Egy est az igényes populáris (sokszor egyáltalán nem „populáris”) zene élő klasszikusának, David Bowie-nak szentelve, aki szinte minden műfajban megmutatta, hogyan kell azt jól csinálni és alkotott „örökzöld” ópusokat. Rock, funk, elektrónikus, heavy metal, disco: mindegyikben magasra tette a lécet, utána kapaszkodni kellett annak ki át akarta ugorni. Most magyar rock zenészek idézték meg Ziggy Stardust elvágyódását és otthon-vágyát, a marsbéli pókokat, a jövőbe csöppent detektívet, a sikerbe fáradt zenészt, a pop csillagot és alternatív gurut, az ezerarcú, kiismerhetetlen földönkívüli földlakót, David Bowie-t.
Az est telitalálat, hibái ellenére is. Az énekek nem mindig tudják visszaadni az egyszerűnek tűnő, de rafináltan nehéz dallamokat, de a lelkesedés és a lendület, a szuggesztív előadás elfedi ezt a gyenge pontot. Az énekesek blokkonként váltják egymást, mindegyik más karakter, más előadói stílus, más habitus: Bowie egy-egy arca. A korai daloktól a rock himnusszá vált Heroes-on keresztül az utóbbi idők alternatív zenéjéig hallhatunk mindent. Van, ami csak kicsit tér el az eredetitől, de van, ami egész komoly fel- illetve átdolgozás, amit én mindig preferálok. Ilyen a China Girl, kicsit discos ízű eredetijéből született Billy Idol-os rock őrület, ami különösen megmozgatta a színpadot és a nézőket.
Mindenki élvezte, a zenészek - „a legkevesebbet próbáló zenekar” második koncertje - és a közönség egyaránt.
A nézőként ugráló, tapsoló, éneklő, őrjöngő sokaságon kívül ott voltak még:
Poniklo Imre (Amber Smith), Bátor Bence (Amber Smith), Bakó Balázs (Supersonic), Neményi Csaba (Supersonic), Iliás Ádám (Supersonic), Kőváry Zoltán (The Trousers), Minda Endre (Hangmás), Bérczesi Róbert (Hiperkarma), Frenk (Hiperkarma), és a Beck fivérek: Beck Zoltán (30Y) és Beck László (30Y).
Starmens from simarafoto on Vimeo.
tribute David Bowie
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése