2012. március 20., kedd

Bűgatya és huszármente Jimi Hendrix-el - Kerekes Band

Na. ezt vártuk, erre ácsingóztunk, a Jimire! Mán a lemezen is, majd a Szigeten is erre kaptuk fel fejünket többed magunkkal, mint a horkantó ló, mikó vizet szagó. „Ezt biza, megnézzük, haaagatjuk megint!“ - fogadkoztunk lelkesen. Aztán úgy jártunk, mint a mesebeli okos lyány, aki hozott is ajándokot, meg nem is, fel is vót őtözve, meg nem is. Mi ott vótunk es láttuk is, meg nem is és hallottuk is meg nem is. Megmagyarázom. Olyan erős vót a szembe a kék fény (kékítőt ódottak a fény vizébe), hogy néha a könnyem is kicsódult és nem örömömben. A Jimi (és az egész) meg annyira ronggyá vót efektezve, hogy csak kóvályogtak a szólamok a fejünk fölött, mint gólyafos a levegőben és ha nincs a határozott dob és a basszus, akkó mi is szétkenődünk, mint híg tehénlepény az aszfalton. „Akkó ez most a Jimi? Vagy nem a Jimi? Kicsit hasonlít, de mégse? Nem hallom! Mi? Nem hallom! Micsoda? NEM HALLOM MIT JÁTSZIK! Pedig nyomja piszkosú.“ Hát igen. Láttuk, hogy kurva jó, de csak a ritmust értettük... Aki táncóni akart az élvezte (vót menyecske, ki menyecskézett), de aki érteni is szerette vóna a muzsikát, az csak a szétkent furuglát, hegedát, kobozt, gitárt hallhatta. Valami szót, de hogy mi...? Pedig a Kerekes Band a magyar népzenét vegyíti a huszadik és huszonegyedik századi stílusokkal, vagy a klasszikusokat, mint a Jimit játsszák népi hangszereken ( á lá Intermagyar), melyeket sokszó teljesen elektro hangzásúra efekteznek (ami nem baj). Szívesen élveztük vóna ha nem csak látjuk, hanem halljuk is, hogy mi történik a színpadon március tizenhatodikán.. Kár, hogy ez vót a hét csalódása!
Tán legközelebb...!

(Tán Egy Balkáni)


Kerekes Band (2012.03.16.) from simarafoto on Vimeo.

Nincsenek megjegyzések: