2014. július 16., szerda

Egy kis irodalom

 

Költészet

VB 8 on spot – Szakadatlan – német irodalom a 20. és 21. században

VB 8 on spot – Vannak dolgok – Argentin irodalmi antológia

semmi – Debreczeny György versciklusa I.

Fecskék könyve – Ernst Toller versciklusa (1922) Dsida Jenő fordításában

A szakadatlan – Das Unaufhörliche – Gottfried Benn verses oratóriuma, 1931

Magamat még egyszer – német költők 1886–1960

Próza

Vannak dolgok – Jorge Luis Borges novellái

Hladík első érzése a puszta rémület volt. Arra gondolt, hogy az akasztástól, a pallostól, a lefejezéstől nem ijedt volna meg, de az agyonlövés gondolatát elviselhetetlennek érezte.

Lélegzethinta – Herta Müller regénye (részlet)

Mindig van éhség.
Mivelhogy van, akkor jön, amikor akar, és ahogyan akar.
Az oksági elv az éhségangyal kontármunkája. Ha jön, nagyon jön.
Világos, mint az egyszeregy:
1 lapátemelés = 1 gramm kenyér.

Sötétség – Rainer Maria Rilke elbeszélései

Mikor Isten legközelebb ismét a földre pillantott, elrémült. A sok összekulcsolt kéz mellé számtalan gótikus templomot építettek, s így a kezek és a tornyok egyformán élesen és mereven szegeződtek neki, ellenséges fegyverek módján. Istennél más a bátorság.

Összefőggő parkok – Julio Cortazar novellái

Egy ici-pici kronópió keresi a lakáskulcsot az éjjeliszekrényen, az éjjeliszekrényt a hálószobában, a hálószobát a lakásban, a lakást az utcán.

Interjú

„Ezt a sok csodát megosztani mindenkivel”

Felkutatta már sok száz neves magyar művész, tudós, politikus önéletrajzát, leveleit, búcsúszavait; feltárt „rejtett arcokat”; a fürdővilágtól a sportig kötetbe rendezte a magyar kultúra múlhatatlan értékeit. Hamarosan jeles személyek iskolai kudarcaival készül megismertetni az olvasót. Csiffáry Gabriella főlevéltáros az archívum falain messze túlmutató szellemi kalandokról mesélt.

„Nem keresem a pályatársakkal való rokonságot”

Nem érzi magát rokonnak a kortárs szerzőkkel, de a világirodalommal sem. Úgy véli, a boldogság a bordák alatt lakozik, a novella pedig a regénynél nehezebb műfaj. Nem szereti az idilli Erdély-képet és a felolvasásokat sem. Bodor Ádámmal beszélgettünk.

Kritika

Urbánus anekdoták, vidéki nosztalgia

Réti Attila Bagolyvár című kötetének novellái „ódonságukkal” újítanak. Megteremtenek egy nosztalgikusnak ható, de a ma valóságát is hitelesen ábrázoló közeget. Benedek Leila írása.

Budapesti balladák

A verses regény feltámasztása után Térey János új műfajjal jelentkezett: verses novellákban írta meg Budapestrejtett történeteit. Városi bolyongásaiban nem a turistalátványosságok mentén, hanem emberi sorsok útvesztőiben kalauzol.

Családtörténetbe oltott krimi

Hogyan vált a vajdasági származású, Irodalmi Jelen-díjas Majoros Sándor író nagyapja egy gyilkosság áldozatává? Mi köze mindennek a történelem alakulásához, Mikszáth Kálmánhoz és az eperfához? Csepcsányi Éva recenzióját olvashatják Az eperfa nyolcadik gyökere című regényről.

Film

Ha van Szegednek angyala, ő az

Szilasi László legújabb, A harmadik híd című regénye a szegedi hajléktalanok világába enged bepillantást. A szerzőt Csősz Géza fotográfus kérdezte hitről, szabadságról, kirekesztettségről, hajléktalanokról, méltóságról és alkotásról. Eszencia című videóját tekinthetik meg.

Tárca

Szőcs Géza: Egy erdei ember halálára

Hajdanában azzal ugrattam, hogy úgy érzem, a novelláit vállán a vadászpuskájával írja. Meg hogy bizonyára messzelátóval nézi a kéziratpapírt. Hol volt még akkor a billentyűzet...

Leütés 44. – Nem vidáman és nem szomorúan – Mányoki Endre tárcája

Ha felnőni soha nem tudunk is, s ha fölnőni nem is érdemes, legalább beláthatjuk: a bohócruha nem tesz senkit sem bohóccá. Nem a bohócruha tesz bohóccá.

Nincsenek megjegyzések: