munkásságát olyan filmekből ismerjük, mint a Szarvasvadász, a Harmadik típusú találkozások vagy a Fekete Dália, a jellegzetes fény-árnyék hatásokat szokták emlegetni a munkája során.

1978-ban nyert Oscar-díjat a legjobb operatőr kategóriában Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjével. Oscarra jelölték a Szarvasvadász (1979), A folyó (1984) és A fekete dália (2006) című filmek operatőri munkájáért.

Egy 2003-as kérdőív szerint a filmtörténelem egyik legnagyobb hatású operatőrének számít. Az egyik legfőbb elismerés munkájáról, hogy azt mondják, ötvenéves hollywoodi pályafutása alatt nem volt két filmje, ami ugyanúgy nézett volna ki.

Kristof Zanussi, Zsigmond Vilmos

Operatőri látásmódja - a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás - az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.

Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amiért - bár jelölték - Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartotta a legjobbnak.

Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért (1985-ben A folyó című drámáért jelölték). Az elmúlt években dokumentumfilmet (God the Father) és játékfilmet (Hat tánclecke hat hét alatt) egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára is.

2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, és ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád államfő elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.

2012 és 2014 között az amerikai Fox tévécsatorna "The Mindy Project" című sorozatának néhány epizódját is ő készítette.

2015 április közepén az ő kiállításával nyílt meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál a Ludwig Múzeumban. A Gellért szállodában lakosztályt neveztek el róla."

(index)