Ki ne emlékezne a Kontroll című filmre? A metróalagútban játszódó filmben sokszor dübörgött a Neo emlékezetes zenéje, erősítve a mű hangulatát. Xéniára akkora hatással volt akkoriban, hogy a DVD-t is megvette. Most izgatottan készült a koncertre. Próbáltam felkészíteni, hogy a zenekar sok átalakuláson ment át azóta, többek között „diszkósabb” lett.
Az előzetes várakozásban nem csalódtunk. A zenekar pontosan felmondta a leckét és az új album dalai mellett a régebbi sikerek is elhangoztak. Kicsit ráültek a 80-as évek nosztalgiahullámára, a hangzás a New Wave-et (Nyúvév) idézte, püttyögött a szintipop, néha funky-s beütéssel. Az alapok gépről mentek, melyhez a három előadó élőben adta a hangját, szólaltatott meg hangszereket. Hárman is „bemozogták” a szinpadot füsttel és lézer show-val kiegészítve. A hangzás a „diszkós fíling” ellenére sem gagyi, ‚ándergránd” jegyeket is mutat, megőrizve a régi szellemet. Bár sokszor hasonló „nájlon szinti” hangjaik vannak, mint a tavalyi angol felfedezettnek, a Hurst-nek, én a Neo zenéjét értékesebbnek tartom. Mind hárman jól énekelnek és adják el a produkciót, amire a közönség nagy része táncra perdül. A nyolcvanas években éreztem magam, kár, hogy elfelejtettem az alkalomhoz illően öltözni. :) (Gondolom, nagy derültséget keltettem volna…)
Xénia szerint a zenét amit csinálnak jól csinálják és még megvan bennük az a lendület amit a Kontrollnál megszeretett és ez a lendület most is levitte a metróalagútba.
Neo from simarafoto on Vimeo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése