A pótolhatatlan Bella utódja. Menedékhelyről menekítve. Az első képen még rácsok mögött, a többin már szabadon. Írni nem hiszem, hogy sokat fog, de véleménye van és majd a maga módján kifejezi.
Még szokjuk egymást. Szelíd, csendes, szeretetéhes. Hangját csak indokolt esetben hallatja, csak néha nem jövök rá, mi az indoka (a hallgatásának). Nyenyit, a cicát már elfogadta.
Remélem, boldog lesz nálunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése