Hát akkó itten vónánk! - fejeztem be mútkor beszámolómat. Azóta a felhőszurkáló foglyai vagyunk szinte, próba próba hátán, émény még kevés, fotó annál több… Ma estétől kicsit szabadabban, mert holnap kezdjük learatni munkánk gyümőcseit: koncert Dubai legnagyobb színházában, a magyar követségen is várnak minket Abu Dabiban egy kis nótázásra és végül a Sheraton tetején parti (á lá Beatles): az úri közönség szolidan szürcsöli a méregdrága nedüket és diszkréten zörgeti ékszereit - ha már volt Beatles, maradjunk John Lennonnál -, mi pedig pusztítjuk a közel-keleti vörösre érlelt szőlőleveket. Ezek vónának a tervek, közben pedig mászkálunk, nézelődünk, szóval most kezdődik számunkra…
(A „nagy“ koncetre minden jegy elkelt és még mindig érkeznek könyörgő telefonok, honfitársainktól is. Lehet ezekre nemet mondani?
Kiderűt, az interhálót arany árban mérik, VJL(ab) megszíta, mert a zenefőnök, Ghodrat, népének kérésére - csak jutna eszembe hó halottam ezt a kifejezést mostanában? -, átalakítatta az egész vízionációt, mer túl gyorsnak találtatott. Simarafoto rendületlenül kattingat, én pediglen komló-lére vagyok kárhoztatva ebben a szárazságra ítélt világban…)
Köbüki, jelkezz! Folyt köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése