2011. január 31., hétfő

Hangulatok - Csend

Csend
A szomszédom vásárolt egy úthengert. Az udvaromon macskák bújócskáztak. Kinn az utcán egy orgonaépítő és egy ismeretlen ember kószált. Lassan hullott a hó, talán a saját szállingózásán tűnődött. Remegett a csend.

(Kristóf)

2011. január 30., vasárnap

Reggeli ébresztés

Ma reggel (vasárnap) nyolc órakor megszólalt a telefonom üzenet jelzése: 1105 forintot nyertem a lottón.
Valaki tudja hogyan lehet ezt az ébresztést állandóra beállítani?

2011. január 27., csütörtök

"Aki az eresz alá áll, jobban ázik'' - Ladányi Mihály

„Aki az eresz alá áll, jobban ázik''
Utolsó beszélgetés Ladányi Mihállyal


Csemö-Zöldhalom. Ha Cegléd jelöl közelítjük, a Cerje-csatornán in­nen, a hajdan száz kövér gulyát is eltartó Kiskunság északi kapujában próbál megbújni a kis település, pedig tudhatná: a Duna-Tisza közén messzire lát ember és állat, egyik tanya a másik szeme elõl nem mene kedhet. Itt ez a megmaradás évszázados, kölcsönös rendje. Rozzant kapu elött állunk, felirata inkább pajkos, semmint csúfondáros; mázolt ákom bákomokkal ez áll rajta: ALKOTÓHÁZ. A belső kis udvaron egy-egy lábnyom sejteti, hogy nem sûrû a vendégjárás. A vakolatlan falba, mint valarmi hevenyészett, első világháborús figyelőállás támaszkodik az ajtó. Nyitása - nem titkot rejtő zára, sokkal inkább megsüllyedése miatt - nehézkes. Mosolyogva bújik elő a gazda, s a volt pajtán keresztül tessé kel befelé minket, hogy aztán a disznóölés illatának hívogatására be is préselődjünk az egyszerre lakó-, háló- és alkotószobába. A mindössze ta lán nyolc négyzetméter alapterületen utánozhatatlan, de teljes a husza -dik századi „komfort". Ladányi Mihály halála után néhány nappal talán nem bántó az első kérdés, amit 1986. február 6-án föltettem:

- Élsz?
- Ha arra gondolsz, hogy elegendő táplálékhoz és oxigénhez jutok-e, igen! De ennél is fontosabb nekem a csend és a magány. Furcsa, hogy egy rozoga viskóban találja meg az ember a körülményeket a töprengéshez, előkészítve egy új munkaszakaszt. Éjszaka befagy a víz a pohárban az asztalomon. Máshol talán panaszkodnék, de itt a többi ember sorsa sem látványosabb.
- Hogyan töltöd itt napjaidat?
- Volt idő, amikor sokat csavarogtam. Nem mondom, hogy rossz volt, de az örökös helyváltoztatás csak felületes tapasztaláshoz juttatja az embert. Ahogy öregszem, szükségem van az állandóság állapotában gyökerező meditációra. Rádöbbentem, hogy egy hangyaboly megfigyelése van olyan szórakoztató és tanulságos, mint egy ismeretlen város egyforma nyüzsgése. Napjaimat azzal töltöm, hogy élek: megtermelem az önfenntartásomhoz szükséges javakat, olvasok, dolgozom, bár sz meim betegségből eredõ romlása miatt az utóbbi kettőben korlátozva vagyok. Külső igényeim egy remete külső igényei: igénytelen vagyok. Például nyáron, ha virágzik a bodza a dűlőn, sütök néhány fürt bodzavirágot „párizsiasan". Éléskamrámat a természet tölti fel, értek hozzá, és segítek neki. Mondhatom: baráti kapcsolatban élek a természettel. Nyáron a szabadban alszom, hálózsákban, mert csodálatosnak találom, amikor hajnalban körüljárnak a sünik.
- Titkod, vágyad, reményeid?
- Süssön a nap, - és maradhassak alatta még egy kicsit. A családom elment mögülem, az elvált feleség kisajátította gyermekeimet, ha találkozunk, köszönni sem mernek. A családi életbõl csak a tartásdíjfizetés maradt számomra. Remélem, persze, hogy találkozom még gyermekeimmel, ha kicsit nagyobbak lesznek, és a tudatuk is beérik. És bár egészségem nagyon rozoga, talán megérem én is ezt. És megérem bizonyára, mert noha az említett személy akadályozza a Várossal való kapcsolatom ideális teljesülését, olyan egészséges életkapcsolatra kényszerülök, amilyenre korábban sose volt lehetőségem. Itt mindent ma­gam termelek meg magamnak. Még a gondolataimat is.
- Számodra hogyan nyilvánul meg a jó és a rossz?
- Ezek az én esetemben nem misztikus, hanem társadalmi fogalmak. Jó, ha valakiben mások számára is hasznos képességek vannak, és jó az a társadalom, amely a hasznos képességeket nem hagyja elkallódni. Jó az ember, amíg a külvilág el nem rontja. Képes­ségeimből rengeteget eltékozoltam a társadalommal, közállapotokkal megesett vitáim során, de ezek természetes folyamatok: aki az eresz alá áll, jobban ázik.
- Se csillagod, se holdad?
- Nincs vagyonom, nincs családom, nincs magánéletem, így aztán nem lehet meglepõ, hogy lyukas tarisznyámban sok egyéb se akad. Néhány barát, akinek örülök, amikor beesik hozzám. A minap, egy különlegesen hideg téli éjszakán, kisegér rágta a lábamon a körmöt. Megértettem őt is, mindenki oda megy, ahol kap vagy talál valamit. Ezt az alapszabályt azonban nem tartom magamra kötelezőnek, ezért inkább így, e csillagok és a hold alatt, csupán a természetnek kiszolgáltatottan élek.
Szekér Ernő
(1986 február)

(A riportot szkennelésből ORC programmal raktam át szerkeszthetővé, sok hibát kijavítottam, de maradhattak benne: elnézést! a szerk.)

Hagyaték

Anyám mondja: Házasodj meg, fiam,
az élet akkor élet, ha mások annak tartják,
a boltos akkor, ha pénzt adsz neki,
az asszony amikor hazatérsz hozzá,
az utca ha fáradtan vándorolsz,
a kocsma mikor asztalra dülsz,
a sírás ha hang nélkül fohtogat,
sa föld akkor, amikor belefekszel –
Ezek voltak anyám szavai

Ladányi Mihály

A szerelem olykor...

A szerelem olykor jóságosan
leül az asztalomhoz és beleiszik emlékeimbe.
Ilyenkor mondok néhány közhelyet neki, hiszen
az ember tartozik annyival érzelmeinek,
mint egy cipõfûzõnek, amely kitartott akkor is,
midõn a cipõtalp felmondta a szolgálatot.

Ladányi Mihály

Sanszon

Ha már öreg leszek:
lesz öt macskám, és kilenc ebem,
és lesz, aki mócsingot mér nekik,
igen, lesz majd egy hentesem...

Igen, talán ha már öreg leszek,
s a villakertben látom játszani õket,
a törpék és a szökõkút között,
igen, s na persze: el-elrévedek –

Most aztán végképp furcsa lenne, ha
prófétaként végezném, zsinegen,
s nem lenne villakertem, se ebem,
se macskám, se hentesem...

Ó, persze, mondanák a macskagazdikák,
na, persze, mondanák a kutyagazdikák,
hát, persze, mondanák a villagazdikák,
így végzi mind, mondanák, hát igen.

Valamit tenni kell már, azt hiszem,
mielõtt ideér a Semmisem,
óh macskagazdikák, óh, villagazdikák,
valamit tenni kell itt, hát igen.

Ladányi Mihály

2011. január 26., szerda

Hümmögések - Egészségügy

Régen, ha az ember beteg volt rászánt egy napot, elment az orvoshoz, elmondta a baját és jó esetben táppénzre vették, még jobb esetben idővel meggyógyult.
Most, a fejlett XXI. században fél napos hiábavaló telefoncsöngetés után (nem veszik fel) a beteg elbotorkál az SZTK-ba, kér időt a betegségével foglalkozó orvoshoz és jó esetben egy hónapon belül, rossz esetben akár fél év múlva már el is tudja panaszolni a betegségét, ha addig bele nem hal.
A háziorvosnál éppen soha nem tudnak időt adni, viszont mindig a később érkezőket szólítják. Nem rég az is megtörtént, hogy mikor édesanyám a hívásra belépett a rendelőbe, az „orvos“ rákiabált, hogy azonnal menjen ki, nem látja, hogy rendelés van?...

2011. január 25., kedd

Hangulatok - Egér


Egér

A szobám sarkából egy egér bámult rám, valószínűleg azt figyelhette, alszom-e. Én persze nem aludtam, de nem mertem mozdulni, nehogy megijesszem. Nézegettük egymást egy darabig...


(Kristóf)

2011. január 24., hétfő

Időgép - A „botrányos” A Csárdáskirálynő 1916

     A minap felhívott Zsuzsa, hogy tudok-e pár képet adni az 1993-as kaposvári Mohácsi féle Csárdáskirálynőről? A keresgélés közben előjöttek az emlékek, hiszen munka közben és utána is sokszor láttam az előadást, sőt mikor a Magyar Televízió élőben közvetítette, még rögzítettem is anno, VHS-re. (Volt is nagy felhördülés, na nem a VHS, hanem a mű miatt, de erről kicsit később.)
     Előrebocsájtom, nem szeretem az operett hamis álomvilágát, negédes dallamait. Ez az előadás szakított a hagyományokkal, keletkezésének korába helyezte a cselekményt, ezért megjelenik benne az első világháború, a monarchia szakadása, a nemzetiségi problémák és a politika, van ami súlyosabban, van ami csak a háttérben, vagy érintőlegesen. Áthallások vannak az éppen lerúgott szocializmusra és furcsa módon jövőbelátóan a mai viszonyokra is (vagy ezt csak én magyarázom most bele?).

     Hogy más mint az eredeti, már a címe is jelzi: A Csárdáskirálynő 1916. Mohácsi azon kívűl, hogy egy kicsit bele- és átírt (ki-ki döntse el, hogy ez jó vagy rossz), nem tett mást - saját szavaival -, mint eljátszatta rendesen a megírt szituációkat. Kibontotta és továbbgondolta a jeleneteket (leásott a mélyükre, ahogy komoly ítészek mondanák). Így felszínre került a dráma a leányregény történetből. Nem volt egy vidám előadás, bár sokat lehetett nevetni polgárpukkasztó megoldásain. (Na jó, van aki tényleg pukkadt tőle: románoznak az orfiban, ahol Ady részegen motyogja verseit, Bóni kifejti, hogy egész családja árulások során keresztül lett gróf, ő most miért ne árulhatna el bármit és bárkit?, Szilvia meleg szavakat váró kérésére szintén Bóni azt feleli: Vasaló, baszd meg!, stb.)
A végén minden „jóra” fordul, a hatalom elrendezi, igaz, már senki sem kívánja ezt a „jót” (a hatalom tudja, hogy mi kell a gyermek népnek, még ha bele is pusztul) és közösen süllyednek el a monarchia frissen felavatott büszkeségével a történelem hullámaiban.
Az előadás nagy vihart kavart. Akik tévesen az óvodás farsangra színrevitt Csárdáskirálynőre váltottak jegyet, gyalázatot emlegettek, mások buszokat szerveztek az ország városaiból, annyi volt az érdeklődő. A televíziós közvetítés még nagyobb vihart kavart és csak hab volt a tortán, hogy, október 23-án történt, így már egyesek hazaárulózást és nemzetgyalázást is kiabáltak. Hiába, akkoriban forradalmi időket éltünk…
     A tévéfelvételt sokáig évente egyszer legalább megnéztem, külföldön élő barátaimnak ajánlottam és adtam bizonyítandó, hogy operettből is lehet katartikus előadást alkotni. Most, hogy Zsuzsa eszembe juttatta, megint kikapartam a sublót mélyéről a kazettát. Valaki kikereshetné az MTV archívumából is és újra műsorra tűzhetné hiszen úgyis annyi régi dolgot adnak manapság, ezzel kicsit gyarapodhatna az értékesek sora.
(simarafoto)

Kulka János, Sáfár Mónika, Gyuricza István, Csapó Virág
/Emmerich/ Kálmán Imre: Die Csárdásfürstin
1993 Csiky Gergely Színház (Kaposvár)

Részlet Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. operettjéből
(Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1994; r: Mohácsi János)
Sáfár Mónika & Kulka János

2011. január 21., péntek

A Peszimista biciklista igaz története

        Hó vót, hó nem vagyok, tőtént egysze nagyon rég, hogy a még negatíve Öreg drótszamáron esett bele egy buliba, aholis (alchocolist) megismerkedett a már akkó is két nevű Sziámi-Sziámival, röviden Sziámival. Miközben teetek-mútak az órák és a szeance egyre ordasodott, a még csikó Öreg büszkén mutogatta biciklijét és villamosbérletét. A mindig mindent tudni akaró Sziámi szóvá is tette, hogy minek van bérlete, mikó kerekezik. A Zöreg nem jött zavarba és természetes büszkeséggel, hogy ne mondjam, hetykeséggel vágta rá:
       - Háát, ha eromlik, vagy megfúják, haza tudjak menni.
       - Akkó te egy pesszimista biciklista vagy! - kapcsót rögtön a gyors észjárású Sziámi.
Ez annyira megtetszett mindenkinek, hogy megbeszéték, ebbő dal fog képződni.
       Teetek-mútak az évek, de a szikra csak nem akaródzott kipattanni Sziámi fejébő, mígnem megint arra járt egy koncert ürügyén és Öreg emlékeztette igérményére. Rögvest e-mail címet cseréltek és levélváltották a tegnapiakat.
       No, de itt még koránt sincs vége a mesének, hiába dörzsölitek ámos szömiteket! Miközben Öreg a közlési engedély kérésünket továbitotta, a szerző szemire hányta, hogy nincs benne a dalban a bérlet! He!
Így vevén ígéretet a történet teljessé tételére és esetleges megdalolására bárki által.
       Mikó mán a bérlet is ott fog kukucskáni a sorok között, akkó majd fojtassuk a mesét, most pedig aluggyatok büdös kölkök!
(Tán egy balkáni)

2011. január 20., csütörtök

PESSZIMISTA BICIKLISTA - levélváltás

"From: Dr. ........ Zsolt
To: Sziami........................
Sent: Monday, January 10, 2011 10:20 AM

Tisztelt Müller Úr !

Az iránt érdeklődöm, hogy a beígért „Pesszimista biciklista” című kompozíció szövege, zenéje, azaz:komponálása hogyan áll jelenleg...

Remélem, sikerül mielőbb megalkotni e zeneszámot...

Bizakodva:
.............. Zsolt (a pesszimista biciklista)"

"From: Müller Péter [mailto:...............] 
Sent: Monday, January 10, 2011 3:31 PM
To: Dr. ........... Zsolt
Subject: Re:


Kedves doktor úr!

Most. A kitartás elnyerte méltatlan jutalmát.

PESSZIMISTA BICIKLISTA

Ha úgy ülsz fel az egykerekűdre,
Hogy kétkerekűnek látod,
Az kezdetnek jó, mert az önbizalmad
Már elég magasra hágott.

Viszont, ha netán a kétkerekűdet
Egykerekűnek észleled,
Akkor gáz van, mert eluralt téged
A negatív képzelet:

Akkor te egy pesszimista biciklista vagy!
Igen akkor te egy pesszimista biciklista vagy!

Ha csajozni indulsz a drótszamáron,
És egy ülés van rajta, nem kettő vagy három,
Mert félsz, hogy úgyse lesz háremed,
Ezért otthon hagyod a tandemed,

Akkor te egy pesszimista biciklista vagy!
Igen, akkor te egy pesszimista biciklista vagy!

Ha úgy indulsz el a túrdöfranszon,
Hogy nem volt edzzés, de a vázon ül az asszony,
Az támogatandó, de ha túledzed magad,
És szívrohammal nyersz, akkor mi örömöd marad?
Mondd meg!
Mondd meg!

Szerintem:
Akkor te egy pesszimista biciklista vagy!
Igen, akkor te egy pesszimista biciklista vagy!

Készcsók és B.Ú.É.K.!

Péter"
(A levelet tegnap hozta a posta az engedéllyel együtt, hogy közölhetem.)




2011. január 19., szerda

Ma lenne 68...

"Élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon!"


"szeretkezem 25 ezer emberrel, aztán egyedül megyek haza"


"Igen, tudom, hogy talán mindent túlzásba viszek, de inkább 10 éven keresztül örületesen felpörgetve élek, mint hogy 70 éves legyek, és addig egy átkozott fotelben a TV elött ücsörögjek"


"Elcserélném az összes holnapomat, egyetlen tegnapért."


"A szabadság csak egy másik szó arra, amikor nincs semmi vesztenivalód."


"Nehéz szabadnak lenni, de ha sikerült, megéri."

Janis Joplin (teljes nevén Janis Lyn Joplin) (Port Arthur (Texas), 1943. január 19. – Los Angeles,(Kalifornia), 1970. október 4.)

Janis…………….





2011. január 17., hétfő

Sziget

Magyarország egy szigete szerzett magának világhírnevet, ez a Sziget Fesztivál. Most veszélybe került a léte. Abban biztos vagyok, hogy a fesztivál nem marad el, de szomorú lennék, ha más helyszínre kellene költöznie. Sokat veszítene vele Budapest, az ország és mi is.
Most egy kis emlékeztetőt mutatok a hangulatból, találomra kiemelve a látványelemeket és kihagyva sok értékes, nemzetközileg híres produkciót.
Furcsa lenne, ha pont a demokráciában gátolnák a szabadság szigetét!
(VJL(ab))


La Fura Dels Baus - Sziget 2009 from vjlab on Vimeo.


Sziget Fesztival 2010 from vjlab on Vimeo.

2011. január 16., vasárnap

1984

Ez a lemez 1984-ben jelent (jelenhetett) meg, a hasonló című film zenéjét tartalmazza. Már tegnap gondolkodtam rajta, de a végén Beatrice lett a kisérőzene, ezért most nézzétek meg a mű egy részletét a Magyar Televízió 1-es csatornájáról.

(Szeretném az Önök kérték-ben az egész filmet újra látni!)
Részlet a Jégkrémbalett c. filmből.

A.E. Bizottság - Preparababrakabaré (Playboykott)

rokihorrorpikcsörsópomáz!
benne voltam drágám a Playboyban
a lábam között egy kis szputnyikkal
vakítanak drágám a vámpírfogak

szeretnék egy használt papagájt
rokihorrorpikcsörsó!
mert velem már nem történik
semmi drágám
mert nekem már ez a szerepem
mert velem már nem történik
semmi drágám
mert nekem már nincs is szerepem
benne voltam drágám a Playboyban
a lábam között egy kis téboly van
a jóízlés drágám az nevetséges

a botrány a botrány az egészséges

mert velem már nem történik
semmi drágám
mert nekem már ez a szerepem
mert velem már nem történik
semmi drágám
mert nekem már nincs is szerepem
szeretem élvhajhász férfiak néznek

mert velem már úgysem történik semmi

mert nekem már ez a szerepem
nem történik semmi
semmi drágám semmi
semmi drágám semmi
mert velem már nem történik
semmi drágám
mert nekem már ez a szerepem

2011. január 13., csütörtök

Hümmögések - Önkormányzat

Hivatalos ügyet kellett intéznem, ezért az önkormányzat honlapján jó állampolgárhoz illően időt kértem és kaptam is egy számot és időpontot két hét múlva x órára. A megadott idő előtt fél órával zsebemben a sorszámmal akarok bemenni a hivatalba, de a biztonsági őr megállít, hogy hova? Mutatom neki a számot: ügyet intézni. Nem úgy van az! A kapott szám birtokában menjek az első irodába ahol ezzel igazolom, hogy megjelentem, majd kapok egy másik (sor)számot, azt visszahozom és majd ő megmondja, hova menjek. Nem tudtam, hogy sírjak, vagy röhögjek? Végigjártam a kanosszát és két hét és egy óra várakozás után a kezemben volt egy papír, ami igazolta, hogy majd valamikor megkapom az új jogosítványomat.

2011. január 12., szerda

Világok arca: Baraka

Napokban egy barátom felrakott pár linket a Facebookra a Baraka című filmből. Ez arra késztetett, hogy elővegyem és újból, kétszer is egymás után megnézem ezt a nem mindennapi élményt adó alkotást.
A baraka szó jelentése : lélegzet, lehelet, áldás, életeszencia, létértelem, lélek. Azt mondják a baraka a dolgok legbelső lényegére világít rá....
Általában akkor szoktam elővenni ezt a filmet,amikor nagyon erős a külső zaj.....belemerülök a zene és a fényképszerűen felvett csodálatos tájak felvonultatásába.... megnyugszom és rájövök, hogy a filozofálgatás, morfondírozgatás mit sem ér a világról. Itt minden benne van ami az életünkről szól..
Képekben. Kultúrákban. Természetben. Emberekben. Valahol azt olvastam: érzelmek vihara ez a film. Egy biztos... elsírtam magam annyira megrendítő volt pár kép....és bizony az ember mennyire méltó és mennyire méltatlan ebben a világban....
Mindenesetre ajánlom mindenkinek ki még nem látta. Lenyűgöző.
Pár képet rakok ki, a tv képernyőjéről fényképeztem, a világok arcából- az emberek arca.
(xénia)





Ui.: Akinek nincs meg a fílm, de szeretné megnézni, az keressen rá a Baraka szóra a YouTube-on, részletekben megtalálja. (Gandalf)

2011. január 11., kedd

Iráni Fílmhét az Urániában

Ne rohanjon senki, nem a pesti, hanem a pécsi Urániában. Én is csak véletlenül értesültem róla, és a fotókat is csak ma kaptam meg - köszönet Timinek, hogy a rendelkezésünkre bocsájtotta őket -, így egy nappal a vége előtt pár szót szólok róla.
Állítólag decemberben valamikor megjelent valahol, hogy lesz, de ki a fene emlékszik arra? Minden kezdő reklámos tudja, hogy egy hír nem hír, pláne, ha korán van elsütve. Mindenesetre, ha az egyetemen is meghirdették volna, biztos nem csak kb 20 ember van a megnyitón, mivel közel száz perzsa tanul a városban. Aki kicsit odafigyel a filmekre - és nem csak a Harry Potter félékre -, az tudja, hogy az iráni film nagyon erős mostanában, sorra nyerik a fesztiválokat a világon. (Mintha a mi hatvanas-hetvenes évekbeli filmgyártásunkat látnám. Ki tudja megmondani, hogy mi bennük a közös? A helyes megfejtők között egy kikalapált sarlót sorsolunk ki.)
A megnyitón a hangszórókból a Golestan iráni-magyar zenekar dalai fogadták a csekély érdeklődőt, majd Bogárdi Alíz perzsa verselése után függőlegesre rántott mindenkit az iráni és magyar Himnusz. Pécs polgármester nyitotta a hetet, amit lejjebb megnézhettek a PécsTV felvételén, majd az iráni nagykövet szólt angolul. (Nem értem, miért nem lehetett - már csak a tisztelet miatt is - perzsárol fordítani?)
És következett egy héten keresztül a 11 film anyanyelven, angol felirattal. Aki e kettő közül az egyiket kommunikációs szinten bírja, az sajnálhatja hogy kihagyta ezt a ritka élményt!




Publikum
2011-01-07 15:45:15
Szerkesztő: Vígh Gabriella
4:18 405 kbit/s
Iráni filmeket vetítenek egy héten át az Uránia Moziban. A 11 perzsa nyelvű, angol feliratos filmet január 12-ig du. 4 és este 8 között nézheti meg a közönség. Valamennyi előadás ingyenes. A programsorozat a Pécsi Önkormányzat és a budapesti Iráni Iszlám Nagykövetség közös szervezésében valósul meg. A megnyitót követően a Messiás című színes, iráni filmdrámát láthatták az érdeklődők.

(Utóirat: A film az eredet oldalon is (http://www.pecstv.hu/archivum/?vid=cnJmChs=) érdekesen indul el - vagy el sem indul -, itt is lehetnek gondok, elnézést, tessék a weblap mesterét szidni, és is azt teszem...)

2011. január 10., hétfő

Ernestine

Ma VJL(ab) egy sokat dicsért munkáját mutatjuk be. ( A legutóbbi éppen hét perce érkezett francia országból:
"Cette animation est géniale ! Elle va merveilleusement bien avec cette chanson je trouve. Un coté très , caché, ombre, et puis , à la limite un peu psyché, c'est vraiment du bon boulot !
RustedFace9 "
 http://www.youtube.com/watch?v=oHi9_h2RJ_I )
:)


Ernestine from vjlab on Vimeo.
Live mix
Music: Noir Désir with Felix Lajko

2011. január 9., vasárnap

Hümmögések - EON

Mióta létezik, online intézem a gázóraállás bejelentését: egyszerű, gyors, kényelmes és nem utolsó sorban nyoma marad és követni tudom. A szolgáltató újabban e-mailt küld, hogy mikor várja az esedékes bejelentést, jelen esetben a decemberit dec. 23. és dec. 27. között. Ok, karácsonykor úgy is otthon vagyok, gondolom én. Dec. 24-én délelőtt a weboldal azzal fogad, hogy karbantartás miatt dec. 29-ig zárva. Kicsit mérges leszek, mert ha nincs időpont adva, akkor huszadika körűl megteszem a bejelentést, de eszembe jut a telefonos lehetőség. A számla előkeresése után az automata azzal fogad, hogy elnézést, karbantartás miatt dec. 29-ig zárva. Most mit csináljak? Első dühömben klaviatúrát ragadtam és ezt a levelet írtam az Eon-nak:

„Hogy a fenébe jelentsem be a gázóra mérőállását, ha sem interneten, sem telefonon - és gondolom az ünnepek között - sem személyesen nem lehet önöket elérni? A kiküldött levélben 23-27-ig adtak rá lehetőséget, de nem említették, hogy 29-ig karbantartanak!
Ilyenkor mit tegyen a vétlen ügyfél? Ha önökhöz nem fordulhat csak a felügyelet marad? Vagy a jogvédők? Nem szeretném hivatalos útra terelni ezt a bakit, remélem, lesz rá más megoldás!
Üdvözlettel a szeretet ünnepén mérgelődve:…”

A válasz a várakozásom szerint hamar, jan. 4-én megérkezett, udvarias és ügyfélbarát, csak éppen a kérdésemre nem válaszol, íme:

„Köszönettel vettük levelét, mellyel megkereste Társaságunkat.
Az E.ON Energiaszolgáltató Kft., és a képviseletében eljáró E.ON Ügyfélszolgálati Kft., mindent megtesz annak érdekében, hogy minél ügyfélközpontúbb legyen szolgáltatásunk és kommunikációnk. A kritikai megjegyzéseit tartalmazó levelében jelzetteket megvizsgáltuk, ezúton is szíves megértését és elnézést kérjük, ha nem sikerült elérnie internetes ügyfélszolgálatunkat. Kérjük keresse fel ügyfélszolgálatunka akár telefonon, akár e-mailben vagy személyessen. A rendszer már helyre állt és tudja fogadni az óraállásokat.
Tájékoztatjuk, hogy fogyasztóink visszajelzései alapján rendszeresen felülvizsgáljuk, javítjuk folyamatainkat, eljárásainkat.
Jelenleg vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a WEB alapú önkiszolgáló rendszerünkbe való belépés problémamentesebben történjen, a rendszerhiba megoldásáig szíves türelmét kérjük.
A kellemetlen tapasztalatokért ismételten elnézését kérjük. Együttműködését köszönjük. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft nevében az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. jár el.”

Most kicsit rettegve várom a decemberi számlát és csak abban reménykedem, hogy nem lesz annyi, mint két éve: 130 000 Ft.

(Remélem, mindenki észrevette a válaszlevélben a helyesírási hibákat...)

2011. január 8., szombat

Világtánc

14 hónapig 42 országban készült, kb ezer ember táncol rajta: ez a fílm nem semmi! Hasonló világjáró projectben mi is benne lennénk!...:)

2011. január 7., péntek

Beirut

Most nem a mostoha sorsú városról, hanem a furcsa nevű amerikai bandáról lesz szó, amely a kelet-európai és balkán zenét vegyíti a poppal. Az államokban nagyon neves indie-rock és világzene előadónak számít, nálunk kevesen ismerik.
Új, vagyis utoljára megjelent 2007-es lemezükből Vincent Moon készített 62 perces filmet, ezt teszem most közzé.


BEIRUT _ CHEAP MAGIC INSIDE from Vincent Moon / Petites Planetes on Vimeo.

2011. január 6., csütörtök

Vadvirágok közt...

Akkor ott folytatom, ahol múltkor abbahagytam: „Pár méterrel arrébb két zenekarral és remek hangulattal vártak minket előszilveszterezni, de erről majd később. (Forralt bor)

Akkor most később: meleg, tömeg, iható italok és remek hangulat. Először a Kaszás - Katona Acoustic Band néha Horváth Andreával kiegészülve, majd a Vadvirágok és a végén az este vad jammelésbe torkollott, melyen Andrea, Katona „Fater” és Stoni is villogtatta tudását. Nem is mesélek sokat, mert remélem a fotók visszaadják az est hangulatát.


Vadvirágok jam from simarafoto on Vimeo.

2011. január 5., szerda

Levél a bardoba 3

( "Mi a ‘Bardo’?
A buddhizmus alaptanítása szerint, mindennek aminek kezdete van, van vége is, így szükségszerű, hogy minden ami keletkezett el is múljék. Éppen ezért semmi sem állandó, amelyet jelen létformánkban megismerhetünk. Minden evilági dolog valamilyen módon a keletkezése és az elmúlása közötti köztes létben időzik..." Tibeti Halálmeditációk - a szerk )

„A delphoicától jóslást kértek az emberek, a jövőjükre, a sorsukra voltak kíváncsiak. A jós azt felelte: ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.” P.P.

Itt vagyok!!:)))
És ezt most rendkívül nagy örömmel mondom!

Elmúlt a Karácsony, az Újév…
Nálam kicsit sajátosan, kicsit másképp, mint eddig…
Egy szép decemberi napon mentünk végig a Dózsa György úton.
Gábor önfeledten mesélt, a hó sűrű pelyhekben hullt, szólt a rádió, örültem az új kabátomnak, jó meleg volt az autóban s mi suhantunk át ötvennel a Dózsa György úton a teli piroson…………..

A Dembinszky út két oldalán lévő kocsisorból, bár- gondolom – már rég zöld volt, senki sem indult el (tán tátott szájjal nézték a kis piros Ford-ot, mint az oázisok lakói, amikor lila nadrágban, fekete színű, ámde szabályos légiós uniformisban, napszemüveggel, s lakkbőr táskával elvonult előttük a Láthatatlan Légió) s a fehér angyal mellé felsorakozott valamennyi véd- és dac- angyalom is, úgy hiszem.
Lehet, a szárnyakból lehulló pihék sűrítették a hópelyheket?
És nem is láttam akkor ott az Angyalok erdejét, bár állítólag ott kellett lennie, de valószínű, akkor minden angyal otthagyta azt az erdőt…
(Mondtam is Gábornak, hogy szerintem én összehugyoztam magam, de a következő piroson már nem engedtem átrobogni, némi sikoltozással. Gondolkodtam is, hogy fele lányomat se kapja meg, s ugrik az egész királyságom.)
Ez volt az évben számomra az –egyik – újjászületés.

Akkor el is határoztam, a többit már csak úgy formálisan élem át, s azt is félgőzzel. Persze, aztán azért nekem is volt Karácsonyom, három (itt, ott, s amott) karácsonyfás, angyalos, halászleves, Jericho-rózsás,családos – kiegészülve új tagunkkal, Spurival, az ideiglenesen állomásozó patkánnyal - és volt január elsején szilveszterem is. Újévem meg sokszor, már előtte is.

Az egész év változásról, fejlődésről szólt.
Lehet, a Dózsa György- Dembinszky sarka volt a pont, mikor egy pillanatra megállhattam, számot vethettem, s mehetek tovább, az új változások, az új tanulnivalók, az új sors-feladatok elé?
Majd egy éve kezdődött a változás, s elővettem a Taot, s minden napnak megvolt a maga része, mikor azt értelmeztem magamban, a könyveidben a tanmeséket elolvastam, s próbáltam magamban elhelyezni, s magamat megtalálni az általad szélesre tárt világban. Akkor már készültem s tudom, sose hagyhatom abba…

Mikor a lányom két éves volt, Szilveszter éjszakáján elhatározta, megvárja az Újévet.
Nagy érdeklődéssel kérdezgette egész este, mikor jön az Újév?
Este tíztől, ahogy egyre fáradtabb s nyűgösebb lett, egyre többször s egyre türelmetlenebbül kérdezgetett, s várt.
Éjfél, pezsgő, Himnusz, jókívánság, s ő rám néz csodálatos, egyik kék, másik barna szemével, s megkérdezi: Hol van az az Újév?
Bravúros szülői teljesítményem volt, hogy akkor és ott hosszas filozófiai fejtegetések helyett azt mondtam, tudod, ez egy szokás, a felnőttek néha bizonyos időhöz kötnek dolgokat. Ilyen az Újév is, semmi különös, csak éppen a naptárban egy évvel többet írunk, s ezt ünnepeljük.
Ebben megnyugodva el is vonult aludni, s remélem, megértette, amit később, sokkal később próbáltam mondani, s egész életemmel megmutatni, hogy az élet változásai nem követik az évszakokat, a kiemelt ünnepnapokat. Az ünnepek kissé formálissá is váltak, betartjuk, mert szépek, de az igazi változások mindig bennünk zajlanak, s az ünnepek is belőlünk indulnak, mert mindig, minden pillanatban benne vannak s azt a pillanatban észre kell venni, mert ha elengedjük, a végén az egész élet száll el vele.

Vagy ahogy te írtad:
„A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.”
A jelenben-élés annak a titka, hogy észrevegyük, mi a szép, mi az értékes, mi az, ami a napunkat tartalmassá s igazzá teszi.

S mégis….
Hiába élek a jelenben, dolgozom, s alakítom lelkem, képzeld, elkezdtem álmodozni..:)
Valamit nagyon, de nagyon el szeretnék érni.
Ez is változás lenne, de én most másképp teszem, mert megváltoztam én is.
Ez is jól mutatja, mennyit fejlődtem, már nem úgy formálom, ahogy tettem volna rég, nem akarom a sorsot úgy irányítani, erőszakosan, ahogy párszor, s lőn az egész tragikomikus helyzet- és életkép.
Nem, nem megyek elébe, bár meg tudnám tenni most is. És néha erős a kísértés.
De nem. Hónapok óta tudom, mit akarok, de nem teszek lépést se érte.
Akkor kicsit megfogtam a szárnyak csücskét, de elengedtem, mert nem éreztem, hogy foghatom erősebben. És még nem is értem meg akkor rá. És azt se éreztem meg teljes bizonyossággal, hogy ez lenne, amit várok.
Így hát meglátom, mi lesz.
Ha valóban arra visz, akkor meg kell lennie, így vagy úgy, de mindenképp.
Ha pedig nem ez az utam, ha a karma mást rejt számomra, legyen.
Kicsit sem mondom, hogy az első percben nem veszteségként fogom majd fel, hogy le kell számolnom egy újabb ábránddal, de meg fogom tenni. Meg tudom tenni.
Mert amit és ahogy akar a végzetem, el kell fogadnom, s most már tudom, úgysem tudok sem okosabb, sem boldogabb lenni a saját elrendelésem ellen.
Megadtam az árát, míg megtanultam, de megérte.

Mindenesetre, ahol - mikor még zöldek, épp sárgába fordulók voltak a fák s víz folyt, mert azt a valamit szökőkútnak csúfolták-, bedobtam a három érmét, most elsején arra jártam, s bedobtam a nagy semmibe – kis képzelőerő, s máris csobog a víz – a kettőt.
Nem beavatkozás a dolgok rendjébe, csak apró vesztegetés..:)

Tao:
„Tégy tett nélkül,

intézz intézkedés nélkül,

ízesíts íz nélkül.

A nagy: csupa kicsiny; a sok: csupa kevés.

Gyűlöletre feleljen megbecsülés.

A nehéz legyőzése könnyűvel indul.

A nagy megtevése kicsinnyel indul.

A nehézség az ég alatt

a könnyűn alapszik,

s a nagyság az ég alatt

a kicsinyből gyarapszik.
             Ezért a bölcs
nem cselekszik nagyot,

így teljesít nagyot.
Nem érdemelsz bizalmat,

ha túl-sokat ígérsz.

Ahol sok a könnyű,

ott sok a nehéz.
            Ezért a bölcs
nem kerüli a dolgok nehezét,

az erőlködés mégse veti szét.”

S0phia

Gandalf: Tudom, hogy és-el nem kezdünk mondatot, de ebben direkt vannak!

2011. január 3., hétfő

Kis meglepetés

Meglepett arcok, hitetlen tekintetek, majd az öröm és felszabadultság. Pamplona immár nem csak a bikafuttatásról híres, hanem operájának meglepetéséről is, melyet egy kávéházban követtek el a vidám művészek.
Mi mikor érjük meg, hogy a vásárcsarnokban kofának öltözött dalnokok zengik a Bánk Bán híres dallamait és sorait?

2011. január 2., vasárnap

Forralt bor

Európa 2010-es (egyik) kulturális fővárosa háromnapos ünneppel búcsúztatta a pünkösdi királyságot: koncertek, eszem-iszom, forralt bor. A hideg idő kicsit megtizedelte az érdeklődőket, de azért így is akadt elég szomjas torok, akik a város által egyes levelesládákba bedobott forralt boros bónokat akarták felhasználni. Mi nyolc bónnal vágtunk neki a kalandnak, ami nem tartott sokáig, mert az első poharat is egy korty után a legközelebbi ismerősünknek ajándékoztuk, mert olyan pocsék volt. A második borosnál már próbálkozni sem tudtunk, mert elfogyott a bónos bor.
Én ezt megint nem értem. Több bónt adtak ki mint bort? A város nem fizet ki annyit, amennyi bónt ajándékoztak? Vagy egyszerűen csak a pocsék bor fogyott el (amit a városnak adtak) és a jó már saját zsebre megy? Itt mindenki átver mindenkit? De főleg minket, polgárokat? A zembereket? Ilyet nem merek feltételezni - ennyire nem vagyok rosszmájú -, de valaki megmagyarázhatná, hogy van ez?
Mindenesetre ahol az ajándék szar, ott a „jóra” sem vagyok kíváncsi.
Pár méterrel arrébb két zenekarral és remek hangulattal vártak minket előszilveszterezni, de erről majd később.
A maradék bónokat pedig bekeretezem a be nem váltott ígéretek mementójának.

2011. január 1., szombat

Ovoda

A falon lévő tábla felirata: Ovoda.
A németek ezt lágernek hívják...