2014. május 27., kedd

Kulka János nyílt levele

"Orbán Viktor Miniszterelnök Úr részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kerényi Imre egykori rendező, az Ön személyes megbízottja a napokban a Keresztény Színházi Fesztiválon egyebek mellett a következőket mondta: „Fel kell venni ezzel az erővel a harcot. Ez nagyon nagy harc, ez a buzilobbi tulajdonképpen. Az egész opera, operát, a nemzetközi operavilágot, filmvilágot, mindent át- meg átszövi. Fel kell ismerni a helyzetet, fel kell venni a harcot ez ellen."

Az Ön közvetlen munkatársa nem először buzizik nyilvánosan. És nem először teszi ezt nyilvánosan, következmények nélkül. Homofób, a gyűlöletbeszéd határát súroló kijelentései miatt Ön mindeddig nem mentette fel tisztségéből, de még csak el sem marasztalta.

A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott közszereplő, szavai a közbeszédet tematizálják. Mik azok a magyar kulturális értékek, amelyek megőrzésére és fejlesztésére hivatott? Alig hiszem, hogy a homofóbia köztük lenne. Az a tény, hogy Ön mint a megbízott úr közvetlen felettese, eltűri ezt a hangnemet, két dologra enged következtetni: Kerényi Imre megnyilvánulásai az Ön tetszésével is találkoznak, sőt, azt sem bánja, ha ez a beszédmód a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek" részévé válik.

Szeretném hinni, hogy tévedek.

Magyar állampolgárként arra kérem Önt, határolódjon el nyilvánosan Kerényi Imrétől, mutassa meg, hogy 2014 Magyarországán, Európa közepén nincs helye annak, hogy közszereplők harcot hirdessenek, uszítsanak a társadalom bármely része ellen.

Ön néhány napja egy interjúban úgy fogalmazott: „Aki nem vállalja a vitát és nem áll ki magáért, az balek, az lúzer."

Sem balek, sem lúzer nem vagyok. Várom válaszát alábbi kérdéseimre: meddig mehet el az Ön személyes megbízottja mások nyílt megbélyegzésében? Mennyiben ért egyet kijelentéseivel? Milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy Magyarországon a közbeszédet az Önt képviselő közszereplők ne csúfíthassák el, ne ejthesse azt túszul a gyűlöletbeszéd?

Budapest, 2014. május 26.

Válaszát várva üdvözli: Kulka János"

Radnóti Miklós Hetedik ecloga c. gyönyörű verse Mozart klarinét concerto-jával fonódik össze Kulka János interpretálásában.

Simon Péter dala

Az ArcKép egy portréműsor. ( https://www.facebook.com/arckepkadark... ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat a Zugló Televízióban látható
Szerkesztő-műsorvezető: Kadarkai Endre, rendező: Duljánszky Tibor, operatőr: Harrach László, Ormos Tibor, technikus: Vértes Zsolt, stúdióvezető:Kővári Miklós.
Főcím: Huszti Gábor ( http://www.monoszkop.hu/ ), főcímzene: Alexander Holeczy

Kulka János (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes- és kiváló művész. Édesapja Kulka Frigyes (Ipolyság, 1925. január 31. -- Budapest, 1989. szeptember 23.) európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt. Édesanyja, Boleman Eszter Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja volt. Testvére Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzora.

Eredetileg bölcsész akart lenni, de egy véletlen folytán a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki. 1981-ben végzett, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol Schiller Haramiák című művében debütált, Franz Moor szerepében. Bár Vámos László, a Várszínház főrendezője szerződtette volna, maradt a Szegvári Menyhért vezette pécsi színházban, ahol minden színházi műfajban kipróbálhatta magát.

1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A Babarczy László vezette színház ekkoriban élte fénykorát, olyan társulattal, amelynek tagja volt többek közt Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, s itt rendezett az igazgatón kívül Ács János, Ascher Tamás, Gazdag Gyula, Gothár Péter is. Ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit (Színikritikusok díja, Jászai-díj).

Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére - vidéki színészként - az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű sorozatban az első adástól (1987. februárjától) szerepelt, 14 éven át.

Bálint András hívására 1993-tól a Radnóti Miklós Színház tagja lett Budapesten, s Valló Péter, Zsótér Sándor, Gothár Péter rendezőkkel dolgozott. Ekkoriban játszotta el Franciaországban Nyizsinszkij szerepét is franciául Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjában.

2003-tól a Nemzeti Színház tagja, ahová Jordán Tamás igazgatása alatt került.

Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja a figyelmet az autisták életére
Főbb színpadi szerepei:
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (Hamlet) III. Richárd (III. Richárd) Szentivánéji álom (Theseus, Oberon) Othello (Jago) Lear király (Lear)
Schiller: Haramiák (Frantz)
Csehov: Cseresznyéskert (Trofimov) Ványa bácsi (Vojnyickij) Három nővér (Kuligin)
Jacobi: Leányvásár (Tom Migles)
Shaw: Szent Johanna (Daophin)
Lehár: Cirkuszhercegnő (Mr.X)
McDonagh: A Kripli (Johnny)
Milne-Karinthy:Micimackó (Füles)
Brecht: Kurázsi mama (a tábor pap) A kaukázusi krétakör (Arkadó Czeidze)
Molière: Nők iskolája (Horace)
Gorkij: Éjjeli menedékhely (Báró)
Orwell-Hall: Állat-farm (Cirmos)
Lerner-Loewe: My fair Lady (Henry Higgins)
Gogol: Háztűznéző (Podkoljoszin)
Dés László - Böhm György - Horváth Péter - Korcsmáros György: Valahol Európában (Simon Péter)
Bulgakov - Morcsányi: A Mester és Margarita (Woland)
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Szvidrigaljov)
Vörösmarty: Csongor és Tünde (Csongor)
Dan Gordon: Esőember (Raymond Babbitt) - Belvárosi (Befogadó) Színház[14]
Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc (Michael)

Filmjei:
Hajnali háztetők (1986)
Miss Arizona (1987)
A napfény íze (1999)
Max (2002)
Az utolsó blues (2002)
Apám beájulna (2003)
Kontroll (2003)
A temetetlen halott (2004)
Mix (2004)
Világszám (2004)
A Herceg haladéka (2006)
Kaméleon (2008)
A vizsga (2010)

forrás: wikipedia

Nincsenek megjegyzések: