Kelta kocsmarock - Paddy and The Rats (2014.04.25.)

Paddy and The Rats (2014.04.25.) from simarafoto on Vimeo.

"NEM SZERETEK BOLDOGTALAN SZÍNÉSZEKET LÁTNI A SZÍNPADON" - INTERJÚ LŐRINCZY ATTILA DRÁMAÍRÓVAL

Fotó: Stekovics Gáspár

"Lőrinczy Attila drámaíró remek évadot tudhat a magáénak. Az elmúlt tíz hónapban három darabját mutatták be az ország különböző színházaiban, negyedik munkájának, az Émile Ajar világhírű regényéből készített színpadi adaptációnak próbái pedig épp most zajlanak a Rózsavölgyi Szalonban. A drámaíróval Spilák Klára készített interjút.

Nyáron, Szentendrén Réthly Attila rendezte a Könnyű préda című vígjátékodat, januárban tűzte műsorára a nyíregyházi színház legismertebb munkádat, a Balta a fejbe-t, márciusban tartotta az Operettszínház az Átrium Film-Színházban az Amerikai komédia bemutatóját, a Rózsavölgyi Szalonban május 8-tól játsszák az Előttem az életből írt színdarabot Alföldi Róbert rendezésében. Hogy érzed magad?
Nehéz lenne most panaszkodnom... Ilyen évem valószínűleg soha többet nem lesz. Szabadfoglalkozású íróként, ha az ember bírja erővel, akkor nyolc-tíz pecabotot bedob a „zavarosba": film, színház, irodalom, műfordítás, és várja, hogy valamelyiken kapás legyen. Az, hogy egyszerre négyen is kapás van, mindössze néhány hónap különbséggel, példátlan szerencse.

Milyen érzés, amikor valami elkészül? Hogy ülsz a premiereden nézőként?
Halál idegesen. Még jó, hogy legutóbb, az Amerikai komédia bemutatóján ott volt az orvosom is, mert pánikrohamom volt, az egész testem viszketett, nem kaptam levegőt, a szünetben meg is kérdeztem tőle, hogy ugye nem fogok meghalni a végére? Mert hiába láttam már korábban, hogy működik, tudtam, hogy a színészek szeretik, volt már nyilvános főpróba is, ahol a nézők kifejezetten élvezték, valahogy mégsem tudtam teljesen megnyugodni.

Amikor egy társulat elkezdi próbálni valamelyik művedet, az önálló életre kel és nem biztos, hogy a rendező ugyanúgy értelmezi, mint te, a színészek úgy játsszák, ahogy te megálmodtad. El tudod engedni a darabot? Nem próbálod meggyőzni a rendezőt, a színészt, ha valamivel nem értesz egyet, hogy ezt vagy azt változtassa meg?
Dehogynem, hiszen nehéz tudomásul venni azt, hogy már nem annyira a tiéd a darab, de az utóbbi időben egyre elfogadóbb vagyok. Eleve megtisztelő és nagyon szorongató érzés, amikor az olvasópróbán ülsz, és arra gondolsz, hogy az a rengeteg ember, mint például az Amerikai komédia esetében, színészek, táncosok, zenészek, tervezők és a műszak két hónapon keresztül azon az agyrémen fog dolgozni, amit te az asztalnál kitaláltál. Kifejezetten treníroztam magam az elmúlt tizenhat évben arra, hogy el tudjam fogadni, nem csak az van, amit én gondolok. Pokoli helyzeteket teremthetsz ugyanis magadnak és a társulatnak is, ha a fejedben szerzőként megy egy film és állandóan azt akarod viszontlátni. Annak pedig kifejezetten örülni tudok, ha a kollégák a próbák alatt olyasmiket találnak ki, amik nekem eszembe se jutottak.

Akkor fontos, hogy olyan rendezővel dolgozz, akivel ismeritek egymás gondolatait, ízlését, van egy közös nyelv?

Jóval kell dolgozni. Koltai M. Gáborral ugyan még nem dolgoztam, de jól ismerem a színházi világát, nem kellett nagyon gyanakodnom, hogy valami bődületes baromságra készül a nyíregyházi Balta kapcsán. Réthly Attilával, aki már öt darabomat rendezte, mély barátság köt össze minket, senkivel nem tudok olyan önfeledten és konstruktívan beszélni a készülő produkciókról, mint vele. Amellett, hogy kitűnő rendezőnek tartom, a legjobb dramaturg, akivel életemben találkoztam; akár a darabírás folyamatának részese, akár már kész példányt kap, hihetetlen mennyiségű kérdéssel, kritikával és ötlettel áll elő, s mindeközben nem erőszakos, amihez ragaszkodom, azt tudomásul veszi. Nekem vele kapcsolatban nagyon átélhető a Mészöly Miklós-i mondat igazsága: Egymáson múlunk. Mert csodálatos véletleneken múlik az élet. Ha az ő átütő kaposvári Balta-variációja nem készül el 1999-ben, valószínűleg minden sokkal nehezebben alakult volna a pályámon.

A Balta a fejbe a legtöbbet játszott műved. A nyíregyházi előadás miben különbözik az előzőektől?
Legfőképp a főszerepet játszó Gulácsi Tamás személye teszi különlegessé, egészen más karakter, mint az eddigi Richárdok voltak. Ő egy hihetetlenül védtelen, érzékeny fiú, így az egész története és bukása sokkal torokszorítóbb és drámaibb lett, mint a korábbi előadásokban.

Kért a rendező valamiféle változtatást, aktualizálást a szövegben, esetleg olyasmit, amit kifejezetten a nyíregyházi színészekre kellett írni?
Te hallottál valamit?

Nem. Miért?
Az történt ugyanis, hogy Tasnádi Csaba, a színház igazgatója arra kért, lehetőség szerint a trágár kifejezéseket, amikből mintegy kétszáz volt a darabban, vegyem ki, hogy ezekkel ne provokáljuk fölöslegesen a polgári közönséget. Nagyon röviden gondolkoztam csak el a kérésén, jelesül azon, hogy ha ezt megteszem, akkor vajon elárulom-e önmagamat vagy sem, és valamiféle prüdériát, eufemizmust szolgálok-e. Hamar arra a következtetésre jutottam, hogy semmi baj nem történik, ha a színész nem azt mondja, hogy „Baszd meg, jó hogy már meg nem ágyazol", hanem azt, hogy „Zoli, jó hogy már meg nem ágyazol". Ha a szándék és az indulat mögötte van, akkor ez egy és ugyanaz. A Balta volt az első darabom, amiben még nagyon bátran használtam mindenféle szlenget, argót, trágár szöveget. Később már kevésbé szerettem ezt a fajta szabadosságot, mert zavar, hogy a magyar színházban még mindig az a poén, ha valaki elkáromkodja magát. Ez nekem majdnem olyan olcsó hatáskeltés, mint a primér aktuálpolitizálás. Az ezután írt tizenkét darabomban egyébként mindig kerültem a trágár szavakat. Tehát kifejezetten érdekelt is, hogy működik a Balta a fejbe, ha nincsenek benne vulgáris kifejezések. Talán ha két-három helyen hiányzott.

Az Amerikai komédia teljesen más műfaj, zenés vígjáték, ami írói pályádon az első ilyen profilú munka.
Hát igen, szorongtam is kissé, de izgatott is, hogy egy számomra ismeretlen műfajban és közegben kipróbálhatom magam. Meg aztán így ötven fölött nekem is egész jólesik, ha nem nyomasztom, hanem kicsit megmulattathatom a nézőket. Nagyon jó hangulatú próbafolyamat volt fantasztikusan jó szellemű emberekkel. És az egésznek még következménye is lett, mert a bemutató után Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója felajánlotta, hogy szerződjek a színházhoz vezető dramaturgnak, amit én ilyen kellemes tapasztalatok után nagy örömmel el is fogadtam.

Felkérésre írtad vagy a saját ötleted volt?

Felkérésre íródott, de nagyon nagy szabadságot kaptam. Úgy szólt a feladat, hogy Bársony Bálint zeneszerző szving zenéjéhez készítsek librettót. Én meg azt kértem, hogy a dalszövegeket is én írhassam.

Írtál már dalszöveget?

A Csoda alkonya zenés darab volt, de ott előbb készült el a szöveg és Melis Laci arra írta rá a dalokat. Zenére szöveget most először írtam, vagy úgy, hogy egyszerre születik a kettő. Ez volt az egyik legnagyobb élmény az egész munkában.

A darabot Aszlányi Károly azonos című vígjátéka alapján írtad. Miért éppen ezt a művet választottad?
Rengeteg ekkoriban született színdarabot és regényt olvastam, hogy megtaláljam, melyik az a vicces, bolondos, őrült történet, amihez valami szvinget hozzá lehet pakolni. Hetekig jártam a Színházi Intézetbe, míg végül megtaláltam az Amerikai komédiát, amelynek 1938-ban volt a bemutatója a Belvárosi Színházban Mezei Máriával és Latabár Kálmánnal a főszerepben.

A sztori tetszett meg vagy a karakterek?
Is-is. Sokkal vagányabb, frivolabb történet ez, mint a legtöbb akkoriban született darab. De amikor nekiálltam, hogy mondatról mondatra átgyúrjam, már sokkal kevésbé tartottam jónak, és sokkal inkább éreztem azt a port, ami nyolcvan év alatt óhatatlanul rárakódik mindenre. A vége az lett, hogy az egész darabban talán öt vagy hat Aszlányi mondat maradt, a történetből pedig az első felvonás fő szálának alapfordulatai, de az egész második felvonást és sok figurát én találtam ki, ezért is vettem a nevemre. Aszlányi motívumait felhasználva, ezt a saját darabomnak tekintem.

Igyekeztél megragadni a harmincas-negyvenes évek stílusát vagy mai nyelven beszélnek a szereplők?
Jó esetben ez egy ravaszabb dolog. Régebbi anyagokkal dolgozva mindig fölmerül, hogy nem kellene-e aktualizálni, a mába tenni a sztorit? Ennek nagyon nagy divatja van mostanság. Én is eltöprengtem ezen a lehetőségen, de viszonylag hamar rájöttem, ha azt a történetet, hogy egy mai szinglinek tekinthető munkamániás, besavanyodott nőt egy kalandor pasi meghülyít, megtapos, majd agyoncsókolgat, a mába teszed, akkor az nem stimmel. Ma nincsenek ilyen karakterek, a történet pedig elveszíti minden hitelét és báját. Ugyanakkor látszólag a saját korában tartva, finoman stilizálva és a nyelvvel bűvészkedve úgy lehet maivá tenni, hogy a néző azt nem primér módon érzékeli.

A zenés vígjátéknak megvannak a műfaj által megkívánt alakjai. Mennyire törekedtél arra, hogy ezekben legyen egyfajta jellemábrázolás, hogy árnyaltak, motiváltak legyenek a figurák?
Nagyon törekedtem. Ezekben a történetekben archetipikus figurák vannak a gaz csábítótól, a papucs férjen és a sárkány feleségen át a fékezhetetlen életkedvű anyáig és a mafla udvarlóig. De azt gondolom, hogy ezek az archetípusok csak akkor működnek, ha nagyon színesen, gazdagon, egyéni színekkel fel vannak öltöztetve. Én egyébként is mindig a karakterből indulok ki, ezt élvezem legjobban a drámaírásban, a figurák kitalálását. Amikor ezek találkoznak, abból következik egy szituáció: hogyan fognak viselkedni egymással, abból pedig kialakul a történet. Tényleg úgy csinálok, mint egy gyerek a bábszínházában: ezt iderakja, azt oda, ez azt mondja, az meg emezt és előbb-utóbb összeáll a sztori.

Törekszel arra is, hogy mindenkinek meglegyen a maga igazsága?

Persze. Meg arra is, hogy minél több jó szerep legyen benne. Nem szeretek boldogtalan színészeket látni a színpadon.

Ez azt jelenti, hogy egy színdarab számodra nem az önmegvalósítás, az önkifejezés eszköze, hanem valamifajta alkalmazott művészet?
Szerintem a drámaírás néhány jeles kivételtől eltekintve nem önmegvalósító műfaj. Ez nem az alanyi költészet terepe. Azt szoktam mondani önironikusan és cinikusan, hogy színdarab író az lehet, aki öt-hat elmeháborodottat nagyobb gond nélkül ki tud állítani önmagából. Majdnem minden darabomban van négy-öt figura, akinek bizonyos vonásaiban – olykor csak utólag - magamra ismerek. Általában a gyöngeségeimet szoktam beleírni. Én így gyónok.

Ebből a szempontból még szerencsésebb, ha tudod, kinek írod a szerepet, mert akkor az ő személyiségét is bele tudod építeni a karakterbe.
Nagyon szeretem, amikor tudom, hogy ki játssza ezt vagy azt a szerepet. Az utóbbi években sokszor dolgoztam felkérésre és kifejezetten kínoztam az igazgatókat meg a rendezőket, hogy ha egy mód van rá, mondják meg, ki játszik a darabban. Az nagy segítség nekem.

Az első pillanatban tudtad, hogy az Ajar regényből készült Előttem az életnek a főszereplője Margitai Ági lesz, hogy egy tizennégy éves arab kisfiút egy idősebb színésznő formál meg. Honnan jött ez az elképzelés?
Először is fontos megjegyezni, hogy ezt például nem tekintem saját darabomnak, ez egy átirat. Egy sokszereplős regény kamaraszínpadi változatát készítettem el négyszereplősre, hogy a Rózsavölgyi Szalon intim terében működni tudjon az előadás. Ajar szövege rendkívül erős, van egy egy nagyon karakteres világa, egyszerűen nem igényelt komolyabb írói beavatkozást, számomra ez egy dramaturgiai szakmunka volt. Zimányi Zsófiával, a Szalon művészeti vezetőjével egy ideig nem voltunk biztosak benne, mi a jobb, ha Ági Momo lesz, a tizennégy éves kisfiú, vagy Róza mama. Amikor Alföldi Róbert elvállalta a felkérést, hogy megrendezze az előadást, ő azonnal az első változatra voksolt, és azt találta ki, hogy az összes szerepet idős színészekkel játszatja. Amúgy nekem is szent meggyőződésem, hogy Ági habitusát tekintve sokkal inkább egy arab utcagyerek, mint egy zsidó öregasszony. Egyébként pedig nagyon szeretem azt a fajta színházat, amelyik túllép a realista, klasszikus szerepkörök sémáin. Egyik nagy élményem például George Tabori Shakespeare kollázsa, a bécsi Kreis Theaterben 1989-ben bemutatott Bolondok és szeretők, ahol Tabori nyolcvan évesen a hatvanvalahány éves Hildegard Schmahl-lal egy lépcsőn ülve a Rómeó nagy ébredési jelenetét mondta, és potyogtak a könnyeim. Senkit nem zavart, hogy az a Rómeó hány éves. Ott ült ez a csodálatos, gyönyörű pátriárka és a tündéri arcú öregasszony, néztek maguk elé és mondták a Rómeó és Júliát. Ez nekem sokkal izgalmasabb színház, mint amikor a buta szőke kislány buta szőke kislányt játszik, a gonosz öregember pedig gonosz öregembert.

Ki a másik három szereplő?
A zsidó öregasszonyt, aki árva, elhagyott gyerekeknek tart fent egy otthont, Csomós Mari alakítja. A házban nagy forgalom van, de a mi darabunkban a Szalon adottságaihoz szabva csak ketten jelennek meg. Az arab apa, aki a gyerekéért jön, Rajhona Ádám lesz. Ez egy külön zárt tízoldalas nagyjelenet. Valamint megjelenik Rosa mama és Momo a házban lakó barátja, egy harmincöt éves fekete transzvesztita, volt bokszoló. Őt Lukács Sándor formálja meg.

Az intenzív színházi létezés alatt volt időd az önmegvalósításra?
Egyre távolabb kerülök az önmegvalósítástól. Van egy önéletrajzi regénytémám, de nem tudom, hogy valaha is megírom-e. Az én történetem, amit csak én mesélhetek el. Nehéz eldönteni, hogy a szemérmem nem enged-e vagy a gyávaságom, de húsz éve kínoz ez a dolog és sajnálnám, ha sose tudnám megírni. Rendes fatalistaként azonban azt kell mondanom, hogy ha nem fogom megírni, akkor az valamiképpen így lesz jól. A nehéz, személyes történetek vallomásos megírásai már-már terapikus dolgok, és nem biztos, hogy jót tesznek. Lehet, hogy a félelmem, ha valóban félelmem tart vissza ettől, nem alaptalan. Az, hogy a művészet gyógyít, nem feltétlenül igaz. Van, amikor gyógyít és van, amikor beteggé tesz vagy összetör.

Egyébként hogy dolgozol? Mindennap fix időpontot jelölsz ki és akkor mindenképpen kényszeríted magad a munkára, vagy akkor írsz, ha jön az ihlet?
Azt hiszem, a rendesen dolgozó írók többsége afféle magánhivatalnok, szigorú beosztással. Oda kell ülni az íróasztal elé mindennap. Ezt megtanultam, de hiába gyakorolja az ember húsz-harminc éve ezt a dolgot, semmi garancia nincs arra, hogy amikor odaülsz, és nem megy, akkor valaha még bármi is az eszedbe jut. Ez iszonyatos érzés. Ilyenkor az ember csitítgatja magát, hogy nem baj, majd megjön.

Erre nagyon rá lehet görcsölni, nem?
Ez is egy lelki tréning vagy önszuggesztió, hogy ne görcsöljek rá. Persze ha szorít a határidő, akkor ez már nem annyira könnyű. Bársony Bálint ebben iszonyú jó partner volt, ő egy nagyon laza srác. Nyáron, a Lupa-szigeten írtuk a dalokat, ő játszotta a dallamokat egyszer-kétszer- százszor, te mantrázod magadban a ritmusképletet ezerszer és azt érzed, hogy soha nem fog eszedbe jutni semmi, amikor hirtelen, ki tudja, talán az égből, megszólal a fejedben az a prozódiailag hibátlan két sor, hogy „Isszátok az abszintot ti tetvek/ Még a sírban is hulla részegek lesztek".... Én nem vagyok egy misztikus alkat, inkább egy matekos, analitikus pali vagyok, de hogy honnan jön meg egy mondat, arról fogalmam sincs. Ahogy Tandori Dezső mondotta volt: Hát megtörtént ez is, de hogy hogy lett volna másképp, azt legalább nem tudom. 

Az interjút készítette: Spilák Klára"

(szinhaz.hu)

Balta a fejbe Szegedi Nemzet Színház

New Yorkban vagyunk, 1938-ban, a La Paz nevű luxushajó fedélzetén. Egy munkamániás, besavanyodott ifjú üzletasszony (Tony) és egy sármőr kalandor (Frank) viharos találkozásának lehetünk tanúi. Mindeközben a luxushajón tombol a szving, a dzsessztörténet máig élő, legfényesebb korszakának vérpezsdítő muzsikája... Kihagyhatatlan szvingjáték a Budapesti Operettszínház produkciójában, sztárparádéval az Átriumban!

10+1 dolog, amiért érdemes ellátogatnod a Mediawave-re!

"Több mint 119 film, 40 koncert, 11 művészeti műhely, 5 nap, 24. Mediawave Film és Zenei Együttlét, április 29. - május 3. Ez az idei Mediawave számokban. A Bumm.sk 10+1 pontban összefoglalta, miért ne hagyd ki a Monostori Zöldelésünnepet!

Idén harmadik alkalommal költözik a Mediawave Együttlét Komáromba, a Monostori Erőd Dunai Bástyájába. Számoljunk kicsit: 119 film, 40 koncert, 11 művészeti műhely. Tíz pontban felsoroljuk, miért érdemes kilátogatnod az ötnapos 24. Mediawave Film és Zenei Együttlétre.

1. A Mediawave Együttlét, nem fesztivál. A szervezők nem szeretnének azonosulni a jelenkor fesztiváljaival. Itt nincs motozás a bejáratnál, nincsenek órás sorok a giroszosnál - igazából nincs girosz, lángost lehet kapni, meg rétest, gulyást, kondérban főtt ételeket. Itt nem veszik el a behozott italt, bár a szervezők azt javasolják, vess egy pillantást a minőségi borok és a kézműves sörök kínálatára, mielőtt megkupakolnád a teszkós rettenetet.

2. Bár a Mediawave-en is lesz majális, de ez nem a szokásos sörben és virsliben fuldoklásról szól majd. A szervezők egy régen elfeledett, ősi termékenységi ünnepet szeretnének feléleszteni évek óta. Nem a munka ünnepét akarják megünnepelni, hanem a tavaszt, ami májusra visszavonhatatlanul megérkezik.

3. Ez a hétvége az év első szabadtéri kiülős estéiről szól. Ismeritek a mondást, hogy r betűs hónapban nem szabad a hideg kövön leülni? Na, akkor a kérdés, hány r betű is van a májusban?

4. Egy erődben fesztiválozol. Érted?! Egy Erődben! Kedvedre bolyonghatsz a kazamatarendszerben, és jó eséllyel egy koncerten vagy borkóstoláson találhatod magad

5. A Mediawave egy multikulturális találkozási csomópont. Szerte a világból érkeznek művészek, kulturális szervezők, bohémek, akik világuk egy kis szeletét hozzák el ide, Komáromba. Hol máshol hallanál török pszichedelikus etno zenét, altáji torokhangú népzenét, mediterrán módra előadott Tom Waits dalokat, vagy látnál andalúz flamenco táncosokat, New York-i jazzlegendát? Megőrülős koncertek, frenetikus hangulat várható!

6. A szervezők a kezdetektől fontosnak tartják a magyar népi kultúra megőrzését, minden évben vendégül hívnak egy-egy magyar tájegységből érkező csoportot, hogy bemutassák kultúrájukat. Idén a kiemelt vendégek a Felvidékrőlről érkeznek, hogy falvanként, régiónként bemutassák néprajzi emlékeiket, dalaikat, tradíciójukat.

7. Három moziteremben a nemzetközi és a magyar filmverseny 119 filmje pereg majd stílusok szerinti válogatásban. Nem olyanok, amiket könnyen megtalálsz a neten, és töltögetheted kedvedre. A termekben a megszokott fotelok mellett babzsékokon is lehet majd mozizni. Itt szemezgethetsz a felhozatalból.

8. Te magad is kipróbálhatod, tovább fejlesztheted képességeidet. Ha érzel magadban elég elhivatottságot, csatlakozz az Együttlét alatt zajló fotós, filmes és zenei műhelyekhez, tedd hozzá a magadét az idei Mediawave szellemi terméséhez! A műhelyekre április 25-ig lehet jelentkezni.

9. Ha nem akarsz, vagy nem tudsz fizetni a koncertekért és a filmekért, az Erődön kívül található Duna-parti részen ingyenes délutáni piknik, kora estig tartó vásári komédia lesz, koncertekkel, fényvetítéssel, népzenei programokkal. Tipp: inkább gondolkozz heti bérletben, jutányos áron van, és biztos, hogy be akarsz majd jönni az esti bulikra!

10. Itt nincsenek sztárok! Itt az este főfellépőjéhez odamehetsz egy közös fotóra, egy kis beszélgetésre, sörözésre. Apropó: ha egy szakállas, kalapos ember megkínál a kisüsti tökmagpálinkájából, akkor épp a fesztiváligazgatóhoz volt szerencséd, ebben az esetben csak egyet javaslunk: kérj még egyet!

+1. Tiszteletét teszi Japánból Karas, a nindzsa. Pont.

A cikk a Bummon itt olvasható, köszönjük!"

(mediawavefestival.hu)

Háromnapos majálissal, Szabados emlékesttel és ingyenes Duna-parti programokkal várja a látogatókat a 24. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét a komáromi Monostori Erődben, április 29. és május 3. között. Fókuszban a Felvidék, de jönnek filmesek, zenészek a világ számos országából.

NEMZETKÖZI FILMVERSENY
88 film stílusok szerinti válogatásban
filmrészletek és előzetesek
4 játék-, 22 kisjáték-, 33 animációs-,
9 kísérleti-, 5 tánc- és 15 dokumentumfilmből

MAGYAR FILMVERSENY
31 film stílusok szerinti és tematikus válogatásban
filmrészletek és előzetesek
13 kisjáték- és kisérleti,
12 animációs- és 6 dokumentumfilm

"ÚTON" ONLINE FILMVERSENY
76 film stílusok szerinti és tematikus válogatásban
3 játék-, 26 kisjáték-, 7 animációs-,
6 kisérleti-, 17 dokumentum,
11 kisebbségi és 6 zeneifilm
a teljes filmek megtekinthetők április 30-ig

Keleti pszichedelikus ethno, cigány klezmer és unplugged punk a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét programján! Várunk a Monostori Erődben, Komáromnál, április harminc és május három között! Mediawave, a kultúr-reality




Just a few moments from the Mediawave International Film and Music Festival 2013 shot with my mobile phone. Sorry about the crappy quality :)

http://www.mediawavefestival.hu/

Lehet ennél lejjebb?

Mikor meghallottuk az alábbi "művet", a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) korai időszakába képzeltük magunkat (50-es évek?).

Hajdanán (régebben) zeneszerzőket bíztak meg hasonló művek komponálására (Erkel Ferenc), ma Petőfi is csak egy orosz ügynök (Petrovics).

Lehet ennél lejjebb? (Sajnos valószínűleg lehet, de mi csak rövid távon vagyunk pesszimisták...)

Minden jóízlésű ember figyelmébe ajálnjuk, hogy szellemi épségének megóvása érdekében ne hallgassa meg!
Csak saját felelősségre!

Blahalousiana (2014.04.19.)

A Blahalousiana alternatív pop-ja érdekes vállalkozás. A tempók nagyjából egyformák, a dalok építkezése is hasonló: hűvösen kezdődnek, hogy a végére igencsak fel tudjanak forrósodni. (Talán az egyetlen kivétel, a kakuktojás, a fotók alatt hallható zene.)
Szerethető muzsika...


Blahalousiana (2014.04.19.) from simarafoto on Vimeo.

Subscribe (2014.04.18.)

Subscribe (2014.04.18.) from simarafoto on Vimeo.

Kettő az egyben: Zsolnay Fesztivál & Egyetemi Napok 2014 május 1.2.3

A PEN 2014-es etapja és a Zsolnay Fesztivál idei kiadása gondolt egy nagyot, és jól összeforrva, Zsolnay Fesztivál & Egyetemi Napok névre keresztelve együtt hozzák el a pécsi tavasz egyik legnagyobb fesztivál élményét május 1. és 3. között!

A főbb fellépők:

• Manu Delago (A)
• Milk & Sugar (D)
• Balcony Players (NL-US-B-PE)
• Supernem
• Amadinda + Presser Gábor + Karácsony János
• Anna & the Barbies
• Intim Torna Illegál
• Budapest Burlesque
• Mary Popkids
• Ivan & The Parazol
• Magashegyi Underground
• Zagar
• Sena
• Specko Jedno
• Barabás Lőrinc
• Julia Carpenter
• Király Viktor
• Fluor Tomi
• Halott Pénz
• Rokokó Rosé
• Junkie Jack Flash
• Tompos Kátya
• ...
   

...és a többiek

A részletes programot a fesztivál honlapján találjátok.

Néhány fontos információ: A programokon a részvétel a helyszínek befogadóképességének mértékéig lehetséges, helyfoglalás érkezési sorrendben!

A fesztivál programjai a Zsolnay Negyedben mindennap este 7 óráig ingyenesen látogathatók!

A fesztivál ideje alatt a Zsolnay Negyed állandó kiállításaira szóló teljes árú jegyek 50% kedvezménnyel vásárolhatók!

További infók a honlapon!