Lassan éjfél, a társulat délután három óra óta próbál fáradhatatlanul, Pintér Béla most próbál – fáradtan – interjút adni. Ellenőrzi a műsorfüzetben, hogy helyesbítették-e a szereposztást. Örökmozgó. Nem tudom eldönteni, hogy a színház forog körülötte vagy ő minden körül. Talán ez is, az is igaz.
A magyar valóságot groteszk módon ábrázoló Kaisers-TV Ungarn új zenés előadásban Baráznay Ignác (Mucsi Zoltán), a történet képzeletbeli főhősének életét láthatjuk, a szabadságharc mártírjáét, akit a nemzet csak a „Sukorói Oroszlánként” emleget. Halála után negyven évvel leánya, Amália (Enyedi Éva) egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást.
Honnan az ötlet, miből építkeztetek?
- Évekkel ezelőtt megkértek, hogy rendezzem meg a március 15-i hivatalos ünnepséget. Nem vállaltam, de egy ötlet befészkelte magát a fejembe: mi lett volna, ha 1848-ban már létezik a televízió…
Hogyan alakultak volna az események, ha létezett volna?
- Nem tudhatom, mennyire változtatta volna meg az akkori események menetét, de a darab szempontjából nem is ez volt a fontos. Erős motívumnak tűnt, hogy létezik egy császári intézmény, a Kaisers Tv (téfaú) Ungarn, majd jönnek a forradalmárok és lefoglalják a saját- vagyis honvédelmi célokra. Ennek a motívumnak a rezonálása történelmünk legfrissebb eseményeire sok hatásos pillanatot hozott létre. Az ismétlődésben felfedezhető különbségek és hasonlóságok vizsgálata mindig érdekes szellemi kihívás - alkotónak és befogadónak egyaránt.
Az időutazás - hipnózis segítségével egyébként Krúdy Gyula egyik cikkéről jutott eszembe. A Pesti Hírlap nyíregyházi tudósítójaként beszámolt egy tuzséri eseményről A halálra hipnotizált lány címmel. A cikk a világot is bejárta, még a Times is reflektált rá. Egy amatőr hipnotizőr, Neukomm Ferenc hipnotizálta Salamon Ellát. A médium híres volt arról, hogy elveszettnek hitt családi ékszereket kerestetett a transzba esett hozzátartozókkal; a források szerint Ella az egyik szeánsz alkalmával felsikított és holtan esett össze.
Visszamegy egy olyan korba, ahol a történetileg hitelesnél előrehaladottabbak az állapotok, kvázi anakronisztikus dolgok történnek: tévések, riporterek, közvetítések, tévéreklámok uralkodnak. Absztrahált formában gyakorlatilag a tévé, azaz a média maga a császárság?
- A média eszköz, amit használnak - hol ez, hol az a hatalom használ. Eleinte a császárság majd a forradalom szócsöveként láttatjuk a tévécsatornát..."
Vári Sasa cikke a budapestterminal.hu-n folytatódik az alábi kép után. (Kattintsatok bátran, érdekes!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése