forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor, operatőr: Johanna Heer, főszereplők: Bódy Gábor, Derzsi János, Fekete András, Ferdinándy Gáspár, Méhes Marietta, 141 perc, felújítás: 2K restaurált
"Miről szól?
A furcsa faluba két idegen, egy új pap (Bódy Gábor) és egy csillagász (Grandpierre Attila) érkezik. Jelenlétük megbolygatja a közösség életét. A hétköznapi lét úgy kapcsolódik a világmindenség kozmikus rendjéhez, ahogy a kutyák éjjelente megugatják a holdat.
Mitől különleges?
A Kutya éji dala a bemutatása óta igazi kultuszfilm lett. Rendezője, Bódy Gábor a nyolcvanas évek egyik legizgalmasabb alkotója, akinek filmnyelvi kísérletei tartalmi merészséggel és bonyolult filozófiai kérdések vizsgálatával párosulnak. A film a hagyományok megbontásával teret ad az ellenkultúrának, miközben mély és sokrétű műveltségről árulkodik.
Hogyan készült?
Bódy Gábor harmadik és egyben utolsó nagyjátékfilmje a Társulás Stúdió produkciójában készült rendkívül alacsony költségvetéssel. Az új médiumok iránt fogékony alkotó ebben az esetben a videótechnikában rejlő lehetőségeket használta ki. A különböző felvételi eszközöket vegyesen alkalmazta, így a videóra és Super8-ra forgatott anyagot 35 mm-es filmre írták át. A Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláján alapuló történetkarakterei talán a cselekménynél is fontosabbak, a színészek közül néhányan valódi társadalmi státuszukkal azonos szerepeket kaptak, másokat egyéb jellemvonások kötöttek a figurákhoz. A papot maga Bódy Gábor alakítja, a csillagász Grandpierre Attila, a további főszerepekben Fekete András, Derzsi János és Méhes Marietta jelenik meg. A film nem csak a vizualitás szempontjából, de zeneileg is érdekes, mert az alternatív zenei élet meghatározó formációi, a Vágtázó Halottkémek és az A. E. Bizottság is közreműködnek benne. A koncertfelvételek, noha elválnak a fikciós jelenetektől, mégis szerves részei a történetnek.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Kutya éji dala az Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984) mellett a nyolcvanas években feltűnő irányzat, az új érzékenység legfontosabb darabja. Az új érzékenység posztmodern jegyében ábrázolja a világot, kerüli az univerzális magyarázatokat, a nagy történeteket és a programadó állításokat, helyette álomszerű, töredékes szerkezet, személyes hangvétel és önreflexív gesztusok jellemzik.
Fontos a társművészetekkel, különösen az underground zenei kultúrával való kapcsolata,
az alternatív zenekarok gyakran ténylegesen is megjelennek a cselekményben. A radikális, kísérletező formájú filmek a késő Kádár-korszak az ellenkultúrájának fontos megnyilvánulásai. Bódy alkotása ebből a szempontból különösen összetett jelentésű. A film szerepelt a montreali és a taorminai filmfesztiválokon, tovább növelve az alkotó nemzetközi ismertségét...."
https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/kutya-eji-dala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése