Nem könnyű egy sikeres zenekar második embereként új bandát csinálni. A Kispál és a Borz jellegzetességét nagyrészt Lovasi személyisége, stílusa, hangja, szövegei és Kispi gitár riff-jei alkották. Félő volt, hogy ezek a riff-ek Lovi nélkül elvesznek, vagy túl „borzosak” lesznek. Szerencsére nem így történt.
Most, harmadik koncertjüket látva lassan kirajzolódik róluk egy kép, lassan „összeáll” a csapat. Míg az első találkozás féltő élményét a „- Működik!” öröme uralta, addig a másodikkal nem tudtam igazán mit kezdeni, mert nagy részéről lekéstünk, ez a harmadik viszont már komoly bizakodásnak ad okot. A zenekar kezd összecsiszolódni. Lassan megtalálja saját hangját, karakterét. Az új dalok már kifejezetten „velőrózsásra” sikeredtek, közelebbről is megérintenek. A számomra eleinte kissé kilógó énekes is megtalálta helyét, nyugalmával, színpadi eszköztelenségével jól ellenpontozza Kispi „látványgitározását”, aki uralja a színpadot. Úgy tűnik, tudatosan nem követik a borzos múltat, erre talán a zenésztársak a legjobb garancia, Kispi pedig hozza, amit mindig is tudott.
Lemezük novemberben jelenik meg, lemezbemutató pedig az A38-as Hajón lesz.
Meglátjuk, miből lesz a cserebogár!
Velőrózsák from simarafoto on Vimeo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése