2011. június 12., vasárnap

POSZT hangulatok - Szutyok

Aki ismeri Pintér Bélát tudhatta mire számíthat, aki először látta  egyenesen ment a pálinkázó felé az előadás után, hogy valamiképp feldolgozza a látottakat....
Megrendítő a rettenetes valóság. A néha humorba öltözött sár...a szeretethiány és  tehetetlenség...  az intelligencia hiány és képmutatás..... a cigánykérdés és gárda.... (és még sokkkk minden...(Gandalf))
Egy gyermektelen család totális széthullása miután örökbe fogad két kamaszlányt, az egyik kezelhetetlen, a másik roma származású....aztán ebből adódnak a valós napi (itt évszakokra lebontó) emberi problémák. (Az alapszituációból kibomló "hétköznapi és mesebeli" horror. (Gandalf) 
Még jó, hogy időnként feloldja egy színikritikus (és a "mellék" szereplők (Gandalf)) idióta szerepe a szebb jövőt  kiáltó lány döbbenetes átalakulását....
Tetszett és egyben elszomorított. Ez Magyarország.
(xénia)

Ez a világ. Így működünk itt és most és mindőrökké? Szembesítés életünkkel és önmagunkkal. Viták és kérdések, melyek napok múltán sem hagynak nyugodni. Létkérdések, mint minden jó mesében és horror, mint minden...stb. 
Visszafogott, expresszív, halál(i) pontos előadásmód, átélés és reflexiók, önreflexiók. Nehéz tőle szabadulni.
Nagyon fontos előadás! Mindenkinek végig kellene élnie! Mindannyian átéljük... Mindannyian megszenvedjük itt és most és mindörökké...
(Gandalf)


Nincsenek megjegyzések: